Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-27 / 245. szám

s DÉLMAG YARORSZAG •тнншнявлинишаяя 1929 október 27. Don Quichote az oceánon KI tagadhatná, hogy a törlénelem nagy alakjainak, a nagy kalandorok életében tömérdek a regényes, valószínűtlen elem? Ki ne érezné, hogy az ilyen emberek életét legtöbb esetben a hivatásos, céhbeli történetíróknál jobban meg tudják érteni és meg tudják magyarázni azok a szépirók, akiknek szintén működik a fantáziájuk és akik bele tudják magukat élni kiválasztott hősük lelki világába? Ez magyarázza meg azoknak a történelmi életrajzoknak páratlan sikerét, amelyek mostanában sorozatosan látnak napvilágot. Hogy csak a legtipíkusabbat vegyük, Napóleon életét megírta Kielland, Ludwig és Mereskovszki. Mindháromnak Napoleonja tökéletesen más és más, de csak annyiban, mintha a természetnek valamely kiemelkedő óriását, valamely hegyláncnak a legkimagaslóbb csucsát három különböző oldalról közelítenénk meg. A hegy maga ugyanaz marad, csak a rálátás változik. Egyben közösek ezek a regényszerű életrajzok. Mind ugy hatnak, mintha tiltakozás volnának a történelmi materializmus elmélete ellen. Hogy van történelmi materializmus, az kétségtelen, de vele mindent magyarázni nem lehet Az egyes alakok tiltakoznak a beskatulyázás ellen. A nagy publikum pedig nem elméleteket, hanem mesét akar. A mese még a mi huszadik századbeli valónkat is jobban meg tudja közelítení, mint a puszta adatok halmaza, elméletek tömege, vagy paragrafusok sokasága. Most Jákob Wassermann állt be ezeknek a regényes életrajz-iróknak a sorába. Néhány századdal visszaszaladt a múltba és Amerika felfedezőjét vette a tolla hegyére. Az eddigi képekkel szemben, amelyek Koiumbus Kristófot hősnek szokták beállítani, vagy sorsának tragikumára fektetik a fősúlyt, ő egy olyan Kolumbust rajzolt meg, akit lelki rokonsága a világhírre emelkedett la mancliai nemes mellé állit. Koiumbus Kristóf, Amerika felfedezője Wassermann felfogásában nem más, mint Don Quichote az oceánon. Valaki, aki javíthatatlanul álomképeket hajszol és aki csak véletlenül, tudtán és akaratán kivül jutott el realitásokhoz, amelyeket azonban ő maea sohasem akar elismerni. Valaki, akinek se családját, se születési évét nem ismerjük pontosan. Még a világhírre jutását megelőző esztendőknek históriáját is ugy kell kevéssé megbízható töredékekből összeállítani, mintha ő maga igyekezett volna minden nyomot megsemmisíteni, ami ezekre az esztendőkre vonatkozott. Csak azt tudjuk biztosan, hogy ezekben az esztendőkben született meg benne egy monumentális tévedés alapján az a gondolat, hogy állandóan nyugat felé hajózva érje el az aranyban gazdag Zipangu és India keleti partjait. A tévedés az voltv hogy Európa és Ázsia szárazföldje nyugat-keleti irányban egyenlő a földkerekség kétharmadával, az Ázsiát tőlünk nyugati irányban elválasztó távolság tehát sokkal kisebb, miut amekkorának mi ismerjük. Ezt a tévedését az óceán Don Quichoteja sohasem akarta beismerni, még akkor sem, mikor már mások egy uj kontinens felfedezését állapították meg. ő végesvégig szentül hitte, vagy legalább is állította, hogy nyugati irányban az Indiába vezető utat találta meg. Elméletét szinte don quichotei jellegű bizonyítékokkal támasztotta alá. Nem volt megelégedve, hogy csak szigeteket talált. Mikor a második utján eljutott Kuba déli partjára és napokon át hajózott a hosszan elnyúló sziget mellett, nyolcvan emberével egy nyilatkozatot Íratott alá, hogy szilárdan meg vannak győződve, hogy felfedezték az ázsiai kontinenst. Kétnapi ut nyugat felé meggyőzhette volna feltevésének helytelenségéről, de ő nem akarta magát a tényekkel meggyőzetni. A tények ugyanis ellentétben állottak a don quichotei álmokkal. De Wassermann másutt is meglátja a don quichotei vonásokat Koiumbus életében. Az élettörténetet főbb mozzanataiban mindnyájan ismerjük. Szolgálatait a génuai olasz először az angol királynak — ez nem egészen bizonyos —, utána János portugál királynak ajánlotta fel. Akkoriban a portugálok vezettek a tengeri felfedezések terén. De a portugálok, akik már eljutottak a guineai partokig, a keteti ut feltárásán voltak érdekelve. Lisszabonban Koiumbus süket fülekre talált. Eszelősnek, fantasztának nézték, akit nem szabad komolyan venni. Mikor követelőzni kezdett, a rendőrséggel gyűlt meg a baja. Menekülnie kellett. Koldusszegényen, lerongyolódva lépett át a spanyol határon. Itt, a határon tul, kezdődött meg a fantasztikumok igazán egymásba kapcsolódó sorozata. Az első állomás a la rabidai kolostor volt, ahol a menekülő bekopogtatott. A vándor olyan meggyőző erővel adta elő a kolostor priorjának terveit, hogy az figyelmébe ajánlotta őt egy másik egyházi embernek, Izabella királynő gyóntatójának. így került a királyi udvarba, ahol kecsegtette a remény v hogy kap hajókat és embereket, akikkel őrületesnek tetsző vállalkozását megvalósíthatja. És ha máskor soha, ezalkalommal bizonyára kiütköztek a don quichotei vonások Kolumbusból. A tegnapi koldus, akinek őrülnie kellett volna, hogy egyáltalán szóba állanak vele, mihelyt ez megtörtént, feltételeket szabott a keresztény világ két leggőgösebb uralkodójának. Ha felfedezi az igért uj világot, admirális lesz, az összes felfedezendő országok alkirálya és őt illeti meg minden aranynak, ezüstnek és drágaságnak egytizedrésze, ami onnét Spanyolországba kerül. De talán a don quichotei hallatlan önbizalom és vakmerőség volt az, ami hatott. A tömérdek arany, amit kilátásba helyezett, elkápráztatta a királyokat is. Wassermann szerint a tudomány akkori állásához képest luft-üzltt volt, amit őfelségeik a génuai kalandorral kötöttek. Azután következnek a tanácskozások, tudós kollégiumok, zsinati összejövetelek, végül a felfedező ut és a luft-üzlet leszámítolása. Hogy mi volt ez az első ut. három propellernagvságu ¿ahajóval, azt a mai >mber jóformán el se tudja képzelni. Hetven napig az oceánon életveszélyes közelségben közönséges börtönsöpredékekkel, akiket büntetésből jelöltek ki az istenkisértő vállalkozásra, melytől a szabad emberek visszariadtak volna. De a Don Quichotenak igaza lett. Földet talált nyugaton, bár nem azt, amelyre számított. És mikor a főidet felfedezte, megkezdődött a lázas keresés a bizonyítékok után, hogy csakugyan Indiába jutott el. Aranyat szerezni a benszülöttektől, az indioktól, minden áron, minden módon és minden eszközzel. Az arany az alibi, az arany az igazolása, hogy ő csakugyan nagy ember, aki érdemes az alkirályí méltóságra és arra a kitüntetésre, hogy a királv oldala mellett lovagolhasson és asztalánál étkezhessen, ha hazatér. A siker, az eredmény és az elismerés tényleg kápráztató. Az opera- vagy moziszerű végigvonulás egész Spanyolországon keresztül Barcelonáig, ahol a királyi udvar akkor tartózkodott, kielégíthette a legmerészebb emberi álmokat. A cimer jelmondata olyan büszke, hogy ahhoz mérhetőben kevés halandónak volt része: Por Casiitlo e por Leon — Nueuo mundo dió Colán. Castiliához és Leonhoz uj világot csatolt Colón. Kielégíthetett mindenkit, csak az óceán Don Ouichotejét nem. Azt uj utakra hajszolta tovább fékezhetetlen dicsvágya és gazdagság' utáni szomja, melyben gyakran a legmagasabb emberi erények a legalacsoB/zros mss.ejmig CmoiÁDjtö MAiHAJTdaJ nvabb kis piszkosságokkal párosultak. Hihetetlen magasra emelkedett és mikor a körülmények ellene fordultak, hihetetlenül nagyot Is zuhant. Meg kellett érnie, hogy harmadik* útjáról láncokra verve hozzák haza és meg kellett érnie, hogy elveszítse a király kegyét, akit egy uj birodalommal ajándékozott meg. Ez a pár sor nem életrajznak, sőt nem Is egy nagyon érdekes könyv kivonatának íródott. Csak az ötletet tolja az előtérbe, amely nagyon sok régi és uj Kolumbus-életrajz után megadja a Wassermann könyvének létjogosultságát Lehet, hogy ez az ötlet nem fog tetszeni sokaknak, akik a héroszok kultuszában nevelkedtek és szeretnék ezt a kultuszt meg is őrizni, bizonyos azonban, hogy a megindokolásban nagyon sok az igazi adat és nagyon sok benne az igazán emberi vonás. Egy kevés don quichotei vonás van mindnyájunkban, akiknek van fantáziánk és ez a vonás az, amely megkönnyíti Wassermann könyvének a megértését számunkra is, akik a huszadik század gyermekeinek valljuk magunkat Tonetli Sándor. Jó családból való fiatal urileány elmenne gyermek, mellé. Mindennemű házi munkában segédkezik. Vidékre fs elmegy. „Németül fudok" jeligére a kiadóba S<B íesafFOGA a Gsríeféi3 mSS.161 iOt-^60 fill- Kapható ШЙцб-раПкаьап 'klauxál tér és Kár áss ucca sarkán. flScer ló kenyeret enni? Akkor az asztalánál lc$uen mindig а tó lzU гокмг HÜi ШЩ -1)01. Ismét olcsóbb lett!! a RMUnö lztl Munkás-kenyér 1 kg.. 26 fillér Félbarna 1 „ - 30 ,, Hófehér 1 „ - 34 „ Kívánatra 5 kilót már hazaszállítjuk. BokorJános Fia. Mikszáth Kálmán ucca 10. Telefon 319. Viszonteladóknak árkedvezmény 11 B emb ergs elyem 3 arísn ya Legújabb reklámáraink: Közép szálú I Finom szálú | Erős» szálú ezüst fegvü *ranv iegyii I ezüst fényű arany jegyű | ezüst jegyű arany iegyü p 3*80 p 4a501p 4-30 p 5'201p 5'— p 6"— Minden párért szavatosságot vállalunk. Óvakodjunk az értéktelen utánzatoktól I Kizárólagos gyári lerakat Szegeden: POLLAK TESTVEREKnéi Csekonics ucca és Széchenyi tér. GFB. gyártmányú férfi harisnyák és mindenféle kötöttáru különlegességek rendkívüli olcsó árakon.