Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-08 / 228. szám

Í929 október 8. DÉLMAG YABORSZ ÁG 3 Halálos lépfenemérigezé; Ctenielési. mert nem tudtak állatorvost találni A törvényszék gondatlanságéri nyolc napra itélie a gazdái (A Délmagyarország munkatársától.) A 'Délmagyarország beszámolt arról, hogy a mult év nyarán, Csengelén tömeges lépfenés mérgezés törtónt. A lépfenés tehenet Sutka Pál csengelei gazdálkodó vágta le. A megbetegedések következtében Barna Pál meghalt, 'Barna Pálné és Sutka Pálné srfyosan megbetegedtek és csak hónapok múlva gyógyultak fel. Sutka Pál ellen gondatlanságból okozott emberölés és gondatlanságból okozott súlyos testi sértés cimén indult meg az eljárás. A szegedi törvényszék Víírf-tanácsa hétfőn vonta felelősségre Sutka Pált Sutka kihallgatása alkalmával elmondotta, hogy a irwrit év julius havában más!"'éves üszőborjuja megbetegedett. Nem akart enni, lefogyott, úgyhogy Sutka foglalkozni kezdett azzal a gondolattal, hogy a bor jut levágja. A levágás előtt tanácskozott rokonával, Sutka Antallal, majd kocsin bementek a csengelei községházára, hogy. állatorvost keressenek. Csengelén azonban nem volt állatorvos. Az áttatorvoai áfíás ezidőben hónapokon át nem volt betöltve, úgyhogy a két magyarnak Szegedre kellett volna bejönni orvosért. A borjút ezután minden orvosi vizsgálat nélkül vágták le. A vágást Sutka Pál szomszédja, Barna Pál végezte. Barna a vágás közben balkezén megsérült, megbetegedett és két nap múlva lépfenés megbetegedésben meghalt Sutka Pál a borjú húsából adott Barna Pálnénak és saját asztalánál is feltálalta a beteg borja húsát. A lépfenés hústól Sutka Pálné és Barna Pálné is megbetegedtek és csak hosszas orvosi kezelés után gyógyultak fel. Sutka Pál kihallgatása alkalmával tagadta bűnösségét. Nem tudta, hogy levágott borjúja lépfenés volt és még gondatlanság sem terheli, mert az állat levágása előtt állatorvossal akarta megvizsgáltatni, de állatorvost nem talált. Dr. Kalmár Szilveszter vád- "és dr. Léde. rer László védőbeszéde után a törvényszék Sutka Pált nyolcrtcmi fogházra ítélte. Az Ítélet jogerős. A Smvetkezett Városi Ralpárí vasárnap hat fényes sikerű gyűlési larloll (A Délmagyarország munkatársától.) Hat gyűlést tartott vasárnap a Szövetkezett Városi Balpárt. Minden gyűlésen hatalmas számban •jelentek meg a választók, volt olyan gvülés is, amelyen oly sokan jelentek meg, hogy nem fértek el a teremben, hanem az ablakon át, az uccáról hallgatták a szónokok beszédeit. Az első népgyűlés az újszeged! Barna-féle vendéglő kerllici.) iségében volt. A gyűlést Papp József nyitotta meg és átadta a szót dr. Dettre Jánosnak. Dettre legelőször a megszállás alatti időkről beszélt, amikor a városnak és a kormánynak képviseletében a legkülönbözőbb tárgyalásokat kellett lefolytatnia, hogy Újszeged megszállással sújtott lakossága számára a személyi és vagyonbiztonságot minél szélesebb keretek közölt biztosítsa a megszálló hatalommal szemben. Majd szólt arról a küzdelemről, ami most folyik a városban. A Külvárosi Párl kiterjesztette agitációját Újszegedre is, de a Külvárosi Párt nyomtatásban megjelent programja Ígérni is keveset igér Újszeged számára, mindössze a város fölösleges telkeinek eladását s a gazdasági telep felé vezető ut kikövezését. Még ha meg is tudnák valósítani ezt az Ígéreteket, az is túlságosan kevés volna az elkövetkező tíz év számára. Újszeged gyümölcs- és virágkulturája hatásági támogatást követel, az ujszegedi ligetet át kell adni az ujszegedi kertészeknek, hogy ott mindenki a saját kis parcelláján kora tavasztól késő őszig bemutathassa, hogy mire képes a szorgalom s a tudás. Az ujszegedi sétányt az ujszegedi kertészek élő kirakatává kell átvarázsolni. Újszeged rózsakertie ily módon egyik let-szebb látványossága lehetne a városnak. Nemcsak a gazdasági telep felé vezető utat kell kikövezni, hanem minden forgalmas utat cte rendbe kell hozni a járdákat is s a közvilágítás kiterjesztésével kell elűzni a sötétséget Újszegedről. El kell törölni a hidvámot, ki kell vezetni a villamost Újszegedre s le kell szállítani az autóbuszok viteldiját Újszeged népe vizet kért, de csak vízdíjat kapott a várostól. Viz még nincs, de vízdíjat már fizetni kell. így törődik a város hatósága Újszegeddel. Majd a szónok részletesen elmondotta, miként lehetne villaoárossá átalakítani Újszegedet, a megépítendő nagy városi strand egyik legfőbb tényezője volna annak az átalakulásnak, mely Újszeged minden polgára számára könnyebb életet és biztosabb kenyeret adna. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után dr. Valentiny Ágoston Újszeged mai helyzetét ismertette és felsorolta azokat a teendőket melyeket el kell végezni Újszeged érdekében. Az alsóvárosi Vőneki-féle vendéglő terme is zsúfolásig megtelt az érdeklődő alsóvárosi polgárokkal. A népgyűlés első szónoka dr. Dettre János volt, akinek beszédét lapunk más helyén közötjük. Éljenzéssel fogadott beszéde után Lájer Dezső szólalt fel, aki a Külvárosi Párt részéről a szociáldemokrata párt és a liberális párt ellen intézett támadásokat utasította vissza. Foglalkozott Körmendy Mátyásnak a polgármester elleni támadásával. Körmendy volt az. aki hosszú éveken keresztül támogatta a polgármestert. Értheteilen a támadás, mert hiszen a polgármester a lörvénynol:6ság akaratának végrehajtója vólt tehát azok akaratának volt alávetve, akik most támadják. Ez a támadás O:' 'ber 8., 9-én, kedd-n Cg szerdán Ktm&mo cortez főszereplésével A gfoetfő árváfa a BelTárosI Moziban. E'óadások: krzde!» 5 7, 9. vas. — é* Unnepnsp 3, 5. 7, 9 órakor OWÓber S., 9-én, kedden i»s sietdán í?ÜH HOLT és BOROTHY REVIER &SSr A második asszonyi Elfedisok kezdete 5, 7. 9 vanár- és ilnnernap 3, 5, 7, 9 órakor Douglas Fafrbanks ezidei első attrakciója: MCTV3D-! aüra^ett j csütörtöktől Korzó ivárs Mosioukin Biigitíe Hehn és Dltta Pari« Ufi attrakciói« nmwiáa-lVégzetes asszony blrö síar csütörtöktől Belvárosi Nőikalap különlegességek a legnagyobb választékban a minden elképzelhető színben kaphatók Ktiiftelnél SSc'aér,í Az Alföld legnagyobb nőikaiap raktára. . _ ilHMHHHHIIWMMMWMMMWMyMMMUWMMUMaMMMMM^ 1« a múltbeli hibák beismerését jelenti. Lájer Deeső a harcnak ezt a módját perfidiának nevezte. További beszédében azokkal a kötelességekkel foglalkozott, amelyek a választókra várnak a közeljövőben. A Damjanfch-uccában lévő Sümegi-vendéglőben megtartott népgyűlésen a sok érdeklődő nem fért el a teremben. A párt szónokai intézkedtek, hogy a vendéglős nyissa ki az uccára nyiló ablakokat, hogy az uccán lévő tömeg is hallja a beszédeket. Az első beszédet dr. Mezei Pál mondotta, aki hosszasan foglalkozott a város jelenlegi adminisztrációs rendszerével, a választási törvénnyel és a polgárok kötelességeivel. Gombos István éles beszédben világosította fel a gyűlésen megjelenteket az e$yes pártok nevei alatt lappangó reakciós szándékokról. Dr. Kállai Emil beszédében frappáns módon bizonyította be, hogy miért keresztülvihetetlen az a tengernyi igéret, amelylyel a túloldali pártok a választókat elárasztják. Olejnyik József hasonló szellemben emlékezett meg a Külvárosi Párt »bibliájáról«. Az Aigner-telepI gyűlés vezérszónoka dr. Balassa István volt. Ez a gyűlés siker tekintetében méltón illeszkedett be a balpárt többi vasárnapi gyűlésébe. Dáni János a balpártot ért támadást utasította vissza. Délután 4 órakor kezdte meg a Szövetkezett Városi Balpárt Somogyi-lelepi gyűlését. Dr. Burger Béla szólalt fel először, aki rámutatott azokra az okokra, melyek a liberális polgárság és a munkásság együttműködését szükségessé tették. Beszédét nagy, lelkesedéssel fogadták a naevszámban mefiielent választók. Még egy gyűlés volt vasárnap Somogyitelepen, a Horváth-féle vendéglőben. Itt Marosán Emil mondta az első beszédet, melynek során a Külvárosi Párt működéséről mondott érdekes dolgokat. Utána Hodács An-< dor a kiskereskedők és kisiparosok bajai r. ról szólott. Özv. dr. Léderer Dezsőné sz. Husz Janka, az Összes hozzátartozók nevében is, mély fáidalommal Jelenti forrón szeretett drága jó férjének dr.Léderer Dezső ny. városi llszíi orvos, tartalékos ezredorvos, a Károly csapatkereszt, koronás arany érdemkereszt, orvosi érdemkereszt tulajdonosának folyó hó 7-én, hosszas szenvedés után 51 éves korában, boldog házasságának 26-ik évében bekövetkezett elhunytát. Temetése október 9-én délután 3 órakor a zsidó temető cinterméből. Szeged, 1929 október 7. Dr. Léderer Erzsébet özv. LétJsrer Kfttolftré Léderer Imre édrs-nya Ifeöerer Endre ön. dr. Sehweifier Mihályné ••vwmeiiei sz> léáerer »ilma Or. Husz Sánier ,c',vér? sógora. £s a nagyszámú rokonság. Minden külön értesilés helyett Külön villamos Vi 3 órakor a Dugonics térről. asaa