Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-16 / 261. szám

920 novcTíher tfi a megaláztatás, a ném­ítás nehéz ével folya­iittel s a haza iránti yes hagyományainkban veinknek lelkes haroo­kérem az 1914—18. évi ággal szövetségben volt -ainak a külügyminis?' íyozható. lökvakmerő bse zony melleit 5nk telefonjele n­rablás történt ma a an. Délután 5 óra táj­lccsal benyitott Pollik íllákné 81 éves anyja ort'an felfeszítette a* rtalmát a magával ho> i. Közben az öregasz­tt lármázni, a fiatal­ít ezzel és nyugodtan olmíkat a szekrényből, tta a szekrényt az is­lakásba visszaérkezett lkapta a koffert, félre­z uccára és felugrott llákné a rabló után át, a villamost pedig rendőrrel felszállt a y fiatalemberre muta­F. Z. G- mérnők, deb­5s tiltakozott igazolta­dacára bekísérte a fő­apitották, hogy bűn­tagad, a koffert azon­1929 november 16. AGVARORSZ Idő jelenti este 10 ön­részben felhős és nap folyamán nem 0 fokig emelkedett, s idő várható, lefl­dékkal. íőlcsazgaíó lése A kormányzó a ke­slőterjesztésére rneg­ilmos nyugalmazott edi postaigazgatóság aba vonulása alkal­idják. operetten. a kitűnő társszerző­injával segítette szín­ét, amelyet a bemu­lltotta an hullott sok babér­í a szinház vezetősé­gazgatót, akinek ko­bemutatókkal Qjnelj® ¿alommal ismét sze­unuta tóval a szinház Sp ajándékát segítette ezisnek ez a kedve« )g hódítani más vá­i hatalmába ejtett« » culturszenzáció kellé' teremtette meg. • atre-parée-el eganciáj» jirult arcok, nevető igtalanság és őrön1; rárása érzett vala®1 r és aminek kibont»* iváncsisága tapaszt]« arcok, színházi e®* nény pulzusán tar* psok muzsikáját, " sönség ítéletét. H* tt csattantak fe> komponista és ven A nyitás tempó* meghozta az első ^ a hangulat mel®»® és az operett fe5* [edvesen tarka W** ondossaapt, Szombaton megtartják az árverést a Hasai Texti! ügyében Az angol vállalat u} ajánlatot tesz (A Délmagyarország munkatársától.) Mint I rösködés, amely a gyárat végül ís egy Buda TIPl.Qt.rac « II«,«: Tnvlilinnx T3 f 1./ .... _ „„ti —JM JAnf^o «l.-.V- E...., ismeretes, a Hazai Textilipar Rt. ké-yszer* ügyességi ügye az elmúlt hetekben váratlan fordulatot vett. A cég már az első kvótát sem tudta megfizetni, aminek az lett a következ« toénye, hogy az Országos Hitelezői Védegy­let arra kérte a szegedi törvényszéket, hogy rendelje el az árverést az ingatlanra. A tör­vényszék helyt is adott az OHE megkeresé­sének és dr. Kószó Istvánt bízta meg az ár­verés foganatosításával, aki az elmúlt szom­batra ki is tűzte az árverést. Az árverés azon­ban árverező hiányában nem volt megtartha­jé, de hogy a csődöt elkerüljék és főleg a Moore Weinberg dundee-i (Anglia) cég kép­viselőjének indítványára dr. Kószó István az árverés uj határnapjául november 17-ét je. tölte ki. y Az árverés uj kitűzése reményt nyújt arra, hogy a Hazai Textilkereskedelmi Rt-ot, meg lehet menteni a szegedi ipar szá­mára, ami azt is jelenti, hogy több, száz munkáscsalád, nem veszíti el ke­nyerét, Ugyanis jó forrásból eredő értesülésünk sze­rint a holnapi napon a Moore Weinberg, angol cég megbízottja, dr. Jalcobowitz Ottó az előzetes tárgyalások után olyan helyzetben lesz, hogy az angol cég nevében megveheti a gyár. egész, komplexumát. Az angol cégnek ez nem a zclsö törekvése, hogy a gyár birtokába jusson. A Moore Wein­berg dundee-i vállalat látta el ugyanis jutá­val a gyárat és amikor az üzem fizetési ne­hézségekbe került, majd a kényszeregyességi eljárást kérte, ez az angol cég szerepelt a leg­nagyobb összeggel a hitelezők sorában. A vál­'_alat vezérigazgatója, Róbert A. Stewort fél­évvel ezelőtt Szegeden járt és már akkor meg­kezdte tárgyalásait az illetékesekkel a gyár ^vétele ügyeben. A legnagyobb akadály eddig az volt, hogy 5 gyár tulajdonjoga körüli pörösködések lé­pegében ma sem nyertek befejezést. Feuer Sándor és Kármán Vilmos, a Hazai Textil­5Pari rt. igr.z«atóia között folyt a hosszú pö­^szséget láttunk. Mátyás király udvarát ugv, fhogy azt a naiv áhítattal hallgató paraszt el­^Pzelte. . előadáson még valamennyire rajta volt a jnss festés kissé nyers fénye, de azért gördült, J*ult a mese kereke, a szereplők lelkesedése, iendező szuggeszciója fűtötte. Az elismerés me­lységével kell köszöntenünk valamennyit. Har­11 a 1 h Hilda finom jelenség volt, a mese fá­N>los könnyedsége, törékeny kecsessége méltó V1^ezentánsra talált a királykisasszony alakitásá­t^. éueke csengett. Jókedvet, közvetlenséget érász­ig "Oláh Böske a királyi szakácsnő szerepében, kű­t !v sen a második felvonás eredeti duettjében. P á r­Jj* Klári szépséges és kedves királynője, Táray ju'eg érzésű Mátyás királya, Tolnay élethű j-^zlegénye, Herczeg jóizü juhásza, Páger alakítása, Vágó groteszk figurája jelen­K S€Sitették a sikert. Sárvay Rözsi tul­w karrikirozása, halmozott mozgása, kissé ki­íf. a keretből. A rendezés, amely S z i k 1 a y «>k jó elgondolást mutatott, a díszletek. Féket egy fiatal iparművész, Zsombory \.f. készített tehetségre vallanak. A zenekar­ié ' n c z e Zsigmond pompásat produkált, éltek, fedtek a melódiák. tfllj Mzőtér hatalmas ovációval ünnepelte a szer­\ szereplőket. A függönynek sokszor kellett ^UeL- enn*' hogy a tapsolók előtt megjelenhes­V«' Mórát és Viuczét elhalmozták virágokkal, Mnqj y éljenek zúgtak s a közönség ragaszkodá­W*. szeretetének és elismerésének minden je­Sw tünletett különösen Móra mellett ílcii.P «ste volt. A szinház jeles munkát végzett ' u^k ma sok hibáját és ballépését cxpiálta. * ülturtuuQka volt. Lengyel VUma. pesti választott birósági döntés alapján Feuer Sándornak Ítélte oda. Feuer azonban nem tu­dott birtokba lépni, most pedig, hogy árve­résre került sor, anyagi igényekkel lépett fel a gyár megvásárlását forszírozó angol válla­lattal szemben. Az angolok azonban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy nem fizetnek Feuer Sándornak csak azért, hogy Feuer a gyár birtokbavevéséről lemondjon, szívesen át­veszik a gyárat, első feltételük az, hogy Kár­mán váljon ki a gyár kötelékéből, arról vi­szont hajlandók tárgyalni, hogy Kármán Vil­mos utóda Feuer Sándor legyen. Ilyen körülmények között ar. árverés elé nagy érdeklődéssel néznek. A kikiáltási ár 50.000 pengő, amelyet az első ajánlattevőnek azonnal letétbe kell helyezni. Az árverés szín­helye a kereskedelmi és iparkamara nagy­terme, kezdete déli 12 órakor. BUnös merényletet terveztek a munkásbiztositó székháza ellen! Kinyitották a gázórát, hogy a kiömlő gáztól robbanás következzen be — Még nem tudták tisztázni a titokzatos Ogy részleteit (A Délmagyarország munkatársától.) Külö­nös és titokzatos ügy tartja izgalomban az Országos Társadalombiztosító Intézet szegedi székházának környékét. Az eddig példátlanul álló eset néhány nappal ezelőtt történt, az illetékesek a legnagyobb titokban kezelik és alig szivárgott ki valami ebből a különös tör­ténetből. Az Országos Társadalombiztosító Intézet Tisza Lajos-kőruti székházának van egy szu­terén helyisége. Régi iratokat, lim-lomot tar­tanak itt és itt van elhelyezve a gázóra is. Néhány nappal ezelőtt, a reggeli órákban, a székház házmestere erős gázszagot érzett. Ku­tatni kezdett azután, hogy honnan ömölhet a gáz és igy jutott el a szuterén gázórájáig, ahol a legnagyobb megdöbbenéssel látta, hogy a gázóra csavarjai le vannak szerelve és a gáz nyitott csapokon keresztül ömlik ki az órából. A leszedett csavarok ott hevertek az óra mel­lett a Töldöns A házmester azonnal jelentette a különös esetet dr. Baár Jenőnek, az OTI szegsdi igaz­gatójának, aki viszont a rendőrséget 'értesí­tette a titokzatos gázömlésről. A házmester az esettel kapcsolatban előadta, hogy ami­kor reggel visszaérkezett a lakásába, a lépcsőházban egy ismeretlen em­berrel találkozott, aki vastag Sárga bőrtáskával a hóna alatt tá­vozott az intézetből. A rendőrség a bejelentés alapján széleskörű nyomozást indított a titokzatos ügyben és tel­jes erővel keresi a sárgatáskás embert, aki minden valószínűség szerint bűnös szándékból vetemedett könnyen végzetessé válható tet­tének elkövetésére. Lehet, hosy a gázóra csati­jainak lecsavarásával robbanást akart előidézni arra számítva, hogy valaki gyertyával, vagy gyufával megy le a szuterénbe. Az OTI-ban arra is gondoltak, hogy esetleg a gázgyár va­lamelyik szerelője hagyta nyitva a csapokat, azonban ez a feltevés megdőlt, mert a gáz­gyártól legutóbb senki nem járt a házbao ez óra megvizsgálására. 99 .Vagy komolyan fogfa fel a törvényhozás feladató! a kormány, vagy pedig levonja a konzekvenciákat" A Ház többsége elfogadta a kardhasználati szakaszt Pakoís József a kormány lemondását követelte Budapest, november 15. A Ház pénteki ülésén a katonai bünlc'őjavaslatot tárgyalták. A 34. szakasznál kezdik ma, amely a sajtójogi felelősségről szól. Az első felszólaló Bródy Ernő: Ez a szakasz a magyar alkotmány alapját támadja meg, mert "megszünteti a foko­zatos sajtójogi felelősséget. Nem clőjele-e ez a miniszterelnök ur által tegnap bejelentett sajtó­reformnak. A szakaszt nem fogadja el. Pakots József hasonló értelemben beszél. A saj­tószabadság megsértését félti ettől a szakasztól, kifejti súlyos aggodalmait. Nem fogadja el a sza­kaszt. Zs'lvay Tibor igazságügyminiszter kijelenti, hogy igaza van Bródy Ernőnek abban, hogy ő — a miniszter — mindig a fokozatos sajtójogi felelősség elve alapján állott és ezt az elvet val­lotta a sajtóankéton is. Ez a szakasz azonban semmi összefüggésben nincs a -ajtószabadságqal ugy. ahogy azt Bródy Ernő állítja. A fokozatos felelősség elve sincs összefüggésben a sajtósza­badsággal. — Csupán arról van szó, ho-»yha valaki l.izi­tást, vagy zendülést akarna sajtó utján szítani, ne állithasson maga helyett strómanokat, kéri a szakasz változatlan elfogadását. A Ház ilyen értelemben határoz. Pakots József azt hangoztatta, hogy a hadsereg iránt mindenki a legnagyobb jóérzéssel és becsü­lettel van áthatva. Éppen ezért nem látja be, miért szükséges ilyen jogokat adni a hadsereg tiszt­jeinek Ennek semmi értelme sincs. A kardafférek nem szolgálják a hadsereg tekintélyét. Példának felhozza a székesfehérvári kardaífért. A vélt sér­tés nem is a kardot használó századosnak szólt, nem kellett volna rőetön kardot rántania és egy boros embert fejbeverni. Ez nem szolgálta « ka­tonai presztízst és kitűnő katonai emberek is fel vannak háborodva. Nem kell alkalmat adni az embereknek ilyesmire. Ha túlságos önbizalmat adnak valakinek, azzal visszaélhet. Az ilyen ön­bíráskodást nem tartja helyénvalónak. Még a ka­tonatiszt érdekében is veszélyesnek tartom ezt a szakaszt. Ha felel is érte, nem kell őt abba a helyzetbe hozni, hogy önmagát súlyosan érintő cselekményt kövessen el. Elkövet egy gikszert és egész életén át viseli a következményeit. Mert én tudom, hogy az ilyen gikszerért súlyos büntetés jár. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter helyeslő­leg bólint Pakots József: Ne tessék általános aksziőmiákat mondani. A katona tartson két kardot és egyet adjon át mindjárt ellenfelének. Az a kifejezés is feltűnő és helytelen, hogy a hadsereg pártok felett van. Nem pártok felett hanem pártokon kivül. GömbSs Gyula: Gaa! Gaston állapította ezt meg Pakots József: Igen helyesen. Ne tessék kimé­lyíteni a különbséget a polgári és a katonai társadalom között. Gömbig Gyula: Nem is akarom. Pakots József: Mivel ez a szakasz ezt teszi, nem fogadom el. Gál Jenő Németországra hivatkozik és bonsta­tálja, hogy ott nincs ilyen retrográd törvény. Erőilt iíarrach Tihamér előadó módosítást ter­jeszt be, amely szerint a katonatiszt a tiszti becsületei sértő ma­gatartása esetében csak más személyek jelentétében használhatja kardját.' Gál J"UŐ; A ionos önvédelem kritériumát a világ

Next

/
Oldalképek
Tartalom