Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-10 / 256. szám

I 1929 november 10. muiii—i' '• ti'iii iniifi' i1» DfiLMAGYABOKSZAG Végérvényesen eSliűcsúzoli a régi közgyűlés Rövid viia. érzékeny búcsúzkodás (A Délmagyarország munkatársától.) Szomeaton ült össze a régi közgyűlés most már visszavonhatatlanul utoljára. Ezen a bucsuülésen a régi városatyák elég szép számban jelentek meg, voltak vagy ötvenen, leginkább azok, akiknek az uj közgyűlésben már nem jutott hely. Az ülés riegnyítása után dr. Tóth Béla főjegyző bejelentette, hogy a kormányzó köszönetét fejezte ki, amiért a közgyűlés részvéttáviratot intézett hozzá fiának balesete alkalmával. Ezután vitéz dr. Szabó Géza kulturtanácsnok a belvárosi elemi népiskola építésére vonatkozó tanácsi javaslatot terjesztette elő. A tanács a Társadalombiztosító Intézet Méreyuccai telkének megvásárlását javasolja és kijelöli az iskolaépítés költségének fedezetét a különböző városi építkezéseknél elért megtakarításokból. A közgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Következett a rendkivüli közgyűlés második és utolsó tárgya, az utalapl költségvetés. A költségvetést pár szóval dr. Rőth Dezső aljegyző ismertette és bejelentette, hogy az útadó 10 százalékos lesz. Már-már ugy látszott, hogy ez is simán keresztül megy és ezzel véget ér a néhány perces utolsó közgyűlés, amikor szólásra jelentkezett dr. Fajka Lajos és hoszszu beszédben támadta meg a költségvetést, kifogásolta annak — szerinte — fölösleges tételeit és azok törlését kívánta. — Ha nem törli a közgyűlés, megfelebbe¿em! — jelentelte be. Dr. Dobay Gyula hiányosnak tartja a költségvetést, mert nincs benne a csornai ut szikelésére szükséges összeg. Pedig ezt a közgyűlés már háromszor elhatározta. Felszólalt még Magyar Péter. Letinkább az Apáca-uccát köllene röndbehozni — mondja, de a polgármester felvilágosítja, hogy most csak külső utakról van szó. — Azokat is röndbe kő hozni, — véleményezi Magyar Péter. Dr. Kovács József azt kéri, hogy az útalap vásároljon még egy uti hengert. Breinovits Vilmos műszaki tanácsos felszólalása után a polgármester reflektált a felszólalásokra, majd a közgyűlés elfogadta a javaslatot. A polgármester ezután bezárja az uíolsó közgyűlést amely a háború alatt igen nehéz időkben intézte a város ügyeit, eleget tett hazafias kötelességének, amikor kiállította mindig a megfelelő számú katonaságot. A közgyűlés nagyjelentőségű alkotó munkát végzett az ellenforradalmak befejezése után. — Én köszönetet mondok ennek a közgyűlésnek azért is, amiért engem választott meg a város első tisztviselőjének. (Éljenzés.) A gyűlést bezárom, — Dicsértessék a Jézus Krisztus — mondja Magyar Péter, de a közgyűlés még ezzel sem fejeződött be. Varga Mihály szólalt fel. — Nem tudok anélkül elmenni — mondotta —, hogy hálás köszönetet ne mondjak a magam és társaim nevében a polgármester urnák, aki tegnap este tartott rádióelőadásával nagy szolgálatot tett. Dr. Tonelli Sándor nem tartja elegendőnek, hogy csak az előadásért mondjon köszönetet | a polgármesternek. Köszönet jár neki is és összes munkatársainak a város érdekében kifejtett munkáért. (Éljenzés.) Ezzel azután érzékeny bucsuzások közben végleg és végérvényesen befejeződött az öreg közgyűlés. Móra Ferenc és Vince Zsigmond „Az aranyszőrű bárányról" ,Ez a darab az első kisérlel, hogy a magyar parasztot belevonják az operettbe' (A Délmagyarország munkatársától.) Pénteken nevezetes napja lesz a szegedi színháznak. Ekkor kerül bemutatásra Móra—Kulilingi—Vincze meseoperettje, »Az aranyszőrű bárány«. A színház lázasan készülődik a premierre és ebben a lázas készülődésben egyetlen nyugodt ember van: Móra Ferenc. — Megcsináltam a dolgomat — mondja —, a többi — a színészek dolga. — Sok gondot okoz nekem ez a darab. Valamelyik nap felhívott az egyik szegedi hentes, hogy: hogy képzelem én a bárányokat? Ugyanis őt bízta meg a színház bárányok beszerzésével. Hát milyen legyen az aranyszőrű: kicsi-e, nagy-e, kos legyen-e, vagy milyen? Én bizony nem igen viseltem a szivemen ezt a nagy kérdést, később kiderült, hogy sokkal fontosabb, mintsem gondoltam. Az aranyszőrű bárány ugyanis kicsi, hiszen ölbe is viszik, már pedig ősszel a kisbárányoknak nincs premierjük. Honnan vegyenek hát kisbárányt? — Meg vagyok győződve, hogy nálam nélkül is jó kezekben van a darabom és azért nem is járok be a színházba. Remélem, nem történnek itt is olyan rendezői hibák, mint három évvel ezelőtt, »A jó Isten foltozó szűcse« egyfelvonásosom előadásán a Városi Színházban. A közönség tombolt, csak én sütöttem le szégyenkezve a szememet. A darab arról szól, hogy a szűcs — az én édesapám — a menyország pitvarában a jó Istennek meg a szenteknek a subáit foltozza. A darabban subáról beszélnek, de a szücsmühely asztalán a 10—15 suba egytőlegyig — szűr volt. A pesti népnek ez mindegy volt, de én arra gondoltam, hogy édesapám bizonyára haragszik, mert az ő szép mesterségét igy csúffá tették... — Mikor irtam Az aranyszőrű bárányt? 1896-ban, IS éves koromban. A vers később, 1902-ben, amikor Szegedre kerültem újságírónak, megjelent a Szegedi Napló Karácsonyi könyve gyanánt. Ez volt az első kinyomtatott müvem. A könyv azonban könyvárusi forgalomba nem került és igy már, könyvtárigazgatói nyelven szólva: könyvészeti ritkaság. 1922-ben, a Petőfi Társaság 50 éves jubileuma alkalmából, átdolgoztam és felolvastam a gyűlésen a verset, amely nagy tetszést aratott. — Ami a színdarabot illeti, az ugy tprtént, hogy mindenki, aki csak a verset hallotta, azt mondotta, hogy ez kész operett, csak jelenetezni kellene. Én azonban, ahogy magamat ismerem, sohasem csináltam volna belőle színpadi munkát, ha csak Vincze Zsigmond és Kulinyi Ernő rá nem vesz. Ajánlatot tettek, én azonban a gepidák iránt sokkal nagyobb lelkesedést éreztem, de végre mégsem térhettem ki a nagyakaratu pesti emberek elől. » EZ a valódi 22.0 év *>u közV.edvell FARINA GCOflVfiBR kölni vlz! b. 10 Kapható írcgÉriákfcan, illatszertárakban is Gyógyszertárakban. Ha rendes beszerzési helyén nem kapna, forduljon közvetlenül a vezér» képviselethez: HERU0I1 NÜHD0R naiYdrogériála Budapest, IV.. Kossuth Lalos u.to. — Az operett nem operett, hanem — mesejáték. Épp ugy a mese motívuma, mint a mese hangulata teljesen azonos a magyar nép meséjével, hisz Az aranyszőrű bárány maga is egy régi magyar népmese, melyet gyermekkoromban hallottam. Szeretném, ha a közönség is ugy fogná fel a dolgot, ahogy én, aki tartózkodtam minden történelmi beállítástól és Mátyás királyt is csak azért tettem meg szereplővé, mert a nép is az ő személyéhez köti a mesét. Az egész mese azt a naiv felfogást tükrözi vissza, ahogy a magyar nép elképzeli a királyok vasárnap délutáni életét. — Ez az operett az első kísérlet, hogy a magyar parasztot belevonják az operettbe. Ha eddig szerepelt is, akkor is kifigurázták. — Siker? A dolog nem izgat túlságosan, mert ugy látom az újságok színházi rovataiból, hogy ha az operettnek sikere van, akkor nagyszerű a zene, ha az operett megbukik, rossz volt a librettói — Annyit tudok, hogy a darabom nem fog megbukni, mert Vincze zenéje elragadóan szép.. . A Délmagyarország budapesti munkatársa felkereste Vincze Zsigmondot, Az aranyszőrű bárány komponistáját, akit hosszas kutatás után a Fészek Klubban talált meg. Vincze meleg szavakkal beszélt az operettről. — Az aranyszőrű bárányt Móra Ferenc a Petőfi Társaság egyik ülésén olvasta fel. A' vers témája annyira megtetszett, hogy biztatásomra Móra Ferenc Kulinyi Ernővel együtt elkészítette a darabot, amelyet azután S utóMára Mária nővér B megható tSrléneie a Belvárosi Moziban. Telefon 5-82. | Tolstol nagy drámája ŰZ ÓSŐ f^OÜSfiSÍ 1 a Korzó Moziban. Telefen 11-85. | Hö«dís"k HP'fiele 3. I '(. vasnr •>« i>nnenn»p 3, .*>. 1, 'J onkot. J Eladásuk kezdete 5, 7, 9, vasár- és ilnnepnai 3 5, 7. 9 órakor. Belvárost Mozi lel. 582. Nov. 11., 12.13, héiffltOl szerdái* ifi éven felülieknek! 16 éven íelUUeknek! A meztelen táncosnő. WLADiMIR GAIQAROFF itaierepiélérel és BurleszKek. Elöadáiuk kezdete 5, 7, 9 vasár- é§ ünnepnap 3, 5; 7, 9 órako' | Korzó Mozi Tel. 11-85 Nov. 11, 12, hétlön és kedden | Az ördög szerefőfe. ^3AélvrT,N' | Azonkívül: Tief, a SZ|Vem. WJUJED, ™ | 9 Előadások k"Zde*c 5. 7, 9, r- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor |