Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-21 / 265. szám

dfcLMAf.YARORSZAG Szik ugyanilyen ütőkártyákkal. 'A keleti jóvátételi bizottság a bolgár dele­gáció meghallgatása után kénytelen volt meg­állapítani, hogy nem lehet egyességre jutni ifs az ügyet a kormányokhoz utalta át. Ugy látszik, a bolgárok olyan játékba kezdenek, amely saját magukra nézve is veszélyessé le­het. A három nagyhatalom képviselői által Szófiában tegnap tett lépés azt bizonyltja, hogy a nagyhatalmak nagy fontosságot tulaj­donítanak annak, hogy. kielégítő megoldás ¿jöjjön léire a lehelő legrövidebb időn belül. 1920 novemberei! Ha Bulgária nem fogadná el a neki felaján­lott megoldást, akkor a legközelebbi értekezlet kénytelen lenne vele szemben a keleti jóvá­tételi bizottság jormulájához ragaszkodni, amely tudvalevően Bulgáriát 37 éven át 15 ! millió aranyfrank fizetésére akarja kötelezni. Ami a bolgár -unteleseket illeti, azok semmi­esetre sem hozták létre a külföldön azt a hatást, amelyet Szófiában reméltek. Kívánatos volna, hogy a tüntetések ne legyenek olyan jellegűek, mint a tegnapi, a francia köveíség előtt lezajlott tüntetés volt. Kínai diákok támadása a brüssszeli kinai kövei ellen Páris. november 20. A brüsszeli kinai követ­ségen megjelent néhány kinai diák s azonnali bebocsáttatást kérlek. A követ előtt kijelentet­ték, hőgy egy, a közelmúltban lejátszódott diáktársuk azonnali szabadlábra helyezését követelik. A követaszabadlábrahclyezéüt meg­tagadta, mire a diákok a követet ütlegelni, majd rugdosni kezdték. A követség személy­zete a követet kiszabadította veszélyes hely­zetéből. A diákokat 'letartóztatták és átadták a bdsa rendőrségnek. A követ állapota súlyos. Kél fölmenlés után — nyolchónapi borion (f.4 Dólmagyarország munkatársától.') Itrde­,£cs íteletet hozott szerdán délelőtt a szegedi Ítélőtábla SA-wWé/¡/-tanácsa. Lusztig Zsigmond Bzentesí kereskedő 1928 decemberében talál­kozott egy ismerősével, Grünstein Jenővel. Luszlig libát kinált Grünsteinnek megvételre Ifs előlegként fel is vett öt pengőt. A libát azonban nem szállította le, a pénzt sem adta ívissza, ezért Grünstein feljelentette őt csalás íníatt a szentesi járásbíróságon. Lusztigot a járásbíróság felmentette, felebbezés folytán jBztán a szegedi törvényszékhez került az ügy. TA törvényszék megállapította, hogy Lusztig csalás miatt már többizben volt büntetve. A tárgyaláson Lusztig lagadla, hogy kapott volna pénzt Grünsteintől. Ezzel szemben Grünstein és a felesége állították ezt. A bíróság Luszti­got felmentette a csalás vádja alól, mert nem látta bebizonyitottnak a csalás elkövetéséi. Grünstein és a felesége vallomását azért, mert a felek közölt nagy harag volt, nem találta el­fogadhatónak. További fellebezés során szerdán került az ügy a táblához, amely meglepő ítéletet ho­zott. Az iratok ismertetése és a védőbeszéd elhangzása után megsemmisítette a törvény­szék felmentő Ítéletét és Luszlig Zsigmondot csalás büntette miatt nyolchavi börtönre iíélte, A' tábla súlyosbító körülménynek vette Lusz­tig többszörösen büntetett előéletét. Két nappal a tisztújítás előtt ül össze először a kisgyűlés A főispán csak az utolsó pillanatban nevezi ki a kisgyűlés hat tagiát f (A Délmagyarország munkatársától.) Az uj tör­vényhatósági'bizottság keddi premierje nagy kör­vonalakban megmutatta már az uj közgyűlés képét. Az egész városban igen kellemetlen hatást kéltett a fajvédő csoport céltalan és eredménytelen okve­íftlenkedése. — A kurzus után tiz esztendővel akarnak' ezek nz urak Szegeden kurzust csinálni — mondotta felháborodva a Délmagyarország munkatársa előtt egy vezető pozícióban lévő faktor —, de Szeged józan polgársága már az első kísérletnél meg­mutatta, hogy nem kér belőlük. Az bizonyos, hogy csúnyán megbuktak előre megszervezett palotaforradalmukkal, bár mindent ti követtek, hogy végkép felborítsák a közigaz­gatás békéjét. De igen csúnya kudarccal végződött az úgy­nevezett külvárosi frakció első szereplése is. A külvárosi liadak Pctrik Antal és dr. Tóth Imre vezetésével — aki végül mégis csak döntött párt­'állását illetőleg — szervezett »tömeg*-ben vonul­tak föl a közgyűlésre, már fölvonulásukkal is fel­tűnést akartak kelteni, ami bizony nem ugy si­került, ahogyan elgondolták. Senkinek sem impo­náltak 7Árl soraikkal. — llat a zászlókat hol hagyták? — kérdezte tőlük egy régi városatya —. mert csak a zászló hiányzik a kellékek közül. Xagyon büszkék és elbizakodottak voltak, biz­tosak a diadalban és gúnyosan intették le azt, ciki a mandátumoknak csak a felét jósolta meg a kisgvülésben számukra. Amikor aztán ugy kibuk­tak, hogy irmagjuk sem maradt, kibukott vezé­rük, Petrik és Tóth egyaránt, igen elcsendesed­tek és elvonulásuk már nem történt "zárt sorokban, hanem egyenkint, sompolygásszeriien. A szavazatok összeszámlálása után, amikor elvit­ték a közgyűlési teremből az urnákat, az egyik jó közbeszólónak Ígérkező ui városatya tréfásan meg is jegyezte: — Itt viszik a külvárosiak hamvait rejlő halotti Urnákat. De sokat m ulatott az alakuló közgyűlés Faj ka Lajos agilitásán is. Dr. Faj ka a tanyai csoportot szervezte meg. Mondják, hogy az uj tanyai vá­rosatyák közül többen az ügyvéd ur irodájában aludtak a mult éjjel. Faj ka mindenkire vigyá­zott, nehogy idő előtt tűnjön el a közgyűlésről. A végefelé a tanyaiak már nagyon megunták a várakozást. —• Mi bizony mönnénk, — mo.ndották vezérük­nek. — Pedig még nem möhet senki egytapodtat sem, — intette le őket szigorú hangon Fajka, — Eccaka van mán doktor ur. — íja hajnalig tart, addig maradunk. Hiábavaló volt azonban minden kapacitálás, min­den erélyeskedés, a tanyaiak lábába beköltözött már a mehetnék. Fajka azonban kifogott rajtuk. Titokban megkereste a tanyaiak kalapját, sap­káját és a városháza egyik hivatalszobájában szo­ros zár alá helyezte valamennyit Semmi kérésre, semmi könyörgésre nem is adta ki mindaddig, amig a főispán tiz óra felé be nem rekesztette az első közgyűlést. — Itt a kalapjuk, most már niöhetnek — adta vissza az elkonfiskált fejlődőket a tanyai város­atyáknak. De- a legélelmesebbck a röszkeíek voltak, ők is korábban megunták már a nagy élvezetet és tisztességludóan el akartak köszönteni vendéglátó házigazdájuktól, a polgármestertől, aki azonban nagy barátsággal marasztalta őket. — Maradnánk mi — mondta Guczi bácsi, a röszkei vezér —, ha adna a visszamönésre autó­buszt a polgármester ur. A polgármester gondolkozott uchány pillanatig, majd igy szólt: — No, nem bánom, adok maguknak autóbuszt, csak maradjanak» Akkor maradunk is. £s maradtak és tíz órakor odaállt az autóbusz a városháza elé, felvette a röszkeieket és vidáman megindult velük Röszke felé. Talán még össze sem számlálták a szavazatokat, amikor már azt kérdezették egymástól a kis kilá­tású városatyák, hogy kiket nevez ki a főispán a kisgyülésbe, mivelhogy hat tagot ő nevezhet ki. Ez a kérdés komolyan érdekli az egész várost, konkrét feleletet azonban egyelőre nem igen kap­hat rá senki, mert értesülésünk szerint — maga a főispán volt az informátorunk — a kinevezések csak az utolsó pillanatban történnek meg. — Nem sürgős a dolog — mondotta a főispán —, ráérek a kinevezésekkel a kisgyűlés első üléséig. A kisgyűlés első ülése pedig december ötödikén lesz, két nappal a tisztújító közgyűlés előtt. — De hiszen nincs még ügyrendje sem a kis­gyűlésnek — jegyeztük meg — és ezt az ügyrendet csak a nagygyűlés készítheti el. — Ez igaz, de azt az első ülést ügyrend nélkül is megtarthatjuk. Majd én magam leszek az ügy­rend — mondotta a főispán. Elkobozták Casanovát (Budapesti tudósítónk telefon jelen­té se.) Ma délután detektívek járták végig a bu­dapesti könyvkereskedéseket és Casanova könyveit keresték. Végzést mutattak fel, amely szerint a budapesti vizsgálóbíró elrendeli »Casanova élete, szerelmei és kalandjai« ciniii könyv elkobzását. A Casanova-könyv 30 éve van forgalomban. Né­hány éve uj kiadást bocsájtottak ki, valószínűleg ez került most az egyik ügyész kezébe, aki az egé*z világon forgalomban lévő könyv elkobzását Indítványozta. A vidéki törvényhatósági reform után - fővárosi törvényiavaslat Budapest, november 20. A képviselőház közigaz­gatási bizottsága ma Platlhy György elnöklésével ülést tartott, amelyen a főváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. Usetly Ferenc előadó beszéde után Szilágyi La­jos állást foglalt azzal a véleménnyel szemben, hogy a törvényjavaslat reakciós törekvés ered­ménye. Helyesli, hogy a belügyminiszter nem nyúlt hozzá a választójoghoz. A vagyonkezelésnél elegen­dőnek tartaná a kormány felügyeleti jogkörét. A javaslatot nem fogadja el. Budav Dezső kifogásolta, hogy minden minisz­ternek jogában van az ellenőrzés során a fővá­rossal közvetlenül rendelkezni és intézkedni. Hegyracgi-Kiss Pál a javaslatban erős vissza­fejlődést lát. A főpolgármester pozícióját a polgár­mester és az autonómia rovására is erősíteni igyekszik a javaslat, amely több tekintetben hát­rányos a fővárosra nézve. Kifogásolja, hogy mikor a régi 10 kerület helyett 14 kerületet kreálnak* a belügyminiszter felhatalmazást kap, hogy köz­igazgatási téren az uj kerületi beosztást még ne léptesse életbe. Helytelenül, hogy a főpolgármes­ter képviselje a fővárost és hogy a kinevezésekbe beleszólási joga legyen. A javaslatot nem fo­gadja el. Kozma Jenő szerint a javaslat az általános titkos választójog tekintetében semmiféle retrográd intézkedést nem tartalmaz. A maga részéről meg­elégedett volna azzal, ha az adminisztrációs részt kodifikálják a politikai rész kikapcsolásával. Az adminisztráción kívül fontosnak tartja a város­házi ügyrend kérdését. Be kell hozni az egyéni felelősség elvét lefelé és felfelé is. Az adminisztrá­ciós rész kifogástalan. Ném lehet azt mondani, hogy a főpolgármester megválasztásánál egyedül a kormány ingerenciája érvényesül. A javaslat az egész vonalon a választás alapjára helyezke­dik. Választani fogják az örökös tagokat és az ér­dekképviselet tagokat is. Helyes, hogy a válasz­tásnál legalább ezer ajánlót kiván meg a javaslat. A tárgyalást folytatják. Népítélet egy gyilkos banditán Newyork, noveinbjr 20. Borzalmas módon végzett a nép haragja tegnap este egy két­szeres rablógyilkosság miatt halálra ítélt fe­gyenccel, aki a börtönből szökni akart. East­land texasi város esküdtbíróság» nemrégen halálra itélt egy Marsai Ratcliffe nevű ban­ditát, aki két évvel ezelőtt betört egy ottani bankba, meggyilkolt két banktisztviselőt és nagy összegeket rabolt. Tegnap este sikerült megszöknie a fegyházból, miután egy őrt sú­lyosan megsebesített. Mikor a város népe tu­domást szerzett a szökésről, üldözőbe vette és rövid hajsza után elfogta a banditát, akit az­után a város üzleti negyedébe hurcoltak az elé a bank elé, amelyben a két tisztviselőt megölte. IA bank elölt táviróoszlop áll, arra felhúzták a fegyencet és mintegu 2000 ember nézte vsaúí vergődéséi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom