Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-27 / 245. szám

« ÖÉLMAGYAHOHSZAG 1P20 októhpr 27. ben elérni, illetőleg meghaladni az ajánlá­sokhoz szükséges aláírások számát. A nyilí szavazáshoz a közhiva­talnokok tömege,állami és városi Intézmények és üzemek alkal­mazottainak egész serege állt rendelkezésre — Nem részletezem az aláírások elnyerése érdekében alkalmazott legkülönbözőbb presz­sziókat és elismerem, hogy nylll szavazás eselén győzne a Nagyszeged Párt és a Külvá­rosi Párf. De a szavazás titkos,, senkinek sincs módjában ellenőrizni, hogy, a szavazó kire szavaz, melyik pártnak a céduláját dobta az urnába, — Szokásom ellenére foglalkoznom kell egy. személyes természetű ügyemmel. Barátaim­tól és városszerte egyre szaporodó híveimtől hallom, hogy politikai ellenfeleim külön ak­ciókat kezdeményeztek ellenem. A gerincte­lenség e javíthatatlan bezupáltjai és a velük társult néhány közéiéti újonc részére üzene­tem van. Nem mentem el aláírókat fel­hajszolni és nem álltam he az aláíró helyiségekbe presszionálni és kellemetlenkedni. A nekem tett ajánlat folytán hajdúk sorfala között sétálhattam volna vissza a közgyűlési terembe. Mégis, betegen is, az agitálás fáradalmait, a harc és szervezés izgalmait választottam, mert képtelen lettem volna együttmenni azokkal, akik számtalan mély sebet ejtettek emberi méltóságomon. Kese­rűségemet és fájdalmamat éreznie kellett és kell minden zsidónak, akiben a legkisebb önérzet van, minden munkásnak, akiben lo­bog a testvéri szolidaritás és kivétel nélkül minden embernek, akinek szive és könnye van a méltatlanul megalázottak és ok- és jog­nélkül bántalmazottak részére. Nem akasztom az elveimet szOgre a mandátumért és nem fog igazolni, ha beválasztanak, de cáfolatomra se lesz, ha kibukom. — A mozik és trafikok még nem adattak vissza, én még emlékszem a Társadalombiztosító orvosi kinevezé­seire, nekem a választások alatt is fáj, ha pofozzák a zsidó gyerekeket az egyetemen, nem tudom megtagadni a szolidaritást munkástestvéreimmel és nem tudok lemondani a harcról a dolgozók és a kisemberek töme­geiért. — Senki meg ne sértődjék, ami most vissza­fojthatatlanul kibuggyan belőlem, Lehet, hogy a közgyűlésnek nagyobb szüksége van Kor­mányos Benőre, Orenstein Lipótra, Dosztig Andorra, Hauser Rezsőre, Máy Gyulára, Boda Bertalanra és Bori Ferencre, mint reám. De rajtam az se változtatna, ha a szavazás után erről kellene meggyőződnöm. Akkor is kemény gerinccel járnám tovább az eddigi utat, vég­telen szeretettel ölelve magamhoz minden üldözőit testvért, tanítva ön­érzetre, buzdítva kitartásra, intve test­vériségre és dolgozva, meg küzdve kenyérért a niftcsetlenek, jogért a jogtalanok! részére. Pásztor József beszédét többizben szakította meg tap és éljenzés, a befejezés ulán pedig percekig tapsoltak és éljenezték. Olejnyik József volt a következő felszólaló. A külvárosok él­rettentő lakásviszonyairól beszélt és ismer­tette a borzalmas mérvű csecsemőhalandó­ságot, a tüdővész elrémítő pusztításait. Sta­tisztikai adatokkal támasztotta alá fejtegeté­seit. Korány! fattár állapította még, hőgy tíz­ezer magyar Tinók kjzíil annyi nem éri el OPERR ZONGORATEREM Budapest, VL, I1a|As ncca 18., Operán&l. Világmftrkás zongorák, pianinók ezer psniötGI, negyven pengős havi részletre is. B.79 Nagy tisztviselői kédvezmények az öt évet, mint tizezer svéd avermek közül a negyven évet. , . — Magyarországon minden hetedik ember tüdővészben hal meg — mondotta —, a tbc:, miatt pedig 75.000 ember munkaképtelen. A Szövetkezett Városi Balpárt községi prog­ramja szerint e pusztító népbetegség ellen már a csirájában kell küzdeni. Egészséges lakások, gyermekjátszóterek, napközi otllw nok létesítése sokkal sürgősebb feladat, mint a rálátás és az árkádok. Ez lesz az igazi faj­lyédelem. Arról beszélt ezután Olejnyik József, hogy szégyenkezve kellett látnia, mint óipelték munkaadóik alkalmazottaikat az ajánlások aláírására és meggyőződtek arról, vájjon az alkalmazottak a Nagyszeged Párt listáját ir­ták-e alá, szégyenkezve látta, amikor börtön­tisztviselők kettesével-hármasáüűl vonultatták (fél a börlönőröket á »titkos szavazás« nagyobb dicsőségére. Majd a kíméletlen antidemokratikus adó­rendszerrel foglalkozott és rámutatott arra, hogy Wekerle pénzügyminiszter augusztusi jelentése szerint 2Ö.4 millió pengővel többet költöttek az előirányzott összegnél. 67.8 mil­lió pengő folyt be augusztusban közvetett adókból és csak 31.7 millió pengő egyenes­,adókból. Ezzel szemben 1350 csőd és kény-, szeregyesség volt az országban. Olejnyik József beszédét a hallgatóság nagyi tetszéssel fogadta. Dáni János szólalt fel ezután, aki azt mondótta, hogy, most pedig következnek a szürkék, a kisem­berek, akik eddig a közéletben nem vettek részt és akiket eddig csak ócsároltak, szid­tak és rágalmaztak, de akikhez most eljöttek aláírásért könyörögni. ígérnek füt-fát, tizen­hét év alatt azonban semmit sem tudtak al­kotni. Ha a mandátumvadász Kormányos min­den asszonynál könyörög, hogy ismét eke­rüljön a törvényhatóságba, akkor megkérdez­zük őt, mit csinált 30 év alatt Kormányos Rókus érdekében, ha azért még ma Is kell harcolni. . Halljuk, hogy házról-házra jár az ellenpárt és azt híreszteli, hogy akik aláírták az ivet, ugy is kell nekik szavazni. Ez csak maszlag, mert a választás titkos. És jöttek hozzánk önérzetükben mélyen megbántott emberek, akik elpanaszolták, mint kényszerilették őket a Nagyszeged Párt iveinek aláírására, Dáni Jánost is hosszasan tapsolta a lelkes hallgatóság, majd az elnök a gyűlést berekesz­tette. Fein Lajos divatáruháza KlauzáMér. <Sf£2S££í?" Legolcsóbb bevásárlási forrás. _ ro —cv Utat, vizei, világítást, telefoni Sorozatos küldöttség járás a városházán (A Délmagyarország munkatársától.) Soha annyi kívánsággal, panasszal és sürgős or­voslásra váró sérelemmel nem fordult a vá­ros lakossága a város hatóságához, mint ma­napság. Ennek valószínűleg két oka is van, az egyik az, hogy soha még annyi közszük­séQlet nem maradt kielégítetlenül, mint az utóbbi években, a másik ok pedig az, hogy az érdekeltek ki akarják használni a közeledő választásokban rejlő előnyöket. Azt hiszik ugyanis, hogy ilyenkor, választások előtt, amikor fontos minden szavazat és fontos a polgárság jóindulatának biztosítása, köny­nyebben kapnak kőtelező Ígéreteket sérelmeik, panaszaik orvoslására. Szombaton hetipiacos nap volt Szegeden, a tanyák népe nagy tömegekben jelent meg a városban. A messziről jött tanyaiak felhasz­nálták ezt az alkalmat, hogy megszorgalmaz­zák a polgármesternél egyik-másik uj, vagy régi kívánságuk teljesítését. A zákányi gazdák telefont kértek iskolájuk és gazdasági egyesületük számára. Elmon­dották, hogy a kisvasút telefonpóznáin ki­vezethetik a telefonhuzalokat egészen Záká­nyig. A kisvasút zákányi állomásától az is­koláig és a gazdasági egyesületig rövid az ut. Az ide szükséges póznákat maguk a gazdák adnák, ha a posta adja a huzalokat és föl­szerelteti a vonalat. A polgármester megígérte, hogy eljár ebben az ügyben a postaigazgató­ságnál. Egy alsótanyai gazdacsoport azt panaszolta, hogy az érdekelt gazdák még 1915-ben árkot vontak földjükre, hogy a fölösleges vadvi­zeket levezessék róluk. Azóta jól bevált ez az árok és más földjében sem tett kárt, de a vízügyi hatóság mégis betömését rendelte el, mert a gazdák nem kértek hozzá engedélyt. Árok nélkül pedig tavasszal a víz elárasz­tana sok kisbirtokot. Tegyen valamit érde­kükben a polgármester. A polgármester megígérte, hogy majd utána­jár a dolognak, de azt is tanácsolta, hogy pótlólag kérjék nteg a vízjogi hatóságtól az áfokásási engedélyt. A huszárlak tanya mögött kiosztott házüeir lyek tulajdonosai világítást és vizét kértek a polgármestertől. Elmondották, hogy telkeik körül ázsiai állapotok uralkodnak, az utak esős időben járhatatlanok, lámpa egy sincs és vízért nagy távolságra kénytelenek elza­rándokolni. A polgármester válasza az volt, hogy ha lesz rá fedezet, mindent megcsináltat a város. A Szél-ucca végén, a volt városi téglagyár mögött fekvő házak lakói vizet és villanyt kértek a polgármestertől, aki a vizet meg­ígérte kifolyó formájában, de villanyt népi igért. A röszkei iskola gondnoksága azt kérte a polgármestertől, hogy a város szélesittesse ki az iskolához vezető tulkeskeny utat. Az ut kiszélesítése esetén megfelelő föhlsávokat kel­lene a városnak kisajátítani az ottani birto­kosoktól és ez a kisajátítás ezer pengőbe kerülne. A polgármester közölte az iskola­gondnoksággal, hogy a város csak akkor szé­lesítheti ki az utat, ha az érdekelt gazdák ingyen engedik át a szükséges földsávokat, vagy pedig a megváltás összegét vállalják Magukra. Lett volna még több instancia is, azonban a polgármester tizenkét órakor autóba ült és elment visszaadni néhány látogatást. Úvadékképes egyének 15.000 pengő takarékbetétkönyv­vel bizalmi állásra ajánlotok „Óvadék­képes" leiigére a kiadóhivatni be. 809 Csodaszép munka" Egy Cserép bunda!

Next

/
Oldalképek
Tartalom