Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-16 / 235. szám

•№1 ^er 15 in 656 lezve k. :sen. i lényfa ebédi börszékkel^ sralongarai« zWSl. Maro4 cca & szia* ház •bb hárirty«*. ELA D A. tt, Mar^i: ucca 889 • (kádat kenv kád» Htg«n íanemét, affi jss áron. —< - Boldogas». 55. gépek i lép (Izemnél fon 21 -«.] ¡rak 417 sterélőL -1928. etu. i foglaltaid > választóid bizottsági hl, hanem n megvág ilybeli na¡5241-929. hitelesöé* hitelesitótüzött ba, hogy a£ >k névaláapját (noedik napét a hifeiz ajánlást •er hó 3.) hó 26-án), ztási elnó* 4-én. ¡;jÍ/ÚsáWl5 s. k, JlBOEO. SzerKesztaség: Somogyi ncca I- em. Telelőn: 13-33.'Kiadóhivatal. wlctOnkiinyvtar és (egyirodn: Aradi "cco 8. Telefon: 300. ^ Nyomda; itöw •Jpöl ucca 1». Telefon • 16-34. Távirati levélcím: Délmagyaronzág Szeged. Szerda, 1929 október 16 Ara lO fillér V. évfolyam, 227. szám C9HHHMI ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20, vidéken «* Budapesten 3-00, üUimidtin Ö-40 pengd. - tgj e» izam Ara hétköznap 16, vasár- é> Ünnepnap 24 >111. Hlr~ delétete felvétele tarifa szerint. Meglelenlk héllft kivételével naponta reggel. nem {ehetnek a Nagyszeged Párt jeloltiei közül a törvényhatósági bizottság tagjai? iparom tanonciskola épi'Ax uj törvényhatósági tőrvény kizáró és összeférhetetlenségi eseteket állapit meg. A törvény 8. §-ának második bekezdése szerint törvényhatósági jogú városban a kizáró okokat a törvényhatósági bizottság a Budapest székesfővárosra mindenkor hatályos jogszabályok alapulvétele mellett szabályrendeletben állapítja meg. A Budapest székesfővárosra hatályos jogszabályokat pedig a székesfőváros törvényhatósági bizottságának njjá szervezéséről szóló 1924. évi XXVI. t.-c. ötödik §-a tartalmazza, mely a következőkép hangzik: «Tőrvényhatósági bizottsági tagságból kizáró okok , 5. §. A törvényhatósági bizottságnak tagja netn kfeet az: 1. aki a 4. §. szerint a törvényhatósági bizottság tagjává nem választható; 2. aki a székesfővárosnak vállalkozója, vagy Szállítója, a székesfőváros és mások közötti ügyletek közvetítője, vagy bizományosa, a székesfőváros javainak, jövedékeinek, vagy hasznot hajtő Jogainak bérlője, vagy haszonbérlője, ha az évi bérősszeg az évi 100 aranykorona értéket meghalad, végül aki a székesfővárossal olyan szerződéses viszonyban áll, amelynek alapján székesfőváros a szállító, vagy bérbevevő; 3. aki a székesfővárossal a kettő pontban felSorolt viszonyban álló cégnek tulajdonosa, vagy alkalmazottja, részvénytársaság, szövetkezet, vagy egyéb társaság igazgatósági, vagy felügyelőbizottsági tagja, jogtanácsosa (ügyésze, ügyvédje), más alkalri«*rottja, vagy felszámolója, végül oly részvényese, vagy tagja, aki az összes részvényeknek, *agv üzletrészeknek legalább egy tizedrészét birja; 4." aki a székesfővárostól, illetőleg a székesfőváros üzemeitől bármilyen illetményt élvez, kivéve a 14. f(. a) pontjában felsorolt, továbbá a székesfővárostól kizárólag nyugdijat élvező tisztviselőket, valamint a kegyari javadalmazásban részesülő lelkészeket A 2. pontban felsorolt kizáró okok nem vonatkoznak azokra a bérlőkre, akik a székesfővárossal, mint tulajdonossal, vagy főbérlő vei oly tarifa«zerüleg bérbeadott közterületekre és helyiségek** állának bérleti viszonyban, amely lakás, üzlet, vagy üzem céljára szolgál . A 3. pontban felsorolt kizáró okok nem vonatkoznak azokra a bizottsági tagokra, akiket valamely megbízással a törvényhatósági bizottság, vagy ennek megbízásából a tanács küld ki. Az ezen az alapon kapott megbízásért díjazást nem szabad elfogadni.» E tőrvényszakaszt a székesfőváros közgyü'^se az összeférhetetlenségről szóló szabályrendeletében szórói-szóra megismételte. Ha mostmár nézzük azt, hogy a Nagyszeged ^árt mai napon nyilvánosságra hozott jelöltlistáján hányan szerepelnek olyanok, akik törvényes jogszabály alapján törvényhatósági ^»»ottság tagjai nem lehetnek, akkor a kőMkező eredményeket állapithatjuk meg: A tőrvény 5-ik §-ának második pontja alapig, mint a város vállalkozója vagy szállítja s a város és mások közötti üzlet közveJitője, a törvényhatósági bizottság tagja nem J«het Vértes Miksa, aki a város szerződéses szénSíállitója, Breuer Imre, az iparostanonciskoJa épitési T*Ualkozója, . Sebestyén József, az iparostanonciskola fft¡ési berendezésének s a Taschler-telepi bérvízvezetéki berendezésének szállítója, Ábrahám Ferenc, az újszeged! óvóda épité6i WUalkozója, Erdélyi András, tési vállalkozója, Ottovay István, a fogadalmi templom épitési vállalkozója, Júhász János szerződéses homokszállitő. (Itt emiitjük meg, hogy a Nagyszeged Pártnak az általános választás alá eső jelöltjei közül nem lehetnek a törvényhatósági bizottság tagjai többek között Mag Gyula, a városnak kölcsönt nyújtó Pesti Magyar Kereskedelmi Bank szegedi képviselője, dr. Bodnár Géza, ugyanennek az intézetuek szegedi jogtanácsosa, __ Körmendy Mátyás, városi vállalkozó, Fogai Ede, szerződéses állandó városi vállalkozó.) Mint bérlő és haszonbérlő ugyanezen törvényhely alapján nem lehetnek tőrvényhatósági bizottsági tagok a Nagyszeged Párt kővetkező jelöltjei: Gárgyán Imre, Nagy Ferenc, Peregi Mihály, SchStz István, Kordás Mihály, Zombory Ferenc, Barta Mihály, Csőnka Gergely, Farkas Ferenc. Muntyán Valér, Zsemberi Károly, Dobó Imre és Vass Vince. A tőrvény harmadik bekezdése alapján nem lehetnek a törvényhatósági bizottság tagjai a Szegedi Ikispénztár rt. igazgatósági tagjai, Kószó István és May Gyula. Ugyanezen a jogcímen nem lehetnek a tőrvényhatósági bizottság tagjai, mint a Szegedi Városi Nyomda igazgatósági tagjai: dr. Somogyi Szilveszter és dr. Tonelli Sándor. Nem lehetnek tagjai a törvényhatósági bizottságnak a szegedi villamosvasút (Szegedi Vaspálya rt) igazgatósági tagjai közül a Nagyszeged Párt következő jelöltjei: Dr. Aigner Károly, dr. Kószó István és dr. Tóth Imre. A törvényhatóságnak egyik örökös tagja, dr. Kószó István, két törvényes ok miatt is ki van zárva a törvényhatósági bizottságból. Nem lehet azonban a törvényhatósági bizottság tagja dr. Széli Gyula sem, a várossal szerződéses viszonyban .álló gázgyár jogtanácsosa. A törvényszakasz 4-ik pontja alapján rem lehet a törvényhatósági bizottság tagja: Lantos Béla, Balassa József» Tihanyi Béla és dr. Debre Péter. Igaz, hogy azok a jogszabályok, amelyek a szegedi törvényhatósági bizottságra nézve érvényesek, ma még szabályrendeletbe foglalva nincsen. A törvényes jogszabályok azonban már megvannak, a szegedi közgyűlésre az a kétségtelen és módosithatatlan föladat vár, hogy legelső közgyűlései egyikén ezeket a törvényes jogszabályokat szabályrendeletbe foglalja. Miután azonban ezeket a jogszabályokat a törvényhozó alkotta meg, addig is, amig a törvényhatósági bizottság szabályrendeletet nem alkot, ezeknek a jogszabályoknak éreztetniők kell erkölcsi, morális és etikai hatásukat. Végtére is ha a törvény kizárja a törvényhatósági közgyűlésből a városi vállalkozókat, a Vö-cleti morál kizárja őket arra az időre is, amig a törvényhatósági bizottsági tagságból kizáró s az összeférhetetlenségi okokat szabályrendelet nem veszi át a törvényből. Ugv látszik, a törvénynek nem pontos ismeretével készölt el a jelöltlista, mert máskép alig volna elképzelhető, hogy ily nagy számban szerepeltessenek a jelöltlistán olyanokat, akiket törvényes jogszabály zár ki a kőzgyü. lésből. Különösen ügyelniök kellett volna azoknak, a törvényes kizáró okokra, akik azt a föladatot vállalták magukénak, hogy liberális főlfogásu polgároknak juttatnak helyet a törvényhatósági bizottságban. A liberális bizottsági tagok helyébe ugyanis a póttagok sorrendjébe aligha kerülnek liberálisok s igy< végeredményben, még abban az esetben is, ha a Nagyszeged Párt listája változatlanul megkapná a többséget, az uj közgyűlésnek lényegesen kevesebb liberális tagja tesz, mint amennyit a pártok által elfogadott számarány a paktumot kötó liberális csoportnak biztosított. Moíi) ernot ere ssensációs nyilaíkoszala A lord nyilian demokráciái tanácsol Bethlennek, mert Magyarország ellenkeső esetben nem remélfieí segitökesei Budapest, október 15. A Magyar Távirati Iroda ma egy szenzációs Rothermere-nyilatkozatot kőzöl, amelynek jelentősége a magyar revizió és a demokrácia sz»mpontjából beláthatatlan. A nyilatkozat a kővetkező: — Nem avatkoztam bele Magyarország bilső politikájába és ez a legtávolabbról sem áll szándékomban. Figyelembe ajánlottam azt a nézetemet, hogy Magyarország legfőbb érdekében áll, hogy kormánya olyan helyzetbe kerüljön, amelyben biztosithatja a nagy demokratikus országoknak, Nagybritanniának, Franciaországnak és Németországnak szimpátiáját és segítségét. Az elkövetkező néhány év leforgásával Európának majdnem valamennyi nagy kormánya szélsőségesen demokrata nézeteket valló emberek kezében lesz. Ugy látom, hogy az olyan ország, amilyen Magyarország, amely szörnyű sérelmeket és igazságtalanságokat szenvedett el és amelfl ezeknek jóvátételét várja, nem remélhet segítőkezet a nagy demokratikus kormányoktól, ha maga továbbra is retrograditást mutat. — Gróf Bethlen helyében magamévá tenném Bismarck néhány politikai elvét és megadnám az embereknek a szavazati jogot és a titkos választást, megkisérleném valamennyi párt tagjait egybegyűjteni a nemzeti közvélemény olyan kifejeződésévé, amely meggyőzné Európa demokrata kormányait arról, hogy veszedelemmel jár, ha bizonytalan ideig késleltetik annak megoldását, ami az európai politikában a magvar prob!émává vált. — Felajánlom gróf Bethlen Istvánnak ezt a tanácsomat a legbarátságosabb szellemben és ebben a nyilatkozatomban nem mondottam semmivel sem többet annál, amennyit bármelyik lapnak jvja van megállapítani bármelyik európai vagy külföldi országgal szemben. Rothermcrc.