Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-19 / 289. szám

Farka« István: És Kozma és Ugrón, mif csinálnak ők? Fábián Béla: Kíváncsiak vagyunk, mit csinálnak az Ocskay brigadérosok? Kassay Károly: Minden lesújtó kritika, ami a fővárost érte. Wolffot és Kozmát illeti. Ha a fővárosnak voltak olyan üzletei, amelyek kihívták a kritikát, mind olyan ügyek voltak, amelyeket a főpolgármester forszírozott, ilyen a Talbot-ügy, a Károlyi-palota. Kifogást emel az eilen az erkölcstelen szerződés elleti, amelyet Wolffék és Kozma kötöttek a belügyminiszterrel. Seüovszky Béla: És ha nincs ilyen szerződés? Rassay Károly: Itt van a javaslat: az irásós dokumentum. Az igazi autonómia a bolsevizmus elleni küzdelemnek a legerősebb bástyája. Itassay Károly: Köztem és a javaslat között elviselhetetlen szakadék van. (Nagy zaj.) Ezután áttértek az interpellációkra. fiái Jenő a kereskedelmi minisztert interpellálja a magyar kereskedelem válságos helyzetéből szárma/ó veszedelem elhárításáról. Az ország gazdasági dekadenciája elviselhetetlenné válik. A legfőbb oka a kereskedelem tönkremenésének a túladóztatás. Tönkre kell menni a kereskedelemnek a politika miatt, amit a kormány követ. Tudja-e a miniszter miket kellett a magyar kereskedőnek fizetni azóta, hogy a szanálási törvény életbelépett? Vagyonadó, forgalmiadó, fényűzési adó, egyenes adó, rokkantsági adó, társadalombiztosító adó. Évszázados cégek tönkremenése egyben az alkalmazottak földőnt'utását is jelenti. A magyar kereskedelem hitelviszonyai olyan rettenetesek, hogy el kell pusztulnia a kereskedelemnek. Ha nem següi talpra a kormány a kereskedelmet, tönkremegy az egész ország. Und János kereskedelmi miniszter válaszolt Gál Jenő interpellációjára. A kormányban meg van az elhatározás, hogy segítsen a kereskedelmen. Friedrich István: Tetteket vármik, nem elhatározást. Bud János: A kereskedelem nehéz helyzetét elsősorban a kereskedelem tuldhneuzionáltsága okozza. Mindent megteszünk, hogy a helyzeten javítsunk. El akaróin távolítani a kereskedelem elől az értékesítési akadályokat, hitelt akarok nyújtani, de a kereskedelemben te meg kell lenni az elhatározásnak, hogy önmagát szervezze. Tillakozom a/, ellen, hogy keresdelemsllcnes Irányú a kormány, sőt ugy érzem magam, — mintha magam is kereskedő volnék. Gái Jenő viszonválaszában a miniszter beszédét halandzsának nevezte. Gprkí a belügyminiszter lemondását követeli Vagy érdeklődés közepette kezdi meg most Györki Imre interpellációját. Szóvá tette a Titán ügyeit és rámutatott arra, hogy amikor rendőrotthont akar építtetni a belügyminiszter, Budapest összes üres telkei közül csak azt az egy telket tartotta alkalmasnak erre, amely a Titán részvénytársaság tulajdona volt, amely társaságnak Seilovszky négy évig igazgatósági elnöke volt. Eza belügyminiszter súlyosan megkárosította az államot. Jogtalan anyagi előnyökhöz jultatta a vállalatot és ez egymagában elégedő lénue arra, hogy elhagyja helyé'. .Nem lehat közömbös a kormányra, hogy kikel (art benl a kabinetben. A bútorüzletről szóló első közlemény uláu csak negyedik napra tervezte ki a miniszter válaszát, •rnely azután a Magyarorszagban megjelent. — Olyan ember — folytatta Györki Imre emelt hangon —, aki ily cselekedeteket visz végbe, nem való, hogy Magyarország belügyminiszteri székében üljön. A Titán ajánlatát leküldötte a főkapitánysághoz, további intézkedés végett, amely áttétette a rendőrfőparancsnoksághoz, aki azután a napiparancsot kiadta. Okiratszerüleg igazolható azonban, hogy a belügyminiszter igenis tudott előzetesen erről a napiparaucsről. — A képviselőház figyelmét különösen felhívom a főkapitány és a delcklivlőnök napiparancsára. Azért teszi ezt, hogy elejét vegye annak, amire a belügyminiszter nyilatkozatában ni ár utalás van és amely szerint minden felelősséget Török főparancsnokra akar áthárítani. Ebben mindent lát, csak férfias cselekedetet nem. mert nem lekiuthcii férfiúhoz mállónak, hogy a belügyminiszter egy rendőrföparaaesnok köpenyege mögé bújjék. — Kezemben van — folytatta emelt hangon Györki — a megrendelőlevél, amely bizonyítja, hogy milyen utón folytatják le a Titán butorakcióját. Ezután pontról-ponlra ismerteti a szerződésmintát, amely kimondja többek között, hogy a főparancsnokság jogosítva van az illetményekből a részleteket levonni.- A szerződésnek legérdekesebb pontja amely kimondja, hogy egy pengő egyenlő 0.26317789 gram arannyal. Nagy zaj, élénk felkiáltások a baloldalon: — ¿11 az, nem biznafc a pengőben? — A Titán tulajdonkeppen a tisztességes kereskedelem rovására ékelődött a kereskedő és a vevő közé. — Ugy van! Ugy vanl — kiállják a baloldalon. Györki Imre azzal fejezi be felszólalását, hogy most az idő rövidsége miatt nem kérdi azt, vájjon a Titántól kaptak-e a magasállásu reudőrtisztviselők jutalékot és nem kérdi most, hogy milyen egyéb kapcsolata van a belügyminiszternek még a Titánnal. Ezzel Györki be is fejezte felszólalását. A baloldalon pedig felzúgott a kiáltás a belügymiuisüter felé: <- - ' — Mondjon le! Mondjoa le! A következő pillanatban a belügyminiszter állott fel szólásra. Scüovszky előadja, hogy már sajtópórt indított ebben az ügyben és aniig az ügy a bíróság előtt van, nem tartja illőnek, hogy a Házbau arról nyilatkozzék. ,A magam egyéni tisztességének és becsületének teljes tudatában — úgymond — adom meg a többi kérdésre is a tájékoztatást a Háznak. — Az idea sem a belügyminisztériumból, sem' a rendőrségtől nem indult ki, hanem a Titán igazgatóságától, amely április 23-án adott beadványt a bútorok szállítását illetően. Maga az ügyosztály intézte tulajdonképpen ezt az ügyet, nekem nem volt róla tudomásom. Megkérdezték a számvevőséget ís a feltételekben foglalt kötelezettségekről Bassay Károly: Hogy lehet, hogy ez az akta nem került a revíziónál a miniszter úrhoz? Sci'ovszky Béla belügyminiszter: Az aktát az ügyosztály főnöke irta alá, hozzám sokkal később került. Leadatott azután az akta további eljárás . végett a főkapitánynak. Kassay Károly: Fel kell függeszteni azt az osztályfőnököt, aki ezt nem terjesztette a miniszter ur elé. (Nagy zaj.) Baracs Marcell: Miért éppen a Titánét fogadták el? Seilovszky Béla: Mert ő volt az egyetlen ajánlkozó. A maga részéről a vállalat vezérigazgatójával nincsen baráti viszonyban és a részvénytársasággal nem áll összeköttetésben. Teljes nyugodtsággal és tiszta lelkiismerettel jelenti, hogy » kérdésben bersüleíesen járlak el. Lemondása két tényezőtől függ: lelkiismeretétől és az illetékes tényezőktől. Lelkiismerete nyugodt, az illetékes tényezők pedig ismerik a dolgát. Egy bizonyos, hogy lemondásom nem Györki képviselő úrtól függ. A leghatározottabban visszautasítja Györki gyanúsításait, felszólítja, liogy ha vannak konkrét adatai, álljon elő. velük. Állom a harcot tllini erővelGyörki Imre fentartotta kijelentéseit. Bródy Ernő ezután a nyíregyházai képviselőtestületi választások ügyében interpellálta meg a belügyminisztert. Malasits Géza a szervezkedő földmunkásokkal szemben megnyilvánuló csendőri túlkapások iigy*5 ben interpellált. | Az ülés fél 5 órakor ért véget. , Ke>noId francia s^enáíor búíor snagyar'harúí ciRRe .A Mvatásos geográfusok visszariadtak volna a trianoni szer« ződéslöl" Pár is, december IS. A Correspondence Uni. verselle vezető helyén Reynold francia szenátor, a külügyi bizottság elnöke, Magyarország, gal és a keleti jóvátételi kérdésével foglalkozik. — Az utódállamok — irja — azok ellen az államok ellen fordulnak, amelyek a háború terheit viselik és kötelezni akarják őket arra, hogy a szerződés által rájuk rótt valamennyi kötelezettségüket teljesítsék. Tény, hogy azok a férfiak, akik a szerződéseket csinálták, kevéssé ismerték a földrajzot, de ez talán szükséges előfeltétele volt annak, hogy uj Európát hozzanak létre, mert a hivatásos geográfusok bizonyára visszariadtak volna e feladat nehézségeitől. Lehetetlenség azonban el nem ismerni, hogy azok a nehézségek, amelyekre 1920-ban á béketárgyalásokon gróf Apponyi Albert a figyelmet felhívta, már cészI ben igazolódtak. Nagy feltűnést kellett a volt berlini szerb követ háborús könyve Leleplezések Szerbia külpolitikájáról — Adatok a háború okozóiról (Budapesti tudósilónk telefon jelentése.) Berlinből jelentik: Bogusevi.cs volt berlini szerb követ tollából kétkötetes történelmi munka jelent meg egy b3rlini cég kiadásában. A munka címe: »Szerbia külpolitikája 1903— 1914-ig«. A ket kötet 978 diplomáciai okiratot Icözöt. A Localanzeiger szerint Bogusevics művé"Vógrf Jk li ezt a hiidotést, amelynek íelmutatásával 10°, o árengedmény! kap üzletembon a karácsonyra amugv is 20°/okal loszállitott árakból. Pullover,UötöríKaüát, ing. iefiérncmU, Jceztyil, fiarlsnya, errtyii sSls. űtvaiciich.cZí Mapöaióh. 537 nek hatása fulmináns. Ez a történelmi forrásmunka mindenekelőtt nyilvánvalóvá teszi, hogy ki okozta a világháborút. Minden sorából az világlik ki, hogy a háború előtti szerb politikának csak egy gondolata volt: vesszen a monarchia. Bogusevics rövidesen megjelenteti munkájának harmadik kötetét is. Nagyarányú iiiníeíésf renű&sznete a £ Rendőrkordonnal veszik körül a város&úzát (Budapesti tudóútiónk telefon jelentébe.') Berlinből jelentik: A munkanélküliek holnap nagygyűlést rendeznek a fővárosban, A rendőrség a frankfurti tapasztalatokon okulva, messzemenő elői igyázalossági rendszabályokat foyanatosiiott. A város közgyűlése a munkanélküliek ügyét tárgyalja és attól tartanak, hogy. a munkanélküliéi; megtámad iák .a városházái és behatolnak a közgyűlési terembe. Holnap rendőrkordont vonnak az épületek köré. A munkanélküliek gyűlését igen nagyarányúnak tervezik. A munkanélküliek a külvárosokban gyülekeznek és zái't menetben vonulnak a városháza ele. A rendőr£6nökségcn ma értekezletet tartottak, amelyen elhatározlak. hogy minden rendzavarást a csirájában elfojtanak.