Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-21 / 265. szám

4 0£LMAtiYAROKSZAG 1929 november 21. gatásl szervezet ne ura és parancsolója, hanem • tarvények kereteben pártatlan és megértő kiszólgálója legyen minden egyes polgárnak. A szociáldemokrata csoport, mint kisebbség élni akar a bírálat és az ellenőrzés jo» gival. Ezzel a szerepével azonban nem éri be. Eredményeket akar elérni az egész lakosság számára és javára és minden Ily irányú törekvést támogat. Községi programunk egyaránt szolgálja az ipar, 1» kereskedelem, a mezőgazdaság talpraálütását és a munkásosztály érdekeit. Legfőbb célkitűzésűnk közé soroljuk a közegészségügy, a közművelődés, a közellátás, a szociális gondozás fejlesztését és a legnagyobb szerelctlel támogatjuk a tanyai lakosság igényeit. Küzdeni fogunk az igazságtalan adórendszer el/en. amely főkép a szegény, nincsetlen lakosságot sújtja a tehetősekkel szemben. Mindezek a célkitűzések végső eredményükben »zí a gondolatot szolgálják, hogy városainkat segítsük a kuliura egy-egy helyi gócpontjává fejleszteni. 'A főváros a természetes erőforrása az egész ország számára az európai kulturának, amely azonban a magyar nép érhálózatába csak a vidéki centrumok lüktető életén át juthat el. Azt akarjuk, hogy ez a nép a városháza terhiéből is egy jobb jövendő felé irányithassa sorsát és az egész ország boldogulását. Azt akarjuk, hogy ez a város szép, la• kossága boldog legyen; } azt akarjuk, hogy mindenki, aki ebben a városban él, legyen az férfi vagy nő, ifjú vagy öreg, szeresse meg ezt a várost, mert megtalálja itt egészségének védelmét, megszerezheti az igazi műveltséget. megtalálhatja munkáját és munkájának ellenértékét: a biztos megélhetést; — azt akarjuk, hogy a csecsemők már világrajöttükkor, az anyák szülési fájdalmaik alatt érezzék, hogy azok, akik e város lakosságának sorsát intézik, szeretetükkel és segítésükkel mellettük vannak; — azt akarjuk, ne legyen a szülőkre terhes gond gyermekeik gyermekkora és ne legyen egy élet munkájának jutalma az uccasarok és a koldustarisznya. Oly sok szegedi szemből ömlik a fájdalom, a szenvedés, a nélkülözés, a kétségbeesés könnye, hogy azoknak, akik az élet napsütéses oldalán élnek és szintén szegediek és magyarok, kötelességük a könnytenger lecsapolása. Ha igy lesz,-ha önök is igazságnak ismerik el, hogy a tátongó ellenfeleket nem mélyíteni, hanem kiegyenlíteni és megszüntetni kell, ebez bennünk alkotásra vágyó munkatársakra találnak. Ámde ha itt is tanítómesterünk tanítása bizonyul valónali és rideg gazdasági osztályhelyzetük fogja megszabni állásfoglalásukat, mi akkor is teljesíteni fogjuk történelmi hivatásunkat, teljesiteni fogjuk történelmi kötelességünket mindaddig, mig ez a város mindenkinek szép és mindenkinek boldog olihonává nem lesz.« — Azt hiszem különben, hogy mér/is módot fogunk találni, hogy ezt a deklarációt a közgyűlésen felolvassuk. \PACSOK • Columbia naqyozabásu kalandorfi mje csak 16 éven felőlieknek péntektől a Korzó Moziban. Egy angol vállalat nagyszabású sertéshusexoortot szervez Szegedről Angliába Evenkint húszezer sertést akarnak exportálni A szegedi húsiparotok a vágóhidi dijak leszállítását kérik (A Délmagyarország munkatársától.) A liét elején két angol kereskedő érkezett Szegedre, hogy megszervezzék a magyar vidék sertéshusexportját Anglia felé. Az angolok először a polgármestert keresték fel, akinek elmondották, hogy Szegeden kívánják felállítani a sertésuágás és feldolgozás központját |é.s ezért megfelelő feltételek melleit igénybe, vennék a közvágóhidat is. Az Angliában közkedvelt Bacon-rendszer szerint dolgoznának, ami abból áll, hogy félig hízott sértéseket vásárolnának és azokat húsos szalonnává dolgoznák fel. A levágott sertésekből csak a csontokat és ö felesleges húsrészeket távolítják el, azután (megpácolják, felfüstölik. Ez a húsos szalonna az angol étrend elmaradhatatlan és legnépszerűbb fogása. Anglia igen nagy. mennyiségben fogyasztja. Eddig Hollandia és a gyarmatok szállították a feldolgozott serléseket 'Angliába, de a piac szükségletét nem tudták kielégíteni. Ezért jöttek most az angolok Magyarországra. Budapesten már meg is szervezték az üzletüket és most kezdik meg a vidék ¡megszervezését. A városnak darabonként egy pengő vágóhidi dijat ajánlanak fel és garantálják, hogy évenkint körülbelül húszezer sertést exportálnak innen. A polgármester kívánságára az angoloi< írásiján is benyujlották ajánlatukat, a polgármester a lehető legsürgősebben letárgyaltatja az illetékes szakbizottságokkal és azután dönt további sorsáról. Az angolok bejelentették azt is, hogy Szegeden koppasztó medencéket és pácoló kádakai állítanak föl, eleinte kiképzett budapesti munkásokat foglalkoztatnak, de rövid időn belül, ha megfelelő számú szegedi munkás is kitanulta már ezt a mesterséget, akkor kizárólag szegedi munkásoknak adnak foglalkoztatást. Az ajánlat hire gyorsan elterjedt az érdekelt szegediek között. A szegedi husiparosok nem nagyon örültek meg az angolok szándékának. Értesülésünk szerint tiltakozni fognak az ellen, hogy az angolok csak egy pengőt fizessenek darabonként a sertések vágatási dija címén akkor, amikor a szegedi husiparosoknak ugyanaz, a különböző illetékekkel együtt körülbelül nyolc pengőjükbe kerül. A hentesek valószínűleg azt kívánják majd, hogy a város általában szállítsa le a vágóhidi dijakat. A sertéstenyésztő gazdák körében" viszont nagy örömet és izgalmat keltett a hir és annak hatása már a legutóbbi piacon is mutatkozott. A tanyaiak erősen keresték az angolokat és a sertés ára kilónként tíz-tizenöt fillérrel emelkedett is. Telefon: 306 Délmagyarorszig jegyiroda Telefon: 3O0 VERA MIROVA egzotikus táncestje folyó hó 23-án, szombaton este 8 órakor a Tiszában. Jegyek és bérletfegyek « Délmagyarország Jegylrodáfában. n filharmonikus hangversenyek és a diákjegyek (A Délmagyarország munkatársától.) A Délma•» gyarország a múlt vasárnapi filharmonikus hangversennyel kapcsolatosan is kötelességét teljesítette, amikor a kritikai méltatáson kivül kultúrpolitikát is sürgetett. Szórói-szóra a következőket irtuk: | — A filharmonikusok tudvalevőleg az uj terem férőhelyére való tekintettel nem adtak ki diákjegyeket, csak állóhelyeket, a beígért diákelőadások pedig az aránylag kisszámú jelentkező miatt nem fognak kifizetődni. Elmarad tehát a diákok tömege a filharmonikus hangversenyekről, a kulturhivatásra kötelezett testület pedig elesik céljai legnemesebbikétöl, az ifjúság tanításától, holott a filharmonikusoknak legelsősorban erre kellene tekintettel lenniök. A filharmonikus egyesület érzékenyen fogta fel egyetlen egy állításunkat, amelyik pedig nem is a legfontosabb és annak helyreigazítását olyan kommentár kíséretében kérte, mintha cikkünk alkalmas lenne »a közvélemény megtévesztésére« és mintha olyan tényeket állítottunk volna, amelyek »a valóságnak nem felelnek meg«. A nyilatkozatnak ebben a részében az egyesület szórói-szóra ezeket írja: — Egyesületünk még október elején körlevélben szólította fel a helybeli középfaku iskolák igazgatóit, sőt később a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola zeneszakos hallgatóit, hogy jelentsék be azoknak a hallgatóknak számát, akik kedvezményes diákbérletet óhajtanak váltani. Igaz, hoqg eredetileg külön diákhangversenyt is akartunk tartani, de erre nem volt szükség, mert a hangverseny előtti napig összesen 101 diákbérlő jelentkezett és mi mind a 101 hallgatónak ülőhelyet adtunk, összesen öt olyan diák akadt, akiknek a késedelmes jelentkezés miatt már csak állóhelyet adtunk, mert a napi pénztár részére is kellett néhány ülőhelyet fenntartanunk és erre nagy szükség is volt, mert a hangverseny napján ezek mind elkeltek, sőt kevésnek bizonyultak. Nem igaz tehát az az állítás, hogy nem adtunk ki diákjegyeket, csak állóhelyeket. A Filharmonikus Egyesület vezetőségének tehát a legfontosabb, hogy diákjegyeket adtak ki és nem állóhelyeket. Bizunk a helyreigazító egyesület szavahihetőségében, ez mégis csak egyik oka annak, hogy nem ellenőriztük, vájjon e tényállítás megfelel-e a valóságnak. Nem hisszük ugyanis, hogy az egyesület komolyan hiszi, hogy idézett néhány sorunknak az lenne a legfontosabb része, amely a diák-, illetőleg állóhelyekre vonatkozik. Helyreigazítás helyett miért nem arról beszélnek tehát, hogy miért maradtak el a hangversenyről a diákság tömegei, miért kellett lemondani a tervezett diákhangversenyekről és miért választották* a diákok toborzásának azt az igen kényelmes ét tagadhatatlanul előkelő módját, hogy körlevéllel szólították fel a helybeli középfokú iskolák igazgatóit, amint a helyreigazítás mondja, ahelyett, hogy sorra járták volna ezeket a középiskolákat, engedélyt kértek volna a tanulókkal való közvetlen érintkezésre és elmélyedő, aktív és agitatív, éppen ezért minden bizonnyal nagyobb eredménynyel kecsegtető munkával próbálták volna biztositani a diákok tömegeit? Szegeden tagadhatatlanul egyik legfontosabb hivatása lenne a filharmonikus zenekarnak az ifjúság nevelése és a közönség, de az illetékes hatóságok is bizonyára mely sajnálattal látják, hogy a filharmonikus egyesület ezen a téren sem tud felmutatni állandó fejlődést. Ha a filharmonikus hangversenyre mindössze 110 diák megy el a diákok tömegei helyett és a filharmonikus egyesület ugyanakkor ezért áll ki egy nyilatkozattal a nyilvánosság elé mert diákjegyeket adott ki és nem állóhelyeket és mert ennek irtuk az ellenkezőjét és mert szerinte ezzel akartuk megtéveszteni a közvéleményt, akkor mi erre még csak annyit mondunk, hogy ennyire, de ennyire hamis hangot fogni nem szabad még egy — filharmonikusnak sem. Színházjegyek a Délmagyarország iegyirodáiában elővételi díj nélkül válthatók > •D a> o> BOR kihordásra 919 fillér <D viszonteladóknak termeld árak. Vidéki az&IUIá». £ ÖRDÖG VINCE- Kálvária u. 16.