Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-15 / 234. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1920 október 15. Maurlce Dekobra vilígh'rü regénye, a A dlákleáay szerelme A pária) <lfék£Ic< nagvsrerO megra|zo16sa Ouarlier latin fimv4"°M^' Csőkok városa a fösyerepben: Petrovlcs Szvetiszláv a hél azenz&clftja csDIOrUk, Belvárosiban. Kiáltvány a német néphez: nincs szükség népszavazásra a Young-egyezmény ügyében (Budapesti tudósítónk teléfonjelentése.) Berlinből jelentik: A kedd reggel megjelenő sajtó kiáltványt közöl a nemet néphez, amit a birodalmi kormány, a porosz kormány több tartományi elnöke és számos íőbb tisztviselő Ht alá. A kiáltvány azt hangoztatja, hogy semmi szükség sincs a német nemieti párt által, a Youny-egyezméng ratifikálása ügyé. ben követelt népszavazásra. Ez csak arra alkalmas, mondja a kiáltvány, hogy elvágja Németország fejlődésének további útját. Az ul közgyűlés foglalkozik a gázgyári szakértő feltdnéstkeltő véleményével A gázgyár nagyobb csatornázási kölcsönt ad a városnak a koncesszió meghosszabbításáért ? (A Déltnagyarorszúg munkatársától.) Részletesen ismertette a Délmagyarország azt a szakértői véleményt, amelyet Stark Vilmos műszaki főtanácsos dolgozott ki a polgármester felkérése alapján a gázgyár megváltásával, illetve egységárainak leszállításával kapcsolatos kérdésekről. Mint emlékezetes, a polgármester a közgyűlés határozata alapján kérte föl ennek a szakvéleménynek a kidolgozására Stark Vilmost, akinek tisztáznia kellett azt a régebben fölvetett kérdést, hogy a város számára előnyösnek látszik-e a gázgyár azonnali megváltása és vau-e lehetőség a jelenleg érvényben lévő egységárak leszállítására. A szakértő a város és a gázgyár között fennálló szerződés és a gázgyár ismert üzleti adatai alapján azt állapitolta meg, hogy a gázgyár azonnali megváltásával olyan nagy terhet vállalna magára a város, amelynek ellenértéket nem kaphatná meg és sokkal előnyösebb, ha megvárja a háramlási idő bekövetkezését, mert akkor, hal 'év mulvá, a szerződés értelmében, teljesen ingyen kapja meg a város a gázgyár egész üzemét. Stark Vilmos szakvéleményé, amelyet egyedül a Délmagyurország ismertetett, általános feltűnést kellett és egészen uj oldalról világította meg ezt a régen vajúdó kérdést. A Dclmagyarország munkatársa a szakvéleménnyel kapcsolatban kérdést intézett dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez, megkérdezte tőle, hoffy a város hatósága milyen konzekvenciákat von most le ebből a szakértői véleménybőlt — Ez a probléma azok közé a fontosabb várospolitikai kérdések közé tartozik — mondotta a polgármester —•, amelyeket már az uj közgyűlésnek kell elbírálnia. A szakvéleményt már az uj közgyűlés elé terjesztjük be és valószínűleg azt javasoljuk, hogy a közggülis küldjön ki egy nagyobb bizottságot a kérdés alános letáry. .Jósára. Ennek a bizottságnak alaposan át kell tanulmányoznia a kérdés minclen, legapróbb részletét is és javaslatot kell kidolgoznia, amely fölött majd az uj közgyűlés határoz. Stark Vilmos szakvéleményé engem nem lepett meg, mert az én álláspontom mindig az volt, hogy nem érdemes nagyobb áldozatokat hoznia a városnak a gázgyár azonnali megváltásáért, amikor a szerződés értelmében hat év múlva az egész telepre megnyílik a jogunk minden ellenszolgáltatás nélkül. Megkérdeztük ezután a polgármestert, hogy Iialiott-e azokról a hírekről, amelyek szerint a gázgyár hajlandó lenne nagyobb összeget fizetni a városnak abban az esetben, ha a város meghoszszabbitja 1035-ben lejáró koncesszióját és nem ragaszkorlik az üzem átvételéhez. A fáma szerint arról van ugyanis szó, hogy a gázgyár olyan nagy összegű, potom olcsó — állítólag négyszázalékos — pénzt boc.sájtana a város rendelkezésére, amelyből az összes nagyobb városrendezési problémákat könnyű szerrel megoldhatná, elkészíttethetné az általános csatornarendszert, kiköveztethetné és feltöltethetné az összes uccákat A polgármester válaszában kijelentette, hogy konkrét formában erről a dologról még nem értesült. — Valószínűnek tartom — mondotta —, hogy ennek a hírnek tulafdonképen én vagyok a kiindulási pontia. Amikor a koncesszió meghosszabbításának kérdéséről tárgyaltunk a gázgyár igazgatóságával, tőlem kérdezték meg, hogv mi lenne a város feltétele, hogy mit ajánljanak, ha azt akarják, hogy a város meghosszabbítsa szerződésűket. Én azt mondottam, hogy a kérdést plajbásszal és ceruzával lehet csak megoldani. Ajánljalak fel a városnak olyan kártalanítást, amely a meghosszabbítás idejére kárpótolná a várost azokért az elmaradó jövedelmekért, amelyeket a gyár üszta haszna jelentene számára, vagy pedig biztosítsanak a város számára megfelelő arányú i haszonrészesedést a gázgyár jövedelméből. Lehetj séges, hogy a kérdéses híreknek ez az alapjuk, | de hivatalosan én nem kaptam még semmi ilyenI féle értesítést gazdák és kereskedők felé is. Pedig ezek a sztrájkon, illetve a munkabérek leszállításán keresztül érintve vannak valamennyien. A' fürészgyárosokat — félő — követni akarják a, többi gyárosok is. Ez ujabb harcok előidézője lesz és ha sikerülne a munkásság kenyeréből egytized részt letörni, évente néhány millió pengő veszne el Szeged város gazdasági életéből, ami pedig élelmiszerekre, ruhaneműekre fordíttatott eddig. Ezt a vészedelmet elhárítani pedig mind-j nyájunk kötelessége. A Nagyszeged Párt és. Külvárosi Párt Ígéreteire támaszkodva is feW jogosítottnak érzem magamat ezért, hogy a! következő kérdéseket necsak a szociáldemokrata bizottsági frakció nevében, hanem az egész közgyűlés nevében intézzem a Polgár-i mester úrhoz: 1. Van-e tudomása Polgármester urnák ar-t ról, hogy közel 400 fürészgyári munkás máfj második hete kénytelen sztrájkolni azért, mert a fürészgyárosok munkabérükből 10 százalékot le akartak vonni, 2. Ha van tudomása, mi az oka annak; hogy eddig még csak kísérlet sem történt a városi hatóság részéről, hogy a sztrájk oka' kiküszöbölt ess ék és a für észgyárakban ai munka meginduljon. 3. Hajlandó-e Polgármester ur haladéktalanul intézkedni, hogy az eddigi mulasztás jóvátetessék és a Polgármester ur a közgyűlés tekintélyének teljes súlyával lépjen közbe, hogy az indokolatlanul kikényszeritett sztrájk, oka kiküszöböltessek. Minthogy a közgyűlés meg nincs egvbehiva, ugv ez az interpelláció nem volt előterjeszthető és határozat hozható. Ennélfogva1 ezúton voltunk kénytelenek a Polgármester,, úrhoz intézni. A STOriáldPmokrafa párt köz«éf;i frakciója. M I. számii aitöfegszfitamlásl Szociáldemokrata interpelláció dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez A következő interpellációt kaptuk: Tisztelt Közgyűlési A küszöbön álló tél miatt a fürészgyári munkások kénytelenek voltak belenyugodni, hogy kenyerüknek egvhuszad részét éppen most, amikor szükségletük a legnagyobb, a fürészgyárosok letörjék. Ezen vérszemet ka^va, a gyárosok mohósága már nem elégedett meg kenyerük egyhuszad részével, hanem egytized részét követelték, vagy ha ebb • nem nyugszanak meg, elbocsájtással fenyegették meg őket. Közel 400 fürészgyári munkás végső elkeseredésében kénytelen voll ezért beszüntetni a munkát. A sztrájk már második hete tart, de még csak érdeklődés sem történt — kivéve a rendőrséget — a város hatósága részéről az [iránt, hoQfc m^^ftA^likó^c^ü bjj&a sztrájk, nemhogy tekintélyét teljes súllyal latbavetette volna a sztrájk megrövidítése érdekében. A tél küszöbén közel 400 munkáscsalád sorsa nem lehet közömbös a t. Közgyűlés előtt Hiszen Szeged szülöttei csaknem kivétel nélkül. És a tisztelt Nagyszeged Párt és Külvárosi Párt itt ülő városatyái, amikor még nem voltak mandátumuk birtokában, nagy igéreleket lettek a munkásság felé. Munkaalkalmak teremtése, életszínvonaluk emelése ellenében kérték szavazatukat. De ha nem is tellek volna a munkásoknak ilyen ígéreteket, akkor is kötelességük volna ebben a kérdésben mellettünk és a fürészgyárosok ellen áliáüt foglalni,.meri,nemcsak a munkásság leié .Jtei^;1 ita Az I. számú adófelszólamlási bizottság, a pénzügyigazgatósági épület II. em. 54. számú szobájában 17-én, csütörtökön kezdi meg a beadott felébb bezések tárgyalását. 17-ére a következők ügyeit tűz* lék tárgyalásra: Darázs István bádogos, Apponyi Albert-ucca 6.;, Launer János fuvaros, Alsótiszaparti bérföldek 92. Sztipits István cipész, Horthy Miklós-ucca 4.;' Haál József cipész, Kigyó-ucca 7.; Bartos Mór, építész, Kossuth Lajos-sugárut 23.; Erdélyi András, és Sándor építész, Osztrovszky-ucca 25.; Simonyii Lajos fényképész, Széchenyi-tér 8.; Iritz Rudolf, fényképész, Somogyi-ucca 24.; Weisz Jakab italmérő, Tisza Lajos-körut 48.; özv. Blam Fülöpné italmérő, Kossuth Lajos-sugárut 21.; Bán Aladár né italmérő, Püspök-ucca 11.; Szabó József italmérő, Szentistván-tér 10.; özv. Vrabecz Józsefné ital* mérő, Szentistván-tér 11/b.; dr. Tápay József vendéglős, Bocskay-ucca l/a.; Panácz Antal vendéglős,. Rudolf-tér 9.; Mészáros Ferenc vendéglős, Széchenyitér 6.; Csókosi Ferenc vendéglős, Rudolf-tér 12.?: özv. Tóth Mihályné vendéglős, Rudolf-tér 10.; Hann Jánosné vendéglős, Felsőtiszapart 7.; Né-, meth István vendéglős, Tisza Lájos-körut 1.; Hegedűs Kálmán vendéglős, Kossuth Lajos-sugárut 23.; Szenicsán Gábor Vendéglős, Tisza Lajoskörut 61.; Katona István vendéglős, Feketesas-, ucca 9.; Szabó János villanyszerélő, Középfasor. 52.; Szilágyi és Szabó szobafestők, Dugonics-tér 11, I La a férfiakkal! !! wem« nmt«« naBTsterfl yiql&lftkn aterdán, csfllBrlBkttn Knrróban (házaló szőnyegkereskedők) fenyegetik ÖNT és drága pénzért silány f keleti szőnyegeket ajánlanak • Ezért tehát csak megtelepedett bejegyzett cégnél vásároljon, amely az áru minőségéért szavatol. HAAS FÜLÖP ÉS FIAI Budapest, V., Vörösmarty tér 1. Budapest, IV., Kéioly király ut 26. ^. ' •• 1 Ö.3