Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-08 / 254. szám

SSEOED. üzerke»10>6g: Somogyi ucca 22. L em. Telefon: 13-33.^Kla<lúhlTatBl, kOlctitekOnyytAr es Jegyiroda Aradi ucca 8. Telefon: 306. ^ Nyomda • L8w LIpól ucca 19. Telefon 16-34. Távirati é» levélcím: Dílmaqyaronxág Szeged. A rég! és az uj közgyűlés A székesfővárosi közgyűlés hozzákezdett a Jövő évi költségvetés tárgyalásához. Sipőcz Jenő, Budapest polgármestere, nagyszabású expozéban ismertette a főváros vezetőségének pénzügyi és gazdasági terveit. Amikor a székesfőváros pénzügyi bizottságában vázolta Budapest polgármestere a jövő terveit, már rámutattunk arra a különbségre, mely Budapest és Szeged városvezetésének szelleme között mutatkozik meg. A város polgársága most választotta meg uj képviseletét s nem beszélve most arról, hogy ez a képviselet mennyire fejezi ki a város népének akaratát s nem említve azt sem, hogy a leadott szavazatok számarányához képest milyen bántó az aránytalanság e képviseleti testület összeállításában, mégis csak fel kell hivni a figyelmet arra, hogy még ennek az aránytalan méretezésű s a demokrácia elveinek igen csekély mérvű megvalósítását visszatükröző közgyűlésnek munkavégzése is mennyire meg van nehezítve. A város jövő évi költségvetése készen van, legalább is formailag, mert valójában ez a költségvetés csak a belügyminisztériumban készül el. Itt az uj közgyűlés s még »üzemben« van a régi. Még egyszer összejöhetnek a tizenhétévi harc, inkább: a tizenhétévi pihenés veteránjai s bár Szeged népe már kifejezte akaratát, hogy másokra szeretné bizni a város ügyeinek intézés ót^ (azért csak szeretné, mert csak az általános válasz!ás mutatja meg a választópolgároknak virilistákkal és érdekképviselőkkel felvizezett akaratát), a közgyűlés veteránjai az uj közgyűlés virilis és választott tagjainak kijelölése után még mindig kifejezhetik a város népének akaratát, még mindig összejöhetnek közgyűlést játszani. Ez azonban inkább formai sérelem: miért kell összehívni ezt a közgyűlést, ami most már olyan, mint Szulejmáu szultán volt, akit halottan odakötöztek a nyereghez, hogy eleven ember látszatát keltsék vele. Miért kell még alkalmat adni annak a sok régi városatyának, akinek közéleti működését a választás eredményének bizonysága szerint megelégelték a választók, hogy hattyúdalukat elzokogják az öreg padsorok előtt? Amikor itt az uj közgyűlés, miért foglalkoztatják még a régit halasztható ügyekkel? Ugy látszik, a régi közgyűlés »megbízhatóbb« volt, mint amilyennek az ujat látják. Amit lehet, azt még a régi közgyűlés szctlanságán és enerváltságán keresztül sietnek határozattá emelni. Ki tudja mit hoz a jövő? Még az utalapi számadásokat is féltik az uj városatyáktól. Az uj városatyák pedig a régi közgyűlés szellemétől féltik a várost. Mert ha ez a szellem csak hazajáró kísértet volna, nem okozna félelmet. A régi közgyűlés azonban akaratát érvényesiti időben messze előre, a régi közgyűlés megköti az újnak kezét egy egész költségvetési évre. Az elkövetkező év meddő harc lesz a régi és az uj közgyűlés között. A régi közgyűlés már rég nem lesz meg, amikor még mindig hivatkozni fognak határozataira és intézkedéseire. Mint ahogy a végrendelkező megszabja halála utáni időkre is akaratát, épp ugy szabta meg a régi közgyűlés is akaratának érvényesi Lését a költségvetésen keresztül az uj közgyűlés számára. A régi közgyűlés tagjait választó polgárok már régen temetőben pihentek, ki a Deszkás, ki a belvárosi, ki az alsóvárosi temetőben, ki Volhinia mocsarai között, vagy Doberdó Péntek, 1929 november 8 Ara 16 fillér V. évfolyam, 247. sstóma ELŐFIZETÉS i Havonta Helyben 3-20 vidéken és Budapetlen3-eo, kUlf«ldSn 6-40 pengő. - Egyes tzám Ara hétkHünap 16, vashr- ts Ünnepnap Í4 III1. HIT' delések felvétele tarifa szerint. Megje~ lenik -»étfö Jilvételével naponta reggel sziklasirjaiban, de a megválasztottak még mindig képviselték a halott választók akaratát. Most már azonban nemcsak a választók halottak, de a közjogi halál fiai lettek a megválasztottak is. A halott választók halott képviselői szabják meg akaratukat az élni akaró város élni akaró népe számára. A halottak tovább is uralkodni akarnak az élők felett. Ez a rettenetes kontroverziája jogcímnek, életnek és halálnak hozhat-e, jelenthet-e hasznot az élni akaró város számára. . Az első kötelesség az lesz: mentesülni a múltnak a szabjd morgást, szabad fejlődést gátoló bílincseilől. Az uj közgyűlésnek uj korszakot kell jelenteni a város fejlődésében, de hogyan nyithat meg uj korszakot, ha folytatása akar lenni a réginek? Az uj közgyűlés kénytelen a régi közgyűlés költségvetését alapul venni, de nem köteles a régi költségvetés szellemének is engedelmeskedni. Hiába hívják össze újra meg újra a régi közgyűlést, a régi közgyűlés régi szellemét életben tartani úgysem tudják. A régi közgyűlés az útalap költségvetését lelá/gyalhatja, de nem jelölheti ki azokat az utakat, melyeknek irányát a város fejlődése szabja meg. üarami Ernő és Buchinger Mané csütörtökön Budapestre érkeztek Garami feSies akciószabadsásisaf icapcsolódik bele a politikai élethű (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Garami Ernő és Buchinger Manó csütörtökön délután félötkor a bécsi gyorsvonattal Budapestre érkeztek. A keleti pályaudvaron a szociáldemokrata párt nevében Farkas István és Pajor Rudolf fogadták. A szakszervezeti tanács megbízásából Peyer Károly és Mónus Illés Garamiék elé utaztak Bécsbe. Garami és Buchinger hazaérkezése minden feltűnés nélkül, csendben történt. A fogadtatásukra megjelent szociáldemokrata vezérekkel Garamiék a Népszava szerkesztőségébe mentek, ahol őket meleg szeretettel fogadták. Garamiék hazaérkezésének híre rövidesen elterjedt Budapesten és egymásután érkeztek a Népszava szerkesztőségébe a budapesti sajtó munkásai, akiket Garami együttesen fogadott és nyilatkozott előttük. Hazatérését — mondotta Garami — az emigráció likvidálásának első lépéseként tekinti, amelyeket további lépéseknek kell követniük. Kijelentette, hogy semmiféle reverzálist nem adott, íelfes akciószabadsággal kapcsolódik bele a politikai éleibe. Magyarország gazdasági helyzetét a legrettenetesebbnek látja, mert nem gyakran előforduló részleges, hanem általános válságról van szó. A külföldön is a rendszert támadta, amely előidézőié volt ennek a helyzetnek és amely nem azonos Magyarországgal. Ugy érzi, hogy ezt a rendszert demokratikus, rendszernek kell felváltani és ez ugy befelé, mint kifelé előnyére fog válni az országnak. Garami és Buchinger azután »A dolgozókhoz« cimzett üzenetet adták le a Népszavában, amelyben tízesztendős emigrációjukra utalva, üdvözletüket küldik a munkásságnak j és a többi proletárnak, felhiván őket, hogyi I együttes erővel dolgozzanak több szabadsá| gért és nagyobb darab kenyérért. A miniszterelnök a tisztviselőlétszám fokozatos redukálását Jelentette be a kereszténypártban A „hangulalkellés" és az „ellenzéki babérokra" pályázó safló az oka a gazdasági krízisnek — a miniszterelnök szerint Budapest, november 7. A keresztény gazdasági és szociális párt csütörtök délután értekezletet tartott, amelyen megjelent gróf Bethlen István miniszterelnök, dr. Wekerle Sándor, dr. Bud János, Mayer János és dr. Vass József miniszter is. Az értekezleten a párt valamennyi képviselőházi és felsőházi tagja jelen volt. Gróf Zichy János elnök üdvözölte a kormány tagjait, majd előadta, hogy a pártot a súlyos gazdasági helyzet felett érzett aggodalom késztette arra, hogy ailkalmat kérjen a miniszterelnöktől és a miniszterektől nagyon meggondolt aggályaik feltárására. Megemlékezett arról a hangulati depresszióról) amely ma a gazdasági körökben és a nagyközönségben uralkodik s arról a bizalmatlanságról, amely a gazdasági vezetés határozottságát és sikerét illetőleg jelentkezik az országban. Mivel pedig a jóvátételi kérdés az amúgy is súlyos helyzetet még nehezebbé teszi, ennek a hangulati depressziónak közvetlen kihalásai lehetnek nemcsak a konstruktiv politikára, hanem magira a gazdasági életre is. A gazdasági defitjzmussal szemben igen fontos volna bizonyos demonstráció a legfelső vezetés részéről, amely arra mutatna, hogy uj irányt akarnak inaugurálni és hogy a gazdasági vezetésbe belevonnák azokat a szakembereket, akiknek a közönség körében morális hlielük van. Attól nem várhatunk eredményt, hogy egyes ré?egektől elvesszük azt, amit a másiknak adunk. Az első nagy probléma a mezőgazdasági termés értékesítése, amelynek szervezetlensége az egész agrárlakosság veszedelme. Ebben a párt csak részintézkedéseket lát. Súlyos bajok mutatkoznak különösen az exportkereskedelem terén. Az egész apparátus átszervezésére kell gondolni. A pénzügyi politikában Magyarország teljesen elzárkózott a külföldi hitel elől akkor, amibor a* egész világról elárasztották pénzajánlatokkal. A párt nevében három kérdést tesz a kormányhoz: 1. A takarékosság terén milyen rendszabályokat óhajt éieíbeléptetni s a költségvetés előirányzatánál mily takarékossági szempontokat tart szem elöU? 2 Az éríékesiíés krízisében mily rendszabályokat óhait élelbeiéptelni?