Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-17 / 262. szám

12 OÉLMAÎÏYARORSZAG 192P november 17. OPERA ZOMCORRTEREM Budapest, VI., Hajót ucca 16., Operánál. Vilá^márkás zongorák, pianinók szer pengőtől, negyven pengős Havi részletre Is. B.79 Nagy tisztviselői kedvezmények. Zürichi devtia zárlat: Páris 20.31.5, London ¿5.15 ötnyolcad, Newyork 515.70, Brüsszel 72.15, Milánó 26.99. Madrid 72.70, Amsterdam 208.05, Berlin 123.35. Bécs 72.55, Szófia 3.72, Prága 15.28.5, Varsó 57.80. Budapest »<¡.26. Belgrád 9.12.75. Bukarest 3.08.5. Budapesti valuta zárlat: Angol font 27.80—27.95, Belga frank 79.70—80.10, Cseh korona 16.85—16.95, Dán korona 152.80—153.40. Dinár 9.98-10.06, Dollár 569.55—571.55, Francia frank 22.40—22.70. HolIiyidi forint 230.00—23100. Lengyel zloty 63.90— 64.20, Leu 3.38-3.42, Léva 4.10-4.15, Lira 29.75 —30.05, Német márka 136.35—136.9a, Norvég korona 152.80-153.40. Osztrák schilling 80.10-80.50, Spanyol pezeta 79.30—80.30, Svájci frank 110.55—111.05, Svéd korona 153.20—153.80. Irányzat: A mai egyórás tőzsde barátságos hangulatban folyt le. Külföldről, főleg Bécsből ma több vételi megbízás jött, ezért az árfolyamok szilárdultak. Később berlini gyengébb árfolyamokra az árfolyamok nálunk is lemorzsolódtak. A forgalom élénk volt. A fixpapirok piaca üzletfélen, szilárduló tendenciával, a devizapiacon az árfolyamok változatlanok. Határidős terménytőzsde zárlat: Magyar buza márc. köt. 23.02, 22.94, 23.05. 23.02, zárlat 23.032304, máj. köt. 23.68. 23.60 23.65, 23.75, 23.73. zárlat 23.73-23.74. Bozs márc. köt. 16.22, 16.21, 16,45, zárlat 16.45—16.46. Tengeri máj. köt. 16.20, 16.18, 16.25, zárlat 16.24-16.25. Transit tengeri máj. kőt. .16.20. 16.26, zárlat 16.32 — áru nincs jegyezve. Irányzat szilárd, forgalom élénk. Budapesti terménytőzsde zárlat: Buza 77-es ti»zavidéki 22.75—23.10, 78-as tiszavidéki 23.00—23.30, 79 es tiszavidéki 23.30—23.65. 80-as tiszavidéki 23.55 —23.80. Bozs 14.45—14.60. Zab I. 15.00—15.50. egyéb 13.35—14.00. Tengeri 13.40—13.60. Bepce 53.00— 54 00. Lucerna magyar 140.00—175.00. Irányzat barátságos, forgalom közepes. Csikágói terménytőzsde zárlat: Irányzat mindenütt szilárd. Buza. Dec. 120 hétnyolcad—121, márc. 127 háromnegyed—128, máj. 131 egvketted— háromnegyed, jul. 132. Tengeri. Dec. 89 egynyolcad, márc. 94 egynegyed, máj. 96. Zab. Dec. 46, márc. 48 ötnyolcad, máj. 50 liáromnegved. Bozs. Dec. 100, márc. 103 ötnyolcad, máj. 104. MJUII'IUJJHIHIP K'sórendü uradoimi Rózsaburgonya | kiloorammonkínl 18 filléres árban előjegyezhető a íj BeüvérosI Mozi Irod&fában. Telefon 2—58. WW-mimwms «•« itMiua h tf m RADIO , llellt ' ck gazdag választékban 522 & Záltíú Sándor gépkereskeilőnél Szeged. Kiss ucca 2. ir nyerni már fövő héten? Az vegyen azonnal Oszfélyí»rsJegyet a !I-ik húzásra. 2Í!„ P. i Nyolcait t P Negyed P Fél 24 P Egész 48 P Uj'ílsi árak: Vvolead 3 P Negyed 6 P Fél 12 P Egész 24 P Kevés sorsjegy még kapható: PetŐ ErilO f (¡árusítónál Szeged, Széchenyi tér 3. szám. 745 Sziget! József hangversenye Nagy számmal vonulnak el előttünk hegedűsök, művészek, sokban találunk elragadtatásra érdemes kvalitásokat, hol a hegedühang meleg fényét, hol a kifejezés mélységét, soknak művészete ai. gyón közel férkőzik hozzánk, de mikor ráeszmélünk mondanivalójuk titkaira, ugy érezzük, hogy — csak darabokat játszottak, a szivük messze volt. Szigeti az a művész, akiben nem csalódhatunk, aki póznélküli nyugalomban énekel a világ kifürkészhetetlen dolgairól, ald muzsikál, mert máskép nem tudná elmondani azt, amit érez. Akár Bachot játszik, akár Beethovent, Szymanovszkyt vagy Tartinit, a mü az ő számára csak edény, amelyben egy gazdag lélek szépsége gyűlik csordulásig, hogy azután az ihlet lázában szertefolyjon mindenkihez. Szigeti nem virtuóz, a szó szemfényvesztést jelentő értelmében. Egyszerű a szava és elhihető, ugy muzsikál, mintha csak magának játszana és ez adja művészetének nemes patináját. Hogy zengnek a húrjai, mint az orgona égi regiszterei, hogy röpülnek a futamok, mintha az ördög incselkedne bennük, — ezek erények, amelyekkel sok művész rendelkezik, aki felbukkan és megint eltűnik, akit egyszer meghallgatunk és többé nem vágyunk művészete után. De Szigeti muzsikálásában a zene tünemény, amelyben a földön járt muzsikus-hallhatatlanok egy örökmécsese ég. Nincs az a stilus, nincs a muzsikának olyan korszaka, ,amelyben tökéletesen beune nem élne, nincs az a rejtett gondolata, amelyet ki ne tudna fejezni. Szombat esti hangversenyén Tar ti ni A-dur szonátáját játszotta Szigorú formában, szigorú tartózkodással, mintha kerülné, hogy hatásos legyen. Bach A-moll Partita értelmezése ugy szólt, mint a hegyi beszéd Bach tanokról, amelyek hitükben, tökéletes formájukban, miszticizmusukban erősek maradtak századokon át és még mindég próféciái a zenében hívőknek. Beethoven c-moll szonátájában már a romantikus hangok lágyabb áradása csapong, hangulatokkal, lendülettel anélkül, hogy ekzaltált tuláradássá válnának. A kisebb moderneket, Szymanovszkyt. Sztravinszkyt, De Fallát, Kreislert finom technikai bravúrral, kissé dekadens szellem szeszélyével reprodukálta. A hangverseny ezúttal is — mint Szigeti minden hangversenye — mély hatást tett a hallgatókra. A Belvárosi Moziban gombostünyi hely nem volt és a közönség nagy óvációjával a magyar hegedűsök egyik legnagyobbikát rajongta körül. L vSzinpadmüvészett kiállítás a kultúrpalotában Nagy kulturvárosokban. különösen Németországban, a művészetek között a színpadi tervezés művészete ujabban nagy szerepet kapott. A dimenzióknak kis körben való optikai kitágítása, mindennek leegyszerűsítése, hogy a hatások megnagyobbodhassanak és a színjátszás egyrészt ökonomikusabb eszközöket kapjon, másrészt nagyszerűvé nőj jön: nagy vonalakban ez az elve a modern színpadtechnikai irányzatnak. Amellett csak természetes, hogy fontos kellék a meglepő és újszerű gondolat színezésben és világításban és figyelembe kell venni a mai képzőművészet szellemének kollektivitásra törekvő célját A színpadnak ez az uj rendszere és szelleme Magyarországon sok minden érdekes újdonsággal együtt egész a legutóbbi évekig el volt hanyagolva. Komolyan kevés képzőművészünk foglalkozott ezzel a témakörrel. Legújabban a német rendezők hatása alatt kezd derengeni az uj szellemnek színházainkban is. örömmel kell tehát üdvözölni dr. Németh Antalt, a szinház uj drámai rendezőjét, amiért ezen a téren is a nyugati kultúrák Vágányára akarja vezetni a szegedi színpadot és amiért az aktív modern rendezés mellett Németországban már dívó szinpadmüvészeti kiállítást megrendezte Szegeden. A kultúrpalota termeiben miniatűr díszletek, kiváló tervezők teljes színpadi beállításai láthatók, elragadó tervekkel. J a s c h i k Almos, a kiváló iparművész díszletterveit és figurjnjeit a Csongor és Tündéhez már az itt lezajlott előadáson elragadtatással látta és fogadta a közönség. Jascbik, aki az ily irányú magyar dekoratív festészet egyik legelső futárja, a kiállításon is vezet. Megkapók Ehrcnfeld Miklós tervei, Golduni: A fogadós- j • né, D'Anuuuzio: őszi alkony álma, Kacsoh: János vitéz clmü darabjához. Benedek Kata Bánk bánhoz tervezett díszletei és ruhái, M á d a y Grele; Ocdipus király előadásához készített alakés szinpadtervrajzai, Schwartz István tervei Claudel: Kinyilatkoztatásához. Sikerültek még Nemes Erich rajzai Mozart: Figaró lakodalmához, Bacine Phaedrájához. Bedner Benée díszletei és figurinjei Shakespeare: Vízkeresztjéhez és Hampel Ági Hauptmann: Hannelejéhez tervezett színpadi képei. A szépen rendezett kiállításnak már szombaton is nagyszámú látogatója volt, akik érdeklődéssel és nagy tetszéssel szemlélték az értékes anyagot. Nagy sikerük volt a kis kivilágított miniatűr színpadoknak, ezek körül valósággal tolongott a látogatók serege. A kiállítást ünnepélyes keretek között nyitotta meg dr. Pálfy József és az első látogatók között volt dr. Somogyi Szilveszter polgármester és dr. A i g n e r Károly főispán. Az aranyszőrű bárány második előadása. A pénteki fényes premier után szombaton volt a MóraKulinyi—Vincze-operettnek. Az aranyszőrű báránynak második előadása. A szinház ezúttal is zsúfolásig megtelt és a közönség lelkesen tapsolta az igazi magyaros izü mesejátékot. A pompás kiállítású előadás a második estére eltüntette azokat a kisebb hibákat is, amelyek a premier lázában elkerülhetetlenek. Gördülékenyen, sok ötlettel folyt le a Móra-operett második előadása, amely teljesen megpecsételte a sikert. Harmónia hangversenyek Markovits Rodion, a Szibériai Garnizon világhírű Írójának irodalmi estje — az előjelekből Ítélve — nagyszabásúnak Ígérkezik. Bevezető előadást Móra Ferenc tartja. Markovits müveiből Szabados Piroska színművésznő ad elő, az illusztris iró élményeiből tart előadást. Jegy 1 pengőtől. Vera Mirova amerikai táncmüvésznő 23-án a Tiszában, Európaszerte is csodált művészetével, a keleti népek sajátos táncait is bemutatja. Kiséri Beck Gusztáv zongoraművész. Jegy 1.50 pengőtől. Székely Zoltán hegedüestje november 30. Tisza. Harmónia IV, Markovits irodalmi *st. 28. Tisza. A színházi Iroda hirel: Ma délután mérsékelt helvárakkal: Diákszerelem. Operettujdonság 12 képben, 2 változással. Főszereplők: Sz. Patkós Irma, Sárvay Rózsi, Páger, Cselle, Kiss Manyi, Kádár Margit, Kemény Erzsi, Herczeg, Vágó, Veszely, Bognár, Ajtay, Rónai. Az aranyszőrű bárány ma és minden este a következő szereposztásban kerül színre: Mátvás király — Táray Ferenc A királyné — Pártos Klári A burkus király — Vágó Arthur Veronka, a lánya — Á. Harmath Hilda m\ Tádó, lengyel herceg — Páger Antal Tandari. rákosi számadó juhász — Herczee V, Tandariné — T. Oláh Böske, m. v. Jutka, a lányuk — Sárvay Bózsi Gyurka, bojtár — Tolnay Andor M. T. c. Tánckurzus vasárnap d. u. 3 órai kexdef/el a KASS-baa Ssalay lünctanár 991 HARMÓNIA ÍS— I Nov. 20 Tisza Markovits Stadion Irodalmi eslje Móra Ferenc ¿5 Szabados Piroska közreműködésével Nov 23 Tisza fera Mirova táncestje Nov. 30 Tisza SZÉKELY Zoltán hegedüestje IV. Bérlet. Jegye!? a Dé?magpFflrszág legyirotíáiánál.