Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-19 / 289. szám

.192? december ra. Df.í .M4.M APfíHSZAf; Hegkönnyitiük bevásárlási gondia it 1 § karácsonyra KöíöMárugyárimk egyes klIUnd mlndségU mlniadarabíati — pullower, kötatl kabát, kötött mellény — iBBBia m\ Ilii <'• i eladásra bocsáfíjuk. Igen kérjük, &ogy ezen occassio bevásárlási a á. e. órákban szíveskedjék eszközölni­LAMPEL és HEGYI Tisza Latos feörut, Plispükliaiár. 1 g MMMBMMnKMHI Tilos a szabálytalan építkezés A polgármester ezentúl szigorúan ragaszkodik az építést szabályrendelet parag­rafusaihoz, mert szerinte megszűnt Szegeden a lakásínség (A Délmagyarország munkatársától.) A háború utáni években, amikor igen nagyarányú volt a lakásínség, a város hatósága felsőbb rendelkezé­sek alapján sokat enyhített az építési szabály, rendelet merev szigorúságain, hogy könnyebbé te­gye az építkezést, hogy építkezésre buzdítsa a tartózkodó magánosokat Ezeknek az enyhítések­nek a lakásínség enyhítésén kivül céljuk volt az is, hogy a munkaalkalmak száma szaporodjon és minél több munkás találjon kenyeret a város falain belül. Tagadhatatlan, hogy valami köny­nyebbséget jelentettek ezek az enyhítések, felépült a város belterületén is, a tanyákon is néhány magánház, de sok visszásságra is alkalmat adtak. Tgv kerültek azok az ormótlan, alacsony üzletházak is a város belterületébe, amelyek még ma is meg­botránkoztatnak minden esztétikai érzéket Az eny­hítések közé tartozott a telekmegosztások liberá­lisabb kezelése is. Szigorú szabályrendelet álla­pítja meg ugyanis, hogy a város belterületén me­'vik az a legkisebb telek, amelyen önálló épület fmelhető, de megállapítja a külterületi telkek mi­nimális nagyságát is. A szabályrendelet rendel­kezését igen méltányosan alkalmazta a háború után a város hatósága és szívesen adott építési mgedélyt olyan megosztott telekre is, amely jóval alul maradt a. megállapított minimumon. így az­után igen sok szabálytalan telekmegoszlás kelet­kezett, vagy ugy, hogy a telek tulajdonosa több részre osztotta nagyobb telkét és a kis részeket eladta, vagy pedig ugy, hogy a nagyobb teleknek nem egy, hanem több tulajdonosa volt, akik azután a tanács hozzájárulásával szétosztották maguk kö­zött az egységes ingatlant A szabálytalan • telekmegosztások igy valóságos rendszerré váltak Szegeden és ma már veszélyez­tetik az épitkezési rendszer egységét is. A pol­gármester ezért elhatározta, hogy ezentúl szigo­rúan alkalmazkodik a szabályrendelet paragrafusai­hoz és sem szabálytalan építkezést, sem pedig szabálytalan telekmegosztást nem engedélyez. A polgármester megítélése szerint a szabályrende­let visszaállítása azért vált lehetővé, mert — sze­rinte — a lakásínség megszűnt és a lakásviszo­nyok az utóbbi időben egészen tűrhetővé váltak Szegeden. A polgármester figyelmezteti az érdekel­teket, hogy szabálytalan telekmegosztás engedé­lyezését ne is kérjék, mert az érvényben lévő építési szabályrendelet értelmében ezeket el fogja utasítani és határozata ellen, amelynek alapja a törvényerejű szabályrendelet, a felebbezés Is reménytelen. Vita a városi világítási naptár körül 4 városháza tornyából ellenőrizték a korábban gyulladó és később eloltott lám­pákat — Pongrácz Igazgató szerint semmi károsodás nem éri a városi Világítást kér több sötéten maradt külvárosi ucca (A Détmagyarország munkatársától.) A külváros­részi áramhálózat elkészítése után is maradt igen sok olyan ucca a külvárosban, amely nem jutott közvilágításhoz, amelyben még mindig ázsiai álla­potok uralkodnak. Ezeknek az uccáknak a lakos­sága egymásután nyújtotta be kérvényét a város hatóságához, a közvilágítás kiterjesztését kérve. Világítást kért többek kőzött a Felhő-ucca, a Tó-ucca, az Etelka• sor, a Farkas-ucca, a Xemestakács-ucca. elejének lakossága is. Jritz Béla törvényhatósági bizottsági tag külön beadványban sürgette meg ennek a prob­lémának a megoldását és hivatkozott arra, hogy eddig, több mint huszonöt ilyenirányú kérvény vár elintézésre a városházán. A polgármester a napokban letárgyalta a kérdést a mérnöki hivatal illetékes mérnökével és dr. Pávó Ferenccel, mini a gazdasági ügyosztály helyettes vezetőjével, akikkel abban állapodott meg, hogy a kérdéses külvárosi uccák kivilágítására költség­vetést kér a légszeszgyár igazgatóságától. A gáz­gyár — értesülésünk szerint — a kért költségvetést rövidesen beterjeszti és akkor, ha lesz rá a városnak pénze, talán már a jövő év elején megkezdik a még hiányzó áramhálózati részek kiépítését. Itt emlékezünk meg arról is, hogy az utóbbi trt>«b panasz érkezett a városhoz n- 'icrrii világitások körül mutatkozó állítólagos szabály­talanságok miatt A panaszok szerint az uccai villanylámpákat, amelyeknek áramfogyasztásáért a fogyasztás arányában fizet a város, korábban gyújt­ják fel és későbben oltják cl, a gázlámpákat vi­szont, amelyekért darabonként fizet a város, ké­sőbben gyújtják és korábban oltják. A polgár­mester a tüzoltófőparancsnokot bizta meg a világí­tás ellenőrzésével, aki viszont a tűzoltókkal végez­tette el az ellenőrzést. A tűzoltók kerületenkínt ellenőrizték a lámpák felgyultását, de ellenőrzésük nem járt konkrét eredménnyel, mert mindennap más és más kerületben ellen­őriztek és igy nem szereztek be pontos adatokat Az ellenőrzés kérdését végül is ugy oldották meg, hogy a városháza toronyőrsége kapott megbízást a lámpagyujtás megfigyelésére. A toronyból jó! látható, hogy hol, mikor gyulladnak föl az ucea­lámpák. A toronyőrök megfigyeléseikről pontos jegyzeteket készítetlek, ezeket összehasonlították a világítási naptár adataival és megállapították, Belvárost Mok! December 19 én. csIJ'flrlök hogy a villanylámpákat körülbelül huszonöt-har­minc peiccel korábban gyújtják föl és későbben oltják el a szabályszerűnél, a gázlámpákat pedig ugyanennyivel későbben gyújtják és korábban olt­ják. A gázgyár és a város között érvényben lévő vilá­gítási szerződés értelmében a gázgyárnak joga van huszonöt perces tévedésekre, mivel azonban ebből jelentős kára van a városnak és mivel az uccalámpák bizonyos része automatikus gyujtó­és oltó szerkezettel működik, a polgármester fel­hívta a gázgyár igazgatóságát, hogy a lehetőség szerint tartassa be a megállapodásszerű, világítási naptár szabályait és utasította a mérnöki hivatalt, hogy a gázgyár számlájának benyújtásakor álla­pítsa meg, mennyi a város többletkiadása, illetve, hogy mennyivel kell többet fizetnie a közvilágí­tásért a reális adatok alapján készített előzetes költségvetésnél Miután a fentiek szerint az uccai világítás jel­zett módon való kezelése lényeges eltolódást jelent­het a város költségvetésében, szükségesnek tar­tottuk kérdést intézni Pongrácz Albert gázgyári igazgatóhoz aziránt, hogy mennyiben felel meg a valóságnak a toronyőrök megfigyelése alapján ké-j szült jelentés és ha megfelel, mi az oka ennek. Pongrácz Albert Igazgató kérdésünkre a következőket mondotta: — A toronyőrök jelentése megfelel az igazság­nak. Az uccai lámpák valóban korábban gyúlnak ki 15—25 perccel és tovább is égnek ugyanennyi idővel. A jelentésnek ez a része megfelel a tény­leges helyzetnek. A toronyőrök jelentéséből nem derül azonban ki, hogy valamennyi lámpa ko­rábban gyullad-e ki li*~25 perccel és valamennyi lámpa tovább is ég-e ugyanennyi idővel? Ez per­sze nem is derülhet ki, mert a toronyból ugyan igén jól meg lehet figyelni, hogy mikor gyúlnak ki uccai lámpák, de azt nem, hogy melyik lámpa, mikor gyullad ki. Az uccai lámpák egyrészét lámpagyujtogató emberek gyújtják és oltják. Ezek­nek az embereknek a munkája, bár kerékpáron járják be kerületeiket, körülbelül háromnegyed órát tart Természetes tehát, hogy az első lámpa meggyújtásától az utolsó lámpa meggyújtásáig bi­zonyos idő telik el. A tapasztalat szerint háromne­gyed óra és éppen ezért a lámpagyújtogatók Í20—25 perccel korábban kezdenek munkához és ugyanennyivel későbben végeznek munkájukkal, mint amikor az uccai lámpáknak ki kell gyúlni. Igaz tehát, hogy a lámpák egyrésze az előirt idő­pontnál korábban gyullad ki, de az is igaz, hogy a lámpák másik része ugyanannyival később. — Ab eloltás természetesen ugyanilyen módon és sorrendben történik, úgyhogy végeredményben, a lámpák nem égnek egy perccel sem tovább és nem fogyasztanak semmivel sem többet a meg­engedettnél és a várost semmiféle kár emiatt nem éri. Hogy ez igy van és nem is lehet máské­pen, annak legjobb bizonyítéka az, hogy a város« sal kötött megállapodás szerint meg is van en­gedve a világitást ennyivel korábban megkezdeni és illetőleg befejezni. Ha a város egyébként erről BEBE DSHIEIS XmT R MOZIRIPORTIR, Azonkívül __ Dráma (filc HZ anya. Estbe* Ralitos-ml Etaariásnk kezdete 5. 7, 9, vasir- ís Bnnernap 3, 5, 7, 9 orakor •^•jim^v:.»'.»»i.iii» »gji('umi»i;».uMiiM." JII LH > Korzó Mozi Decemfter lH-ín,, csütörtök Porig Kenyon Clive li*ook f6ízereplé»évei: A vAiottoll vendég. Azonkivll' Chcíter Conkllnnal A vén gazember. Eladások kezdete 5, 7, 9, vasár- és Onneptiio 3. 5, 7. y őraknr. -^-tt - S- ._ ; • uigi.ip

Next

/
Oldalképek
Tartalom