Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-26 / 218. szám

SZEGED. Szerkesztősén: Somogyi UCCB 22. !- era. Tcielon: 13-33.' Kiadóhivntel. billcaönkiSnyvtAr és legyírocin Aradi uccn S. Teleion: 30ft - Nyomda • l.Bw Llpól ucea 19. Telefon • 19-34. TAvíratl é» levélcím: Sélmogyarország Szeged. CsüforíöSc, 1929 szeptember 26 Ara te fillér V. évfolyama, 2.Ю. sasára ElŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20, vltíéKen és Budapesten 3-60, KUUBldön 0--40 pcngö. tgyes szara Ara hélküz« паи tö, vasár- és Ünnepnap 24 mii. íllr— detések telvöíele tarifa szerint. Meglelenlk «éttttiilvételével nepnnta reggel. A Landesbund szerdán délután megbuktatta az osztrák kormányt Sfreeruwilz lemondott — Uióda Schober rendőrfőnök ' (Budapesti tudósítónk tele/onjclentése.) -Bécsből jelentik: A Streeruwitz-kormányt s?er. dán délután megbuktatta a Landesbund állásfoglalása. A kormány egyik szárnyát képező Landesbund, amely a nemzetgyűlésen 9 mandátummal rendelkezik és a »mérleg nyelvének« szerepét töltötte be és amelyet a kormányban Shumy helyettes kanoellár képviselt, délután pártértekezletet tartott, amelyen elhatározta, hogy a kormányból visszahívja Shumy helyettes kancellárt és az összkormányt lemondásra szólítja fel. A Landesbund határozatának publikálása után nyomban összeültek a kormányban résztvevő koalíciós pártok vezérei és elhatározták, hogy a kormányt lemondásra szólítják fel, egyúttal jelkérték Schober rendőrfőnököt, hogy a többségi pártok megbízásából vállalja a kancellár jelöltséget. A pártvezérek ülése után rendkívüli minisztertanács ült össze, amely azonnal elhatározta az összkormány lemondását. Schober rendőrfőnök a pártvezérekkel közölte, hogy a kanccllárjclölést vállalja. A kormány lemondásának hire és Schober kancellárrá jelölése pillanatok alatt elterjedt Bécsben és egész Ausztriában és mindenütt általános megnyugvást keltett, mert mindenki tisztában van azzal, hogy Schober kancellár megszünteti a Beimwehr agresszivitását és ezzel az osztrák alkotmányválság megoldása az egyedüli helyes parlamenti ülésre terelődött. Schober kancellárságát a szociáldemokraták is szívesen veszik és így meg van a valószínűsége, hogy az alkotmányrevizióhoz szükséges kétharmad többség létrehozásához a szociáldemokraták is hozzájárulnak. A Streeruwitz-kormány bukása következtében a nemzetgyűlés holnapi ülése csak a kormánylemondás tényének tudomásul vételére szorítkozik, nyomban azután összeül a nemzetgyűlés főbizottsága, hogy kijelölje az uj kormány tagjait. Előre látható, hogy a kabinet tagjaiban nagyobb Változás nem várható, legfeljebb Shumy helyettes kancellár helyére Rintelen tartományfőnök kerül. A többi tárcára az egyes pártok a mostani minisztereket j fogják delegálni. Az uj kormány a nemzetI gyűlés hétfői ülésén mutatkozik be. A i Szegedi Kaszinó Százéves Története« című könyv szerzője pár nappal ezelőtt a következő nyilatkozat közlésére kérte fel a Délmagyarországot: _ _ 1 Nyilatkozat A »Szegedi Belvárosi Kaszinó Százéves Történet« cimü munkám 220—21—23 lapján Becsey Károly, Dettre János és Almássy Endrére vonatkozó előadásomhoz Kelemen Béla »Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez (1919) (Szeged, 1923)« cimü munkájából merítettem azokat az adatokat, melyekért dr. Dettre János ellenem sajtópörl indítóit. Miután ezen sajtópör ellenem már folyamaiba tétetett, figyelmeztettek engem, hogy a Kiss Ferenc, Tonelli Sándor és Sz. Szigethy Vilmos által szerkesztett »Szeged« cimü monografía (75—79 lapján egc^zen másképen itéli meg Deltre Jánosnak a forradalmak alatt tanusiiott magatariását s mivel ennek a megítélésnek helyességét a dokumentumok elfogulatlan vizsgálata is megerősíti, a következőleg igazítom ki Dettre Jánosra vonatkozó megállapításomat: A Károlyi-kormány Dettre Jánost 1918. évi november 20-án szegedi főispán-kormánybiztossá nevezte ki. Dettre János helyzele nehéz volt, a rendőrség a köztisztviselőkkel együtt belépett a szociáldemokrata pártba s a katonaság fegyelmét a munkástanács és az Oroszor' szágból hazaiért bolsevista magyar hadi- j foglyok destruállák és forradalmositották * és Deltre Jánosnak megbízható fegyveres | karhatalom nem állolt rendelkezésére. Már 1918. évi december 1-én felterjesztést tett a kormányhoz, hogy a megbízhatatlanná vált katonaságot bocsássa el, a megbízható polgárságból a nemzetőrség megszervezését rendelje el és a belgrádi fegyverszüneti egyezségre való hivatkozással kérje Párisban, hogy Szegedet addig is francia csapatok szállják meg, amíg politikamentes katonaságot sikerül szervezni, de a dologból nem lett semmi, minélfogva Deítre János helyzete rohamosan nehezült: a forradalmi munkástanács terrorja a nemzeti tanácsot és városi közgyűlést feloszlásra kényszeritette, ráadásul a franciák Szegedet megszállották és Dettre János két éles kard kózé került Ügyes sakkházásokkal és indokoltnak látszó taktikával élt, hogy karhatalom nélkül is megőrizze a polgárság vagyoni és személyi biztonságát. 1919. év március 21-én a proletárdiktatúrát és szovjetköztársaságot kiáltották ki, a megalakult direktórium Dettre Jánost kitette állásából, de a direktórium távozása után a várost megszálló parancsnok kényszericette Dettrét, hogy állását újra foglalja el és a francia parancsnok ellenőrzése mellett a várost továbbra igazgassa. Ezért a kommunista polgárság Dettrét halálra kereste, ettől fogva személyét a francia rendőrség őrizte. A polgárság bizalmatlan volt, mert céljait nem ismerte fel, a munkásságot nem nyerhette meg, mert nem állott melléje, közvetítő és békéltető politikáját egyik fél sem honorálta. Utóbb a francia parancsnok Szegeden megengedte az ellenforradalom megszervezését, akkor a fehér terror kilengéseitől tartogató Dettre János a francia parancsnoktól felmentését kérte, de a kérelmét nem teljesítette, csupán megrongált egészsége miatt háromheti szabadságot adott neki, melynek letelte után Dettre János többé nem tért vissza állásába, hanem a megalakult szegcdi nemzeti kormánytól kérte felmenLését, ami meg is történt Dettre János 1920. év telén Szabadkára költözött át, ahol öt éven át az elszakitott; magyarság legnagyobb és legelterjedtebb: lapját, a Bácsmegyei Naplót szerkesztette,, de mivel a szerb megszállás alatt élő magyarság érdekeit védelmezte, azért a szer-' bek 1925. év őszén kiutasították. Emiatt Dettre visszatért Szegedre és ügyvédi irodát nyitott. A belügyminiszter 1927. évi január- ; jában, mint főispánt nyugdíjazta és nyugdiját visszamenőleg is folyósította s ezael« elégtétell adott azokkal a vádakkal szemben, melyeket a céljait és törekvéseit nem, ismerő tájékozatlanság s az elhamarkodott elfogultság emelt ellene. ( Készséggel kijelentem azt is, hogy könyvemnek a dr. Dettre Pálra vonatkozó megállapítása egy téves és valótlan beadvány1 adatain nyugszik. Szeged, 1929 szeptember hó 12-én. Dr. Czfmer Károly. p Eddig a történelem. Most következik a politika. A minap az egyik szegedi lap arra figyelmeztetett, hogy legyek szerényebb. Túlságosan nehézzé teszik számomra ennek a kívánságnak teljesítését. Nemrégiben Szegeden lap. indult s programcikkében azt a célt tűzte ki, hogy rám fog vigyázni. Szegeden lehet Iapalapitásra pénzt szerezni, ha a lap ellenem indul. A tegnapi vacsorán, — még fogják az urak szegyein! érte magukat, — kitűnt, hogy, a Nagyszeged Pártot ellenem kellene újra alapítani. (Ez az »elvic alap.) De ellenem tartották meg a tegnapi vacsorát is, nem tudom, mi volt a menü, de más nem került a teritékre. Lapalapitás ellenem, partalapitás ellenem, pártvacsora ellenem, — Uramisten, lehetek még szerény? " Az urak túlozzák a veszedelmet. Nem vagyok se olyan mozgatója az események-, nek, se olyan tényezője a társadalmi erőknek^ hogy ne kelljen túlméretezettnek tartani ezt a készülődést Kár a benzinért, jó urak. Vagy aveszedelmet túlozzák bennem, vagy a gyöngeség érzését magukban. Az igazságnak s az igazság érzésének nem volt soha köntöse az ennyire mosdatlan sző. A tegnapi vacsora szónokai közül majdnem mindenki letette a népköztársaságra az esküt. Vannak közöttük, akik egyszernél többször is. Kószó István nekem pártelnököm volt a Károlyi-pártban a Károlyi-párt utolsó lélekzetvételéig s az utolsó pillanatig egy listán volt képviselőjelölt velem. Akkor a Károlyi-kormány éltetésében s a népköztársaságra tett eskütől voltak rekedtek a torkok s most abba a rikácsolásba rekednek be, amivel forradalmi szereplésemre támadnak. Ezt a bátor, az elevenek és hollak felett fölényes gőggel ítélkező hangot akkor szerettem volna hallani, amikor szinte egymagam álltam a gáton, amikor az országot, a nemzetet, a várost fenyegette veszedelem s nem egy-két mandátum sorsáról volt szó. Az orszáű vésze»!