Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-06 / 252. szám

SZEGED. SierkeWlO*«g: Somogyi UCCB 22. L cm. Telefon: 13-33.^KlBdóhlTntei, kOletankOnyrMkr és Jegyiroda • Aradi UCCB 8. Teleion: 306. - Nyomda ; L8w LIpOl ueca 19. Teleion - 10-34. TAvIrefl é® levélcím: DélmaqyaronzAg »reged. Szerda, 1929 november 6 Ara lö fillér V. évfolyam, 243. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 Mdélcen és Budapesten 3-00, [«uifdlddn 6-40 pengd. — Egyes se&m Ara hétki5z> nap vatAr- és Ünnepnap 24 «111. Hirdetéseit felvitele tarifa szerint. Megjelenik hélfO Kivételével naponta reggel Lengyel íeslvérelnk Néha még a bukaresti lapokat is érdemes elolvasni. Különösen olyankor, mikor valamelyik külföldi államnak miniszterelnöke, vagy külügyminisztere vizitel a román fővárosban. A nyilvánosság számára ugyan az ilyen magas állású urak nem szoktak sokat mondani, de néha még a diplomáciai óvatossággal kicirkalmazott mondatokból is kicsillan valami, amit nem árt tudomásul venni azért, hogy ahoz képest tudjuk idomitani rokonszenvünket, sőt esetleg még külpolitikai állásfoglalásunkat is. Nem árt tudni, hogy merről lehet puszta szavakon kivül egyébre is, vagy esetleg még a szavaknál is kevesebbre is számitanunk. Mostanában Zaleski lengyel külügyminiszter járt lent a román fővárosban. Látogatása alkalmával fogadta a román sajtó képviselőit, akiket informált Lengyelország külpolitikájáról. A fogadtatásról hivatalos kommünikét adtak ki, amely megérdemelné, hogy az összes magyar lapok is egész terjedelmében közöljék. Szól pedig a kommüniké szószerint következőleg: »Zaleski lengyel külügyminiszter fogadta a sajtó Képviselőit. Országának a kisántánthoz való viszonyát illetően kijelentette, hogy Lengyelország nem lehet tagja a kisúntántnak, mert ez határozott és pontosan körülirt célra alakult, amely Varsót közvetlenül nem érdekli. Lengyelország azonban ezzel a politikai csoportosulással és annak általános politikájával tökéletesen egyetért. A gyakorlatban ez olyan nagymérvű közeledést jelent, hogy Lengyelországnak a kisántántban való részvétele sem ¡ehetne szorosabb. Lengyelországnak Magyarországhoz való viszonyára vonatkozólag Zaleski azt jelentette ki, hogy a Lengyelország és Románia közötti politikai viszony egy formális szövetségi szerződésben van lefektetve, Magyarország irányában azonban Lengyelország régi időktől fogva csupán bizonyos szimpátiákkal viseltetik. Politikai lekőtelezettség vagy szövetség azonban Varsó és Budapest között nem áll fenn. A különbség tehát a Romániával és a Magyarországgal szemben fennálló viszony között nagyon jelentős. Hangsúlyozni kell azonfelül, hogy Lengyelország kategórikusan ellene szegül a békeszerződések minden megváltoztatásának. Ezt a lengyel külügyminiszter már előzőleg kijelentette és ezúttal újólag hangsúlyozta.» A nyilatkozat többi része, amely a SzovjetOroszországgal szemben fennálló viszony várható alakulásáról szól, bennünket közvetlenül nem érdekel. Szóval tudjuk, hogy a lengyel külügyminiszter Walkó Lajosnak varsói látogatása után miként vélekedik Magyarországról. A külügyminiszteri nyilatkozat megvilágításában tudjuk azt is, hogy mennyire szabad ériékelnünk azokat az évszázados testvériségre utaló megnyilatkozásokat, amelyek a magyar újságírók lengyelországi láíogalása és a Báthory István által alapított vilnai egveiem jubiláris ünnepélye alkalmával elhangzottak. Udvariassági kijelentések voltak, amelyek nagyon messze állanak Deák Ferencnek és a magyar országgyűlés többi tagjainak az 1830. évi lengyel felkelés alkalmával elmondott beszédeitől. És ha esetleg a bankettek hangulatában a nem hivatalos lengyel közvélemény érezné is esetleg a testvériség sugallatát, tudnunk kell, hogy a hivatalos Lengyelország kategorikusan kitart a szerződések megváltoztathat lanságá n a k á 11 ásp ontj á ni'. A mi nagyon könnyen rajongó és külpolitikailag nagyon naiv közvéleményünknek nem >l,i '"domást szerez erről a megnyilatkozásról is, mert nincs veszedelmesebb dolog, mintha külpolitikában homokra légvárakat építenek. Eddig is csak a külpolitikai tájékozottság nagymérvű hiánya mellett lehetett ugyan feltételezni, hogy Lengyelország a viszonyok bárminő megváltozása esetén száz százalékos szilárdsággal fog a magyar érdekek mellett síkra szállani. Hiszen Lengyelországnak nagy kiterjedésű olyan területei vannak, amelyeket a népszavazás ellenére kapcsoltak át hozzá Németországtól, vagy amelyeket ő maga népszavazás és egyéb formalitások mellőzésével szedett el a litvánoktól. Rossz néven se lehet venni tehát tőle, ha védekezik a jelenleg fennálló helyzetnek bárminő megváltoztatása ellen, amely nagyon könnyen az őt érintő kérdések napirendre tűzését is eredményezhetné. Nem is Lengyelország vagy a lengyel külügyminiszter az, akit hibáztatnunk kell ebben az esetben. Benne legfeljebb csalódhattunk, de nem vehetjük tőle rossz néven, ha a sacro egoismo és nem a ködös rokonszenv politikájának irányitója. Hibáztatnunk kell azt a nálunk lépten-nyomon jelentkező délibábos politikát, amelyet felelőtlen és kávéházi külpolitikusok lapokban és beszédekben minduntalan megcsillogtatnak a hiszékeny magyar közönség előtt és el akarják hitetni vele, hogy akár lengyel »testvéreink«, akár mások csak ugv égnek a vágytól, hogy tettekkel tehessenek hitet a magyar revízió igazsága mellett. Mert amennyire a revízióra kell beállítanunk külső és belső politikánk minden mozzanatát, annyira hidegen és reálisan kell mérlegelnünk mindazokat az erőket, amelyek mellettünk és ellenünk megnyilatkozhatnak. Eszünk ágában sincs lebecsülni a lengyel ! testvérek szimpátiáit, de építenünk csak a ( valóságok talaján lehet. Bulgária a II. hágai ¡konferenciához fordul a íeljesilhelellen Jóvátételi követelések ügyében (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Szófiából jelentik: A szobranjeban egyszerre három interpellációt jegyeztek be a párisi konferencia és a bolgár jóvátétel ügyében. : Az interpellációt a parlament három legna\ gyobb pártja: az agrárpárt, a demokrata párt | és a szociáldemokrata párt terjesztették be, részletes felvilágosításokat kérve Liapcsev miniszterelnöktől a jóvátételi tárgyalásokról. A miniszterelnök a holnapi ülésen válaszol az j interpellációkra. A kormány tagjai kedden este minisztertanácsra ültek össze, amelyen Liapcsev miniszterelnök részletesen tájékoztátta a kormány tagjait a jóvátételi követelésekről. Félhivatalos közlés szerint Bulgária ezeket a követeléseket semmiesetre sem fogadja el és reméli, hogy a II. hágai konferencián többet tud majd elérni, mint a párisi értekezleten. Német lapok a párisi tárgyalásokról és a magyar jóvátételről Berlin. november 5. A Deutsche Allgemeine Zeitung vezető helyen foglalkozik a keleti jóvátételek kérdésével s rámutatott arra, hogy ha a tanácskozások nem vezetnek célhoz, a felelősség azért nem Magyarországot, hanem a cseheket, jugoszlávokat, románokat, lengyeleket és görögöket terheli. Amikor Hágában a cseheket is bevonták a tárgyalásokba, bár a Young tervezethez semmi közük sem volt, hiába kérdezték, hogy mi az oka a tárgyalásokba való bevonásuknak. Most már világos, hogy miért tolakodtak oda a csehek. Kétségtelen azonban, hogy ha más okok nem hiúsítják meg a Young-tervezetet, nem fogja azt meghiúsítani a románok elkedvetlenedése sem amiatt, hogy zsarolási kísérletük Magyaror* szággal szemben nem sikerült. A Germania szintén foglalkozik a kérdéssel s kijelenti, hogy Magyarországot semmi' esetre sem érheti szemrehányás, hogy hajthatatlan magatartásával veszélyezteti a keleti Jóvátételi tárgyalások sikerét. Ez a vád épp ellenkezőleg azokkal az államokkal szemben emelhető, amelyek a jóvátételi kérdéseknek és az optánsok kártérítési igényeinek egybekapcsolásával azt a sajátságos elvet igyekeznek érvényrejuttatni, hogy a döntőbírósági Ítéletek folytán előálló kötelezettségek mindig csakis a legyőzött államokat terheljék. I munkáskormáiiv »fepasitéli tanácsát« létesít, i ametynek halászatai küfeSezők lesznek a kereskedők számára Mümn és LSoyd George IlsivSzöIIe az imeriká&éi visszatér! MacDonatóof Lo:id!on november 5. Az alsóházban Grahatn kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy a kormány a jelenlegi élelmiszer tanács helyébe, amelynek javaslatai nem kötelezőek, a fogyasztók tanácsát lervezj, mely az élelmiszerek és egyéb közszükségleti cikkek tekintetében értesüléseket fog szerezni és amelynek javaslatait a kormány a kereskedőkkel szemben köJelc/ö erővel fogja felruházni. A kormány erre a célra legközelebb felhatalmazást kér. beleértve az ellenszegülő kereskedők ellent kényszerrendszabályokat 1». Ezután Ramsay MacDotiald miniszterelnök számolt be amerikai útjáról. A miniszterelnök után Baldwin a konzervatív párt nevében üdvözölte a miniszterelnököt, aki mint az Egyesült Királyság miniszterelnöke, nem pedig mint pártvezér járt el Lloyd George üdvözölte ezután a miniszterelnököt utjának sikeréért, hangsúlyozva, hogy MacDonald a viláübékének tett szolgálatul.