Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-11 / 205. szám

SZEGED: Szerbetzlűtíq: Somogyi ucca 2X. I. era Telelőn: 13-33.^Kladóblvivtal, haicailnkOnyvtái és Icgy'.rodn : Aradi ucca 9. Teletor» - 30ö. - Nyomda : IBw Lipót ucc* 19. relefon • 1«—«»«»«» Szerda, 1929 szepiemlier 11 ©S>® ifi V. évfolyam tor. szám MAKÓ: Szerketzlűség és kladóhlviilalt Ilii ucca O. Telelői»: 151 szám.« » « » « * HÓDMEZŐVASARHEL* : Szerkeízlöaég és kiadóhivatal: AndrAssy ucca 25. Telefoi»: 49 szám. « » « » « » u » « >» Ne fizessen a Somogyi~íelep külön adói! Nincs demokratikusabb intézmény, mint a népszavazás. A demokratikus államformának egyik legtisztább megnyilatkozási formája, a svájci alkotmány ismeri a referendumot, ha a törvényhozásban megszabott többség nem járul hozzá az alkotmánymódosításhoz, a nép maga a képviseleti törvényhozás ellenére is megszavazhatja az indítványt s a nép maga indítványt is tehet Senki sem mondhatja tehát, hogy amit Somogyi Szilveszter a Somogyi-telep lakóinak megszavazásával tervbe vett, nem demokratikus. A Somogyi-telep lakosságának szüksége •van útra, az utat azonban sem a város egyedül, sem az állam egyedül nem hajlandóak megépíteni. A Somogyi-telep lakóitól azt kívánják, hogy egyharmad részben járuljanak az útépítés költségeihez s népszavazás utján kérdezik meg őket, hogy ezt a költséget magukra vállalják-e? Ha a többség magára vállalja, akkor a közgyűlés az útépítést elhatározza s igy a többség akarata kötelező lesz a kisebbségre is. Bár akarjuk, helyeseljük és sürgetjük, hogy a Somogyi-telep lakossága hozzájusson ehez az úthoz, mégis azt a tanácsot adjuk a Somogyi-telep népének: ne szavazzák meg az útépítés költségeit, ne vállaljanak magukra, több mint ötvenezerpengős terhet. Mert ámbár a legnagyobb mértékben helyeseljük azt is, hogy népszavazás eredményétől teszik függővé ezt a kérdést, mégis azt kell mondanunk: miért csak a Somogyi-telep lakóival akarják megfizettetni a közmüvek költségeit, miért csak a Somogyi-telep lakói fizessék be a város pénztárába azt az összeget, amivel telkük értéke emelkedik. A betterment miért szoritkokozik egyedül a Somogyi-telepre s miért nem hozzák be az egész város területére? Ha helyes a teherviselésnek ez a módja, akkor helyes az egész városban, ha pedig nem helyes, akkor miért akarják kizárólag a Somogyi-telepre életbeléptetni? A Somogyi-telep nein lehet önálló jogterület s nem érvényesülhetnek a városigazgatásban sem más elvek a Somogyi-telepen, mint a város más részében. A Somogyi-telepiek azt látják, hogy a váios horribilis áldozattal építette meg a tanyai vasutat s horribilis áldozattal — évenkint háromszázezerpengős ráfizetéssel, — tartja üzemben. Közgyűlési határozat is van arról, hogy a kisvasút építési költségeinek egyrészét az érdekelt birtokosokkal téríttessék meg. A közgyűlési határozat alapján pontosan kiszámították azt is, hogy az értékemelkedés arányában a vasúti hálózattal érintett birtokok tulajdonosai milyen kulcs szerint lesznek kötelesek viselni az építési költség egy részét- S bár kormányhatósági határozat is van arról, hogy ennek végrehajtása tekintetében a törvényhatóság hozzon ujabb határozatot, po ilikai okokból nem hajtják végre a határozatot s a tanyaiaktól nem követelik a kisvasúti hozzájárulást. Ámde, ha a tanyaiaktól nem követelik a kisvasút építési költségeihez való hozzájárulást, miért követelik az útépítés költségeihez való hozzájárulást a Somogyi-telepiektől'? Ha a város vezetősége odaajándékozza a tanyaiaknak az értékemelkedést, amit a város egész polgárságának áldozatai teremteltek meg ejtvesek vagyonában, nyért nem ajándékozza meg ezzel a Somogyi-telep lakóit is? A Somogyitelep népe joggal követel egyenlőséget s joggal helyezkedik arra az álláspontra, hogy neki éppen annyi joga van az úthoz, mint amennyi joga volt a vasúthoz az alsótanyaiaknak, sőt még több joga van egyrészt azért, mert az ut elsőrendübb szükséglet, mint a vasút s másrészt a tanyai vasút magántulajdonban lévő földeket t(?tt értékesebbé, a Somogyi-telep utja pedig a városra yisszaháramló telkek értékét növelné. De ez csak egyetlen példa. A város népe példátlan áldozatot hozott és hoz az egyetemi építkezésekért. Az egyetemi építkezések folytán az egyetemi városrészt környező övezetben emelkedett az ingatlanok értéke. Ezt az értékemelkedést is a város egész népe s a város egész népének áldozn'- teremtette meg, kinek jutott eszébe az érd^1 elt háztulajdonosoktól beszedni azt az értéket, vagy annaB az é.rtéknelc egy részét, amit a középitkezések teremtettek meg? Sem a tanyára, sem a Belvárosra nem léptették életbe a telekértékemclkedési adót, a polgármester ugy ajnározza a róla elnevezett telepet, hogy olyan adót hoz be és olyan közterhet kényszerit rá a legsze» gényebb városrészre, amit a város lobbi részén, sem a belterületen, sem a külterületen nem ismernek. Bármennyire is helyes az alapgondolat, amin a közterhek kivetésének és megszavazásának terve nyugszik, mégis azt a tanácsot adjuk a Somogyi-telep szegénységének: utasitsák eréllyel és önérzettel vissza ezt az ajánlatot. Nemcsak abból az önkormányzatból kérünk, amelyik terheket akar ránkgörgehú, hanem abból is, amiben a jogunkat gyakorolhatjuk. Majd lesznek az uj törvényhatósági bizottságban olyan férfiak, akik a Somogyitelep számára ki fogják harcolni az utat a Somogyi-telepiek külön áldozata és külön adója nélkül is. mmiszter és Baltazár püspök tárgyalásai egyre s^élesetófe vernek a politikai ételiben Baltazár püspök nyilatkozata (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Azok a tárgyalások, amelyeket Mayer főldmivelésügyi miniszter Baltazár Dezső püspökkel folytatott, egyre nagyobb hullámokat vernek a politikai életben. A jobboldali sajtó élesem támadja elsősorban Baltazárt, de erős kifakadások jelennek meg ezeknek a lapoknak a hasábjain Mayer földmivelésügyi miniszter eHcn. Baltazár püspök kedden újságírók előtt nyilatkozott és a kővetkezőket mondta: — A reakciós lapoknak arra a támadására, hogy kato'ilcus ember politikai diskussióba bocsájtkozik Baltazár püspökkel, minden magyar ember gondolkozásával megegyezően kapta meg a választ, mert közérdekű kérdések kezelésénél sem felekezeti, sem osztály, sem más szempontok nem érvényesülhetnek, csak egyedül a nagy nemzeti érdekek összessége. Azután arról beszélt Baltazár püspök, hogy R sohasem sértette meg a katolikusokat, hanem a katolikusok közül csak azokat kifogásolja, akiknek előbbvaló az egyhái és azután jön a haza. Ha egyházi szempontokat viszünk a politikába, akkor sohasem futhatunk arra az egységes plattfoímra, amelynek megteremtésére Ut a tizenkettedik óra. ^ Újból hangsúlyozta a püspök, hogy sohasem kezdeményezett, mindig csak választ adott Mostani politikai lépése is csak felelet egy, már kialakult helyzet tarthatatlanságára, amiből kiszabadulni életérdeke a nemzetnek. Végül arról beszélt a püspök, hogy azért foglalt állást az agráriusok mellett, mert agrárállam vagyunk és mert ennek prosperitásától függ minden más társadalmi osztály prosperitása. Ö tehát minden társadalmi osztályt felkarol, mert az ő elgondolásában minden jogosult igény elhelyezkedik. Jlpponyi na@y fo&s^étle Gen$&en „A győsö államok lesserelése becsületbeli kötelesség" Genf, szeptember 10. A népszövetségi közgyűlés plenáris ülésen az évi jelentés általános vitájában, ma elsőnek gróf Apponyi Albert szólalt fel. Beszédét a jelenlevők mindvégig feszült figyelemmel hallgatták. Apponyi a kötelező döntőbíráskodás elvének méltatásából indult ki. Ez az elv egyik vezető gondolata volt a most lefolyt általános vitának. Rámutatott arra, hogy a Kellogg-paktumban az államok kötelezettséget vállallak a háború megszüntetésére és az egyezmény tökéletes végrehajtása szükségessé teszi egy szervezet kiépítését a nemzetközi viszályok elintézésére, örömmel veszi tudomásul, hogy a nagyhatalmak is hozzájárultak az állandó nemzetközi bíróság stalutumának fakultatív záradékához. Ez a záradék biztosítja a jogi ellentétei hÁtés meaoldását. De méc ennél is 1 tovább megy a mult évben kidolgozott okmány, amely nem a jogi, hanem más természetű ellentétek elintézésén alapul. Sajnálja azonban, hogy az államoknak módjukban van az aláírásokhoz fentari ásókat fűzni, mert a fentaríások meggy engitik az aláírás értékét. A döntőbíráskodás fejlődése azon fordul meg, ha sikerül megóvni a bíráskodás politikai függetlenségét. Annak a reményének ad kifejezést, hogy a nagy és kis nemzetek egyaránt (meg fognak hajolni a döntőbíráskodás Ítélete előtt. Apponyi gróf ezután érintette a kisebbségek védelmének kérdését és csatlakozott Stresemann külügyminiszter fejtegetéseihez. Egyetért Stresemannai abban is, hogy a madridi tanácskozásokkal a kérdés még nem zárult le. A továbbiakban Apponyi a leszerelés kérdésével