Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-03 / 224. szám

SZEGED. SzerkeszlOjég: Somogyi ucca az. I. em. Teleion: 13-3S.-Klndóhlvnlal. KiSlcMnkSnyvtár és (cgylroda Arad) ucca 8. Telelőn: 306. -- Nyomda • löw llpöl ucca 1». Telefon - 16-34. TAvlrntl é» levélcím: Délmagyarország Szeged. •namHHnHinaHDSsDHHai Csütörtök, 1929 október 3 Ara lö fillér 2, 1 V V. évfolyam, 216. üzám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20, vldénen és Budapesten 3-60, »Ulíiildön ft-40 peng». - Egyes szám Ara héthöEnap 16, vaíár- és Ünnepnap Z* illl. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megjelenik éllrv Kivételével naponta reggel. Nemzeti egység — poigári egység A legnagyobb érdeklődéssel tekintünk azoknak a tárgyalásoknak eredménye felé, melyeket a miniszterelnök hozzájárulásával PZ igazságügyminiszter a szociáldemokrata párt vezetőségével folytatott. A hirek szerint ezek a tárgyalások már be is fejeződtek s nem végződlek eredménytelenül. Nem tudjuk, menynyire autentikusak azok a hirek, melyek a megegyezés tartalma felől elterjedtek, mindenesetre örömmel fogadunk minden eredményt, mint ahogy örömmel fogadtunk minden tárgyalást. Minél nagyobb ellentétek választják el a tárgyaló feleket, annál nagyobb megnyugvás kiséri azokat a fáradozásokat, melyek az ellentétek csökkentésére vállalkoznak. Lehet, hogy a tárgyalásoknak egyik eredraényeképen Garami Ernő visszatér Magyarországba, igy is teljes joggal mondhatnánk: visszatér hazájába. Nincs arra most megfelelő alkalom, hogy Garami Ernő politikai portréját megfessük, csak annyit akarunk most az emlékezetbe idézni, hogy a háborús összeomlás után Garami a szociáldemokrata párt jobboldalán állott, a baloldali szélsőségesek támadásának állandó célpontja volt, a diktatúra kikiáltása után a legnagyobb nehézségek kőzött hagyta el az országot, Bécsben a diktatúra megdöntése céljából állandó tárgyalásokat folytatott azokkal is, akik a diktatúra bukása után a közhatalom részesei lettek s még a szegedi kormány is fentarlott egy tárcát Garami Ernő részére. Garami csak a diktatúra bukása után jött vissza, résztvett a Clark-féle tárgyalásokon is a magyar közélet legmagasabb tényezőivel együtt s csak akkor hagyta el újra az ország területét, amikor ugy látta, hogy semmi sem valósul meg abból, aminek szükségességét a legtöbben belátták, legalább is hirdették. Garami Ernő tiz éve él emigrációban. Nem akarunk most annak a megítélésnek sem jogosultságával, sem jogosulatlanságával foglalkozni, amiben az itthoni közvélemény Garami Ernő emigrációs működését részesiti. Szerkesztője volt a »Jövő« cimü napilapnak Lovászy Mártonnal, ezzel a mindig polgári és mindig nacionalista érzésű politikussal s az itthoni megitélésnek legfőbb forrása az az értesületlenségen és tájékozatlanságon alapuló meggyőződés, melyet ennek a lapnak iránya felől alkottak. Annyi azonban kétségtelen, hogy ez alatt a tiz év alatt az európai munkásszervezetek előtt Garami Ernő rendkivüli tekintélyt ért el, az európai munkásság nemzetközi kongresszusain Garami Ernőt ugy hallgatják, mint a kormányon ülő munkáspártok bármelyik képviselőjét. Nagyon kevés olyan magyar politikus van, aki nemzetkőzi összeköttetésekben, nemzetközi összeköttetéseinek súlyával és tekintélyével felülmúlhatná Garami Ernőt. Amikor tehát arról van szó, hogy a magyar munkásság használja ki nemzetközi kapcsolatait a magyar revizió érdekében, az ügy sérelme nélkül aligha lehetne Garami Ernő személyét és működését nélkülözni. A magyarországi szociáldemokrata pártban nincs senki, aki eíeknek a nemzetközi összeköttetéseknek a magyarság érdekében nagyobb erővel, nagyobb tekintéllyel s a siker nagyobb kilátásával lehetne képviselője, mint Garami Ernő. Érthető tehát, hogy amikor a magyar munkásság késznek nyilatkozott a revizió érdekében nemzetközi összeköttetéseinek csatasorba hívására, azt a kívánságát fejezte ki, hogy arra bizassék ennek a munkának végzése s arra bizassék a külföldi munkáspártoknak a revizió gondolata mellé sorakoztatása, aki ezt a feladatot a legjobban és legsikeresebben tudja elvégezni. Hogyan ítélték volna meg a többé-kevésbé ellenségesre hangolt külföldi munkáspártok Garami Ernőnek ezt a tevékenységét, ha a mozgalom legfőbb irányítója kénytelen annak az országnak határain kivül élni, melynek területi gyarapításán fáradozik s melynek történelmi igazságát a rosszul informált Európa helyett a jobban informált Európával akarja elismertetni? A magyar kormány bölcs mérséklettel adott példát arra, hogy az ország érdekében a legnagyobb ellentétek csökkentésére is vállalkozni lehet A magyar kormány nem a szociáldemokraták ellen, hanem a szociáldemokratákkal együtt vállalkozik a revizió szolgálatára. A magyar kormány nem »polgári egy(Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') A szerda esti hirek szerint — ellentétben a tegnapiakkal — Garami Ernő és Buchinger Manó hazatérése már csak egészen rövid idő kérdése. Hivatalos helyen elzárkóznak minden nyilatkozat elől és nem nyilatkozik a szociáldemokrata párt sem, a Délmagyarország budapesti munkatársa azonban teljesen megbízható forrásból értesült arról, hogy Garami és Buchinger és a már hosszabb idő óta Budapesten tartózkodó Weltner Jakabbal szemben az amnesztia, illetve a pertörlés előkészítő munkálatai befejeződtek és az erre vonatkozó igazságügyminiszteri előterjesztést a kormány csütörtöki minisztertanácsa fogja tárgyalni, amelyen már Bethlen István gróf miniszterelnök elnököl. A minisztertanács előreláthatólag hozzájárul az igazságügyminiszter előterjesztéséhez és ennek alapján a kormány legfelsőbb helyen is előterjesztést tesz az amnesztiára, illetve pertörlésre vonalségfronti-tal áll a revizió szolgalatába, hanem nemzeti egységgel. Ám, ha az ország legnagyobb kérdésében a bölcseség és a magyar érzés megtalálja a cselekvés közös plattformját, lehet-e akkor helyesnek tartani azt a politikát, mely a munkásság kizárásával, a munkásság letörésével, a munkásságnak a közéletből való kiszorításával akarja céljait elérni. A magyar kormány elhatározása mellett különös megvilágítást nyernek a helyi politika utjai is. Milyen könnyű most megítélni: azok cselekednek-e helyesen, akik a legnagyobb elvi ellentétek felett is kezet fognak egymással csak azért, hogy a munkásságot s a haladás szellemének képviselőit kizárják a közéletből, avagy azok a polgárok, akik a munkássággal együtt s azok a munkások, akik a polgársággal együtt akarják j szolgálni hűséggel és szeretettel azt a várost, | melyben élnek s melyhez a szeretet érzése ' s a kenyér parancsa köti őket. kozólag. A kormányzó döntése után publikálják a három szocialista vezérre vonatkozó amnesztiát. A most amnesztiában részesülő három szocialista vezérnek a bolseviki uralomban semmiféle szerepe nem volt. Mind a hárman a szociáldemokrata párt mérsékelt szárnyának élén állottak és a kommün alatt hagyták el az országot. Garami a kommün után hazajött és pártja képviseletében résztvett a Clark-féle tárgyalásokon, majd annak befejezése után Bécsbe költözött, ahol szerkesztője lett a Jövő cimü napilapnak. Az ügyészség abban a vádiratban, amelyet Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Szende Pál és társai ellen adott ki, vádolja Garamiékat kormányzósértéssel, a társadalom erőszakos felforgatására irányuló bűntettel, különböző izgatási bűntettekkel, amelyeket részben a Károlyi-uralom idejében, • részben bécsi tartózkodásuk során követték el. II belügyminiszter októberben szeretné megtartani a törvényhatóság! választásokat Választási értekezletet tartottak a kisgazdák (Budapesti tudósítónk tclefonjelentése.) A kisgazdapárt mai értekezlete után Scitovszky belügyminiszter kijelentette, hogy a vármegyei választásokat októberben szeretné megtartani, de a pontos időt még nem tudja, mert a vármegyéktől még mindig nem érkeztek be az összes jelentések. A kisgazda gyűlésről a következő hivatalos kommünikét adták ki: A MOT. jelenti: »A kormánypárt kisgazdaképviselő tagjai ma este a kormánypárt helyiségében megbeszélést tartottak a vármegyei választásokkal kapcsolatos intézkedések ügyében. Az értekezleten megjelent Scitovszky Béla belügyminiszter is, aki Szabó Sándor felkérésére részletes tájékoztatást nyújtott a megjelenteknek a választások alapelveiről. A megbeszélések során szóba került a most szeptember 29-én kiadott belügyminiszteri rendelet, amely sok tekintetben hozzá járult ahoz. hogy a választásokkal kapcsolatosan felmerült félreértések megszűnjenek. A felszólalók ismertették ezután azokat a módszereket, amelyeknek alapján egyes vármegyékben a jelöléseket már megejtették. Az elmondottak alapján az a felfogás alakult ki, hogy vidékenként jelölöüiéseket hivnak össze, amelyek javasolni fogják az illető vidékre eső Választási listát. Kifejezésre jutott az a gondolat, hogy nem akarják az országos párt képét ráhúzni az egyes választásokra, hanem mindig a helyi érdekek szem előtt tartásával kívánják a választóközönség kívánságait ép* .vényre juttatni* A csütörtöki minisztertanács elé kerül Garami és Buchinger ügye ? Amnesztia és perlörlés? *