Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-08 / 228. szám

ö 1929 október 8. KOZMETIKAI IMTÉZET Fogyókúrák parallnnal. 542 Dr. Var«|a E^lmánné Tisza Lafos körűi öl. Telefon 6-38. üz itiegerctorgatom margúiára Egy olvasónktól kaptuk az alábbi sorokat: Eljutottunk végre odáig, hogy polgármesterünk szükségesnek tartja a sajtóval megtárgyalni, mit kell tennünk Szeged idegenforgalmának növelése érdekében. Nem egy cikk jelent már meg e lap hasábjain, mely ezzel a tervvel foglalkozott, azon­ban az egyetemi építkezések és a Templom-tér megkonstruálása annyira lekötötte polgármesterünk idejét és főleg annyira felemésztett minden feles­leges és nem felesleges fillért, hogy más ter­vekről szó sem lehetett. Most befejezéshez köze­lednek ezek az építkezések és polgármesterünk is kezd ráeszmélni ana, hogy a Lázár György-tér, és az egyetem, nem elegendő az idegenforgalom megteremtésére, haldokló városunk, melynek ipara és kereskedelme máris borzadva gondol arra, hogy mi lesz aztán, ha ezek az építkezési munkák be­fejeződnek, uj erőre szorul, olyanra, mely állan­dóan vonzani tudná az idegfent, hogy ilyenformán kárpótlást kapjon Szöged az elvesztett Bánátért és Bácskáért. Amikor arra gondolunk, hogy idecsábitsunk ide­geneket, elsősorban azzal is kell számolnunk, hogy milyen vonzó erők birtokában vagyunk. Legérté­kesebb erőnknek kell tekintenünk a Móra-féle ásatások révén birtokunkba jutott kincseket, melyek híre már tul az Óceánon is elvi'.te a Szeged nevet. Szegedet ismerik már minden államban, ahol archeológiával foglalkoznak. Álljunk meg tehát elsősorban ennél a kérdésnél. Szakvélemények szerint a feltárt sírok oly lele­teket tartalmaznak, melyekhez hasonló a világon nincs. Tehát ezt kell propagálnunk és minden államban reklámot csinálni a véletlen adta kin­csünknek. Sok száz ember fog ide jönni évente, hogy láthassák a széksósi, kunhalmi, fehértói stb. kincseket, de hogy ezt valóban láthassák is, min­denekelőtt módot kell nyújtani arra, hogy ezelc a kincsek gyorsan feldolgoztassanak és kellő épület­ben nyerjenek elhelyezést. Móra Ferenc által annyi­szor sürgetett építkezés késedelem nélkül meg­kezdendő, hogy tavaszra már uj hajlékában, mél­tóan elhelyezve mutathassuk be a világnak mind­azt a kincset, mely egyelőre garmadában hever pincében, kamrában és amely még nagy tömeggel fog szaporodni Másik kincsünk a Tisza, melynek közvetlen közel­sége a legalkalmasabb arra, hogy jól tőkésítsük. Szeged szivében folyik ez a folyó, meiynek sely­mes vizéhez egy folyó sem hasonlítható. Szakértők nyilatkozata szerint fürdésre, strandolás.ra sem a Duna, sem a Balaton meg sem közelítheti a mi lágyvizü Tiszánkat. Tehát mindent kövessünk el er ránézve, hogy Szeged vizisport és szórakozó centrum legyen. Elsősorban modern strandot Új­szegedre és ugyanoda egy modern szállodát Week­end szállodát Újszegedre a Tisza partjára és ked­vező vasúti jegyeket szombattól hétfőig tartó ér­vénnyel, mint amilyenek vaunak Németországban és Ausztriában. Ha Szegeden ilyen modern íiziiehe­töségeket teremtünk, nemcsak Csongrád, Csanád, Békés és Bácska idegravitáló részéből jönnek ide nyaralók, de távol Magyarország nróden tájá­ról ép ugy özönlik majd ide a fürdőzők és spor­tolók csapata, mint ahogy ma a Balatonra siet mindenki. Persze дата kell ügyelnünk, hogy olcsó és jó legyen az, amit nyujtiink. Újszeged a legideálisabb ezen terv megvalósí­tásához, aránylag nem tul nagy költséggel lehet ott sok jövedelmezőséget teremteni. Furassuk meg ott a második mélykutat, hogy melegvize legyen a szállodával összekötött szanatóriumnak, ezáltal télen is lesz vendégünk. Korcsolya- és sípályát építsünk, hogy a télisport kedvelői is ép ugy meg­találják itt szórakozásukat, mint a nyári közönség. Ez az idegenforgalom teremt majd életet a mi haldokló városunk számára, ez menthet meg ben­nünket attól az éLettelenségtől, melynek árnyéka már előre veti sötét szárnyait és ami abban a percben be fog következni, amint a most folyó középitkezések befejezést nyernek. A Templom-téren »Festspieleket« akar rendezni a polgármester. Komoly és életképes terv. A ma­gyar színművészetnek annyi kiválósága van, hogy 'idegen művészekre nem is volna szüfcség. Persze a megrendezésnél ne a protekció, hanem a ráter­mettség és a hivatottság érvényesüljön, csak akkor számíthatunk közönségre, ha a rendesés, a szer­vezés a legelsörendübb lesz. Az egyetemmel kapcsolatban is lehet idegen­forgalmat fejleszteni. Németország, Anglia és Fran­j ciaország minden egyetemi városában tartanak J nyaranta úgynevezett »Ferienkursokat«, melyre je­; les tanárokat hívnak meg különböző egyetemekről. Hívjunk ide mi is ilyeneket egy-egy szemeszterre és akkor sok száz hallgató fog Szegedre jönni, mint ahogy most mennek Heidelbergbe, Grenob­leba, Jénába stb. Ne hordjuk ki pénzünket kül­földre, hanem hozzunk be mi idegen pénzt, amelyre oly sürgős szükségünk vanj. Vegyen fel a város kölcsönt ezekre a célokra és egyszerre valósítson meg minden lehető teevot, akkor fog gyümölcsözni ez a befektetés és akkor lesz Szegedből Nagyszeged. Gyorsan és sürgőse« cselekedjünk, mert nincs vesztegelni valónk. X /Ct Kedd. Róni. kath. Magy- N. A. Pro­/ testáns Etelka. Nap kél 6 óra OR perc­kor, nyugszik 5 óra 27 perckor. Egyetem! könyvtár vasár- és ünnepnap zárra. Somogyi könyvtár zárva. Muzeum nvttv* dél­előtt 10-től Cél i-ig. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tar­tanak: Barcsay Károly, Széchenyi tér 12. (Tel. 270.) Franki Antal, Szent György tér 6. (Tel. 118.) Gergely Jenő, Kossuth Lajos sugárnt 31. (Tel. 62.) Lőbl Imre dr., Gizella tér 5. (Tel. 819.) Mold­ványi Lajos, Újszeged, Vedres u. 1. (Tel. 848.) Selmeray Béla, SomogyMelep. (Tel. 5.) — Hétfőn 27 fok meleg volt Szegeden. A sze­gedi egyetem földrajzi intézetének meteorologiai obszervatóriuma jelenti, hogy hétfőn Szegeden a hőmérő legmagasabb állása Ti2 fok Celsius, legala­csonyabb 10.4 fok Celsius, a barométer adata 0 fokra és tengerszinre redukál v*, reggel 762.7 mm., este 762.4 inm., a levegő relatív páratar­talma reggel 75.0 százalék, este 60.0 százalék volt A szél iránya déli, erősség 1—3. — A> Otthon gvfilése. A Szegedi Tisztviselők Otthona vasárnap tartotta meg rendes havi vá­lasztmányi gyűlését H a u s e r Rezső Sándor elnök­lete alatt, aki megnyitó beszédében kegyeletes szavakban áldozott a 13 aradi vértanúnak. A vá­lasztmány ezután Kozm® István vigalmi bizott­sági elnök előterjesztésére elhatározta, hogy a téli hónapok alatt társasösszejöveteleket rendez. Gá­bor János egyesületi igazgató javaslatára a vá­lasztmány az egyesület helyiségeinek a megválto­zott viszonyoknak és igényeknek megfelelő beosz­tását mondta ki. Meghallgatta a választmány a főtitkári, a pénztárosi, könyvtárosi és háznagyi jelentéseket és azokat tudomásul vette. A könyv­tár hetenkint egyszer, szombaton délután 4 órától áll a tagok rendelkezésére. — Nyilatkozat. A Szegedi Napló október 6-iki számában közölt egyik cikk reám vo­natkozó rágalmazó kitétel« miatt a Szegedi Napló ellen a bűncselekmény megtorlása s az erkölcsi kár megtérítése végett a feljelen­tést a szegedi királyi törvényszéken a mai napon megtettem. Szegeden. 1929 október hó 7. napján. Dr. Dettre János. — Eljegyzés. Ligeti Olgát, Ligeti Lipót rőfős­kereskedő leányát, eljegyezte Hirth Kornél. x Iskolacipők jő minőségben, olcsón Det-Ka-nál. — Meghalt dr. Léderer Dezső nyugalmazott vi. ros| tiszti orvos. Szeged egyik ismert orvosa, dr. Léderer Dezső halt meg hétfőn reggel. Az elhunyt orvos nagy népszerűségnek örvendett, különösen Újszegeden. Huszonnégy évig állott a város szolgá­latában, orvosa volt a betegsegélyzőnek, a rendőr* ségnek és a postának is. Dr. Léderer Dezső hossz« harctéri szolgálata alatt több kitüntetést kapott, a háború után pedig Újszegedre került tiszti orvos­nak. Szivjósága, emberszeretete miatt Újszeged valósággal bálványozta. Az utóbbi időkben, nyug­díjazás után, dr. Léderer betegeskedett, hétfőn reggel pedig 51 éves korában meghalt Kedden délután 3 órakor temetik a zsidó temető cinter­méből. Felesége gyermekei és kiterjedt rokonsági gyászolja. — Nem utaltak ki államsegélyt a süketnéma intézetnek. A szegedi süketnéma intézet felügyelő­bizottsága hétfőn délelőtt dr. Somogyi Szilvesz­ter polgármester elnökletével ülést tartott a vá­rosháza tanácstermében. A felügyelőbizottság^ el­határozta, hogy az intézet internátusához épített szárnyépület költségeinek fedezésére, miután sem a kultuszminiszter, sem a népjóléti miniszter nem utalta ki a kért államsegélyt nyolcezer pengő; kölcsön felvételét engedélyezi. Ezt a kölcsönt az: intézet költségvetésének keretében törlesztik majd. Ie. Letárgyalta és elfogadta a felügyelőbizottság az intézet jövő évi, körülbelül negyvenezer pen­gős költségvetését. A polgármester ezután meleg szavakkal búcsúzott el Klug Pétertől, az intézet Budapestre helyezett igazgatójától és üdvözölte utódját, Török Sándort. Dr. Gaál Endre ny. kultur­tanácsnok kisebb beszédben méltatta a távozó Klug Péter érdemeit. Klug Péter és Törők Sándor mondottak ezután köszönetet az elismerő szavakért. — Családvédelmi gyűlés az ipartestület szék­házában. Uj mozgalom indult Szegeden, melynek' célja a családi élet védelmezése. A Katolikus Szülők Szövetsége vasárnap gyűlést hirdetett az ipartestület székházába, ahol ennek a mozgalom­nak a keresztülvitelét tárgyalták meg. A gyűlésen többek között megjelent dr. G-l attf el d er Gyula püspök,dr.Somogyi Szilveszter, dr. Mnntyén István, Körmendy Mátyás és még sokan. A gyűlés első szónoka dr. Muntyán István volt, aki fejtegette a vallás befolyását a családi életre. Utána N. Czike Gáborné mondott beszédet majd Láng János országgyűlési képviselő beszélt. Be­szédében ismertette a családnak a nemzet életé­ben játszott szerepét. Dr. Glattfeider Gyula püspök azt hangoztatta, hogy több lelkiségre van szűkség a társadalomban. Megérkeztek kötöttáru különlegességek kabát, mellény, pullower, luraper és costUmUkben Óriási választék, mese olcsó áraik.! POLLAK TESTVÉREK S^Z^YZ* % m1l!d.nféi.dpőszUk$égletét legelőnyösebben szerezheti be a oya Ж (Kárásza. 10) kiárusítása aSkalmával. 400

Next

/
Oldalképek
Tartalom