Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-10 / 204. szám

DÉLMAGYARORSZ 4G A rendőrség megrendszabályozza a szegedi uccák lármáját Súlyos rendelkezések lépnek érvénybe a lármái okozó autók és motorok ellen fA Délmagyarország munkatársától.) Szombaton éjjel a rendőrség nagyszabású motorkerékpár raz­ziát tartott a szegedi uccákon. A rendőrseget az késztette a razziára, hogy a motorkerékpárosok ellen egyre több panasz fut be a kapitányságra, amelyek tűrhetetlennek, idegekre menőknek jelzik azt a lármát, amit a motorkerékpárosok nemcsak nappal, de a késő éjszakai és hajnali órákban idéznek elő. A razzia azonban eredménytelenül végződölt, de éppen ez az eredménytelenség bi­zonyitja, hogy a motorosok éjszaka csupán szóra­kozásból száguldanak le és fel a körutakon, mi­helyst azonban hűvösre fordul az idő — mint szombaton éjjel is — alig egy-kettő száguldozott az uccákon. A razzián mindössze egy motorkerék­párost igazoltatott le a rendőrség, aki ellen ki­hágási eljárás iádul. Ezzel kapcsolatban, még mielőtt január elsején az uj közlekedésügyi rendélet életbelép, szigorú rendszabályokkal készül a rendőrség a szegedi uccák rendjének biztosítására és a lakosság nyu­galmának megóvására. Budapest offenzívája is éppen most kezdődött meg az idegeket pattanásig feszítő autók, motorok tülkölése és lármája ellen, de Szegeden talán már előbb napvilágot lát az a főkapitányi rendelet, amely a lármát lecsökkenteni hivatott Értesülésünk szerint a rendőrség attól riad vissza, hogy a rendelet vétőitől elkobozza a motorkerékpárt és nagy rendbirsággal sújtja a rendelet ellen vétőket. De szigorúan eljár a rendőrség azok ellen is, akik a jövőben azt az elharapózott szokást, hogy az uccákon végzik az autók szerelését, motorok kipróbálását, mert a szabályrendelet szerint autókat és motorokat csak garázsban lehet javitani. jfl)2'.-t szeptember 10. iskolai idényre öarisnyáU, feöérnemüelc, 1i.cx.tyule, alsó rudtmemiiele s/b. legolcsóbb bevásárlási forrás, óriási válasxléle 821 Pollák Testvérek Osekonics weca és Széchenyi tér. 11 szegedé közjegyzői kamara rekompenzáció* vár a közfegyzfti állások rapid szaporításáért Koriátozása a községi jegyzők magánmunkáinak — Harmonikus egység a közjegyzői és ügyvédi ténykedés közt (A Délmayyarország munkatársától.) A szegedi közjegyzői kamara hagyományos szokás szerint Kisasszonynapján tartotta meg rendes évi köz­jiyülését dr. Jcdlicska Béla elnökletével. Jelen vol­tak dr.Demkó Pál titkár makói, dr, Sirchicb György szegedi, dr. Havlár Gyula szarvasi, dr. Földes Béla és dr. Kozma György hódmezővásárhelyi, dr. Tarján Béla és dr. Keresztes Gyula gyulai, dr. Jeszenszky Elek orosházai, dr. Bogdán Ernő és dr. Kószó István szegedi, dr. Hennyey László szentesi, vitéz dr. Haviár Gyula gyomai, dr. Szabó István békési kir közjegyzők. A napirend első tárgya a kamara évi jelen­ítése volt, amely megemlékezik Heinrich István haláláról és Kószó István kineveztetéséröl, nem­különben arról, hogy az igazságügyminiszter a Szegedre rendszeresített negyedik közjegyzői ál­lásra dr. Bogdán Ernő újpesti közjegyzőt he­lyezte át. A Gyomán rendszeresített uj közjegy­zői állásra vitéz dr. Haviár Gyulát nevezte ki a miniszter. A közjegyzőjelöllek sorába ez évben bejegyez­tettek: dr. Albertényi Andor, dr. Radány Dezső, dr. Török Béla, Vranka József, dr. vitéz Barcza Ferenc, dr. Medvegy György és dr. Gálfy Ferenc. Fegyelmi ügy nem fordalt elő az egész évben. Rendkívül fontos az évi jelentés alábbi része: Ami az 1928. év április hó 1-én életbeléptetett örökösödési eljárást illeti, már a mult évi jelen­tésünkben kifejezést adtunk abbeli reményünknek, hogy a kir. közjegyzőknek a lefolyt időben tanú­sított korrekt és ügybuzgó működése rövid időn belül megfogja győzni igazságügyi kormányunkat arról, hogy az egész hagyatéki eljárás, beleértve a hagyaték átadását is — nyugodt lélekkel bizható a kir közjegyzőkre. Ezen reményünket és feltevé­sünket ugy véljük —, hogy az azóta lepergett •egy esztendő csak alátámasztotta és megerősítette. Ugyancsak előző jelentésűnkben az örökösödési Eljárásban bizonyos reformjavaslatokat terjesztet­tünk elő a végrendeleiek kihirdetése és a halál­eset felvételeknél követendő eljárást illetőleg. Nein akarunk ismétlésekbe bocsátkozni, mert hisszük azt, hogy az évek tapasztalataiból merített re­formkivánalmak, különösen pedig a hagyaték át­adásánál a kir. közjegyzők körébe való átutalása, előbb-utóbb egy mindent felölelő és módosító tör­vénnyel hajtalik végre,. Munkába van vévs és álta­lános érdeklődés kiséri a csőd és kényszeregvességi eljárás módosítását tervező törvényjavaslat, vala­mint az okirati kényszer törvénytervezetét; mind a két javaslatra vonatkozólag az összes közjegyzői | kamarák és igy közöttük a mi kamaránk is fel­küldötte a bekivánt véleményes jelentését. Az előbbi javaslattól mi, kir. közjegyzők nem sokat várhatunk, amennyiben a közjegyzői funk­ció abba szervesen csakis nagy nehézségekkel illeszthető bele: ellenben előre elvagyunk készülve egy tetemes munkatöbbletre, mely munkánk ellen­értékét az eljárásnak a megdrágítása nélkül nem remélhetjük. Annál élénkebb figyelemmel kisérjük azonban az okirati kényszertörvényjavaslatnak a sorsát. A törvénytervezetnek", az általunk ismételten elő­terjesztett javaslatoknak megfelelő életbeléptetésé­től várjuk és reméljük: 1. A községi jegyzők magánmunkálatain?,k kellő korlátok közé vqló szorítását. 2. A közjegyzői és ügyvédi ténykedésnek, a két intézmény jogi természete és feladatának szem előtt tartása mellett, harmonikus egységbe hoza­talát. 3. E kérdés helyes megoldásától várjuk a re­kompenzáció!, melyek a közjegyzői kar az örö­kösödési eljárásnál megkívánt és majdan a csőd és kényszeregvességi eljárásnál megkövetelendő — úgyszólván ellenszolgáltatás nélküli — munkatöbb­letért joggal igényelhet A rekompenzációt a közjegyzői állások ujabban rapid formában eszközölt sza­porításáért, hogy ily módon a jövedelem­ben jelentkező jelentékeny apadás után az egyensúly újból helyrcállitiassék. Várjuk a közjegyzői presztízs emelését és az iutézménvnek célirányos fejlesztését odáig, mig csak a közjegyzői intézmény az őt megillető piedes­tálra nem emelkedik. Várjuk jövendőbeli jobblétünket és boldogulá­sunkat és ezt jogosan igényelhetjük akkor, ami­dőn azt fokozott munkával kivánjuk elérni senki másnak rovására. Kegyelmes Urunk, imitt felsorolt reményeink teljesítése Nagyméltóságod kezeiben van, éppen azért megnyugvással és teljes bizalommal nézünk a jövő elé, tudva azt, hogy Nagyméltóságod meg­értő lélekkel áll az igazság szolgálatában. Ezután következtek a választások. Titkos szava­zással egyhangúlag újból elnöke lett a kama­EI3nyőf Aspirin-f tabletta alak* ban kérni Minden tablettán látható a BAYER*kereszf: rának dr. Jedlicska Béla, választmányi rend«f tagok Földes Béla, Sirchich György, Demkó Pál és Haviár Gyula. A fegyelmi bíróság rendes tag­jai Jedlicska Béla és Sirchich György. Póttagok Kószó István és Demkó Pál. Számvizsgálók Föl-" des Béla és Jeszenszky Elek. A rendes választ­mányi tagok sorából titkár: dr. Demkó Pál. A közgyűlés végül az elnök indítványára az idén is 300 pengőt szavazott meg a szegedi egyetem diákjóléti és diákvédő irodájának segélyképen. Este a kaszinóban gyűltek össze társasvacsorára a közjegyzők, akik családtagjaikkal együtt jelen­tek meg és szórakoztak fesztelen jókedvben a kora hajnali órákig. 50 éves a Hosenfhal-porcellán Philipp Rosenthal titkos tanácsos, a Rosenthal­porcellánkonzern világhírű alapitója és jelenleg elnöke, most ünnepelte ipari tevékenységének öt­venesztendős jubileumát. A bajor hegyek között fekvő ekersreuthi kis porcellánfestészetből fejlesz­tette ki 50 évi szakadatlan munka és szorgalom után a mai Selb-i gyárat, amely porcelángyártás szempontjából az egész világon hangadó és irá­nyító. A Selb-i iparművészeti Rosenthal-gyár mellékgyárával és 8000 főre rugó személyzetével, ma már a legelső helyet biztosította magának az egész világon és a mult évtizedekben divat­ban volt francia porceilánkészleteket teljesen ki is szorította. A Rosenthal-gyárnak Európa és a többi világrész valamennyi metropolisában van lerakala, így természetesen Magyarországon is. Stockholm, Kopenhága, Páris, Milánó, Prága, Wien, vagy akár Newyork legelőkelőbb üzletei között mindenütt megtaláljuk a Rosenthal-gyár lerakatát is. A Rosenthal porcellánkultura, általában a ne­mes porcellán gyűjtésének terejsztéséhez Szegeden nagymértékben hozzájárult a Reich Mór és Fia Rt~ amely azok árusítását legelőször honestet ti a meg városunkban. Rosenthal* titkos tanácsos jubileumának meg­ünneplésére most a külföldi lerakatok mintájára Rosenthal-kiállitást rendez kirakatában, hogy ezt a bensőséges ünnepet a szegedi közönség számára is emlékezetessé tegye. A Reich Mór és Fia Rt.; mint a Selb-i központi iparművészeti gyár ki­zárólagos képviselője Szeged és környékén, a Ro­senthal-konzern mellékgyárai készítményeinek áru­sításával nem foglalkozik. Ez a jubileumi kiállítás, mely a Rosentbal­kreációk legizlésesebb formáit felöleli. Sze­ged nagyvárosi nívójának eléréséhez nagyban hozzájárul s nem kétséges, hogy a kiállítás tar­tama alatt az érdeklődők nagy tömege fog a ki­rakatok előtt hullámzani, hogy a kiállításban gyönyörködjék. 180 Szüreti estéllyei szeptember 15-én mMík meg a ^unkás­©ttlfers sámciskoüia. A tánctanfolyamok október 2-án kezdődnek Bafer Mária oki. tánctanárnő vezetésével. Szeptember 15-től október 2-ig minden szerdán, szombaton és vasárnap táncgyakorló vendégesték. —• Beiratkozni ugyanakkor lehet. 172 Üzlethelyiség Mikszáth Kálmán ucca 5. számú üzletházunk­ban kladé. m Fenyő Test-vérek, Attila ucca 10. »VENUS« cipő árát és tartássáiát nem hangzatos reklámokkal bizonyítják Gyöxödjélc meg saját érdiekében, &ogy már 1»15-től príma áivat férfi és nöi cipőt vásárolhat a gyár Attila-ucca 19. sszám alatti ra&tárá&an.

Next

/
Oldalképek
Tartalom