Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-29 / 272. szám

H&IBHBKGSS S8EOED, KzeTkeéztatéq: Somogyi ucca 32. I. em. Telelőn: 13-31.^KlodóhlvaSol, 2t»lct3nkSnyvf6r 6» (egylroda : Arodl ucca S. Telefon: 306. < Kyomdn : 1LÖw Upöl ucca 19. Telelőn t 18-34. TAvlratl és levélcím:. Délmegyarortzág Szeged. Péntek, 1929 november 29 Ara te fillér l i J. V. évfolyam, 2.&S. szto ttőriZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken ét Budapesten 3-öO, íiUlfOldiSn pengő. - Egye» »zöm Arn hétközi nap 16, vfisáí- ts Ünnepnap 24 mi. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megje­lenik héllö Kivételével napon ta reggel A társadalom államosítása 'Az a harc, amit a magyar ellenzéki kép­viselők Budapest szabadságáért. vívnak meg egyelőre a képviselőház bizottságában, volta­képen a magyar polgárság szabadsága írt fo­lyik. A magyar polgári szabadság a magyar önkormányzat szabadsága. Ha nincs önkor­mányzat, nincs polgári szabadság. A sajtó­szabadság, a gyülekezési és egyesülési szabad­ság s mindaz a szabadságjog, ami valami­kor harc nélkül lett a magyar polgárság tu­lajdona, dekoratív élet megnyilvánulásai a polgárság szabadságának, de az önkormány­zat teljessége, az autonómia szabadsága nem étet megnyilvánulás, hanem maga az. elet. Évek óta látjuk, évek óta egyre leplezheLet­íenebbé válik, hogy a kormányzat szelleme milyen éles szögben fordul a magyarországi önkormányzati berendezkedések ellen. A kor­mányzatnak nagy segítségére jött e tekintet­ben az általános leromlottsága a gazdasági vi­szonyoknak, a nagy elszegényedés, mely a füg­getlen éxisztenciák százezreit kötözte oda az uralom tényezőihez, — csak gazdag ember tud független lenni, de ma a vagyon függet­lenei sem függetlenek, a vagyon megőrzésének s a vagyon növelésének ösztöue annyi szál­lal fűzi őket a kormányzat részesei táborába. Szegély ember hiába érzi magát független­nek, »halk a jajnak szava s a trón magas*. A táríadalom államosítása felé haladunk bét mértföldet lépő csizmával. Magyarországi, éjs külföldi lapok időnkint olyan kormányzati rendszerváltozásokat sejtetnek, melyek felte­vésének gondolata egyenes következménye azoknak a »reformoknak«, melyeket a mai kormányzat valósit meg. Egyre gyöngül a cáfolat ereje a tények bizonyságai mellett. Jött a háborús összeomlás s a maga pusztításait elvégezte. Jött az infláció s a pusztulás szakadé­kába magával sodorta az összeomlásból ki­mentett értékeket. S amit azóta K amit az alatt termelt a magyar munkás és magyar polgár, azt elvitte az államháztartás szaná­lása, amit a magánháztartások szanálása nem követett s elvitte az a gazdasági válság, amit a kormányzat intézkedéseivel és mulasztá­saival inkább növelt, mint csökkentett. Ez a gazdasági helyzet, a jószágvesztésnek és munkaeredmény elprédálásának ez az évti­zede készítette elő a közszellemet a társa­dalom államosítására. A mérnökkamara, az orvoskamara terve, az üg> védi numerus clau­sus, az ipartestületek működésének állami fel­ügyelet alá helyezése, mind olyan alkotás és mind olyan terv, ami az egyes részletfeladatok megoldására alkalmasnak ígérkezett. A tör­vényhatóságokról szóló törvény azután hatal­mas erővel vitte előre annak a kérdésnek meg­oldását, amin ezek a részletalkotások csak pepecseltek. A törvényhatósági törvény már a keretet is megalkotta a nagy mü számára s a fővárosi törvény, amit most esztergályoz a képviselőház közigazgatási bizottsága, a pél­da felszabadító és vonzó erejét kinálja min­den következő jogalkotás számára. Ezért nem budapesti kérdés az, hogy a fővárosi törvény müven rendelkezésekkel ke­rül be a magyar törvénytárba. Ezért van összefüggés a főváros szabadságharca s a ma. gyar polgárság szabadságtörekvései között. A közigazgatásról készült törvény most teszi meg első lépéseit az élet felé. Az első lépések is bizonyítják már, hogy hová vezet az az ut, melyen ez az ifjú törvény halad. Ez a törvény azonban, — megalkotóinak nyilatkozata sze­rint, — csak kezdete annak a reformnak, amin az egész magyar közigazgatást át akar­ják kényszeríteni. Minél több jogot vesznek el a főváros polgárságától a most készülő tör­vényben, annál kevesebb joga marad a ma­gyar polgárságnak a közigazgatás tervezett re­formja után. Minél több jogot tudnak kivere­kedni a főváros polgársága számára, annál több önkormányzati joga marad a magyar polgárságnak. Ezért nem fővárosi kérdés ke­rül megoldásra a fővárosi törvényben s ezért kellene az egész magyar polgárságnak helyt állnia azok mellett, akik a főváros polgársá­gának önkormányzati jogáért harcolnak azon a szuk, kis területen, melyen még alkotmá­nyos küzdelmet lehet folytatni­I De hogyan történjék meg ez a helytállás? Egyelőre el vagyunk foglalva az újítás nélküli tisztújítással, egyelőre csak azzal törődünk, hogy a berzenkedő pártok között mikor »üt ki Í a béke s a berzenkedő pártvezérek ho­gyan alakulnak át a nyilvánosság előtt szelíd bárányokká. A magunk önkormányza tával sem tudtunk törődni s főhajtással fogadtuk an­nak minden megcsonkítását Az egész ország­nak lángoló tiltakozásban kellene egyesülni azokkal, akik az önkormányzat őrzői marad­tak a strázsán. S az önkormányzat guerilla­csapata magárahagyottan vivja meg harcát A' nyomorúság Holttengerébe fullad bele min­den tiltakozás és minden bátor szó a ma.gyar vjdéken­A pécsi belgyógyászati klinikán háfbaszurtak egy professzort igy gyári munkás követte eB a merényletet (Budapesti tudósítónk telefon Jelentése.) Pécsről jelentik: A pécsi belgyógyászati kli­nikán csötőrtökön megdöbbentő merénylet ját­szódott le. amelyet egy elmebeteg követett el di. Hoffmann Adolf professzor ellen. A pro­fésízor már régebben kezelte Hahn Lajos zsolnai születésü 25 éves gy&nge'elméjü gyári munkást, aki csütörtökön délelőtt is felke­reste Hoffmann professzort. A professzor meg­vizsgálta a beteget majd a vizsgálat után a betegnek hátat fordítva, kezeit mosta. A kö­vetkező pillanatban a tanár ugy erezte, mintha meglökte volna betege, mire hátrafordulva a szobából kituszkolni igyekezett Hahn Lajost. A zajra a szomszéd szobiból belépett ebbe a terembs Hoffmann professzor orvosfia, aki megdöbbenve látta, hogy apjának hátába kés van beleszúrva és hátából szivárog a véf. ' .. ­Az orvos kirántotta apja hátából a kést, autóba ültette és a sebészek klinikára szállí­totta', ahol a professzort azonnal kezelés alá vették. Megállapították, hogy a professzor se­besülése súlyos, de nem életveszélyes és si­kerülni fog az életnek megmenteni. Hahn Lajost, akiről kétségtelenül megállapították, hogy elmebeteg, a rendőrség elmegyógyinté­zetbe szállíttatta. Tovább íari a csehszlovák kormányválság Prága, november 18. A kormányalakításra irányuló kísérletek ötödik hetének vége felé TJdrzal miniszterelnök missziójának kilátásai ismét csökkentek. A szocialisták hajihataílan­sága, amellyel paritást követelnek a maguk' számára a polgári pártokkal, ugy látszik arra irányul, hogy Udrzalt megbízatásának vissza­adására birják. Véres zavargások a brüsszeli egyetemien a flammand nyelvkérdés miatt Agyonszúrlak egy flammand diákot (Biídapesti tudósítónk telcfonjelentése.) Brüsszelből jelentik: A flammand nyelvkér­dés, amely, mint ismeretes, a Jaspar-kormány lemondásához is vezetett, csütörtökön az egye­temen véres zavargásokat vont maga után. Az egyetem flammand nyelvű diákjai ülést tar­tottak, amelyen a flammand nyelv eifjenjogu­sitását követelték. A gyűlésező flammaud diá­kokat vallon diákok egy nagyobb ess.pata tá­madta meg és ki akarta verni az egyetemről. Általános verekedés kezdődött, amelynek so­rán több diák súlyosan megsérült, egy flam­mand diákot pedig agyonszúrtak. A rendőrség­nek eddi? még n&m sikerült a ayilkoüt kézre­keriteni. A szovjei fegyverszünete! kötött Ernával, amely az oroszok minden követeléséi elfogadta London, november 28. A szovjetkormáuy be­jelenti, hogy fegyverszünetet kötött amukdeni kormánnyal, mely a szovjet feltételeit elfogadta. A szovjet első kikötése, hogy a mandzsúriai kormány azonnal helyreállítja a statuskvót a keletkinai vasutak igazgatásában és vissza­helyezi állásukbn a keletkinai vasutak két el­bocsátott orosz igazgatóját, Jensanovot és Eis­montet. A szovjetkormány második kikötése az, hogy a kínai hatóságok altal internált oro­szokat is haladéktalanul szabadon kell bocsá­tani. A technikai részletkérdések megbeszélé­sére Khabarovszkba orosz—kiaai értekezletét hivnak össze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom