Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-01 / 197. szám

192D szeptPTnbef í DELM A GYA ROTRSZ AG Minden ^ iskolába"? № áriiiskoíakinyvek kaphatók Schwarcz leit«» könyvkeres­kedésében, Széchenyi tér 7. szám. 31 Mibe került a szülészeti klinika és hogy oszlik meg annak költsége Az elmúlt Hét egyik napján sajtóbemutatő kap­csán ismertettük a néhány nap előtt megnyílt szülé­szeti klinikát, amely, mint meg is irtuk, ugy fel­szerelésénél, mint vezetésében megnyilatkozó szel­leménél fogva Európa egyik számottevő egész­ségügyi intézményének Ígérkezik. Az ismertetéssel "kapcsolatban, természetesen sokat foglalkozott az uj szülészeti klinikával a közönség is, amelyet ugyancsak érdekel az épülő szegedi egyetem és pedig nemcsak egészségügyi szempontból, ds köz­gazdasági vonatkozásaiban is. A klinika ismerte­tésének szük keretében nem volt alkalmunk annak épiíőivel, berendezőivel foglalkozni, már pedig a közönséget az is érdekli, nemkülönben pedig az, hogy vájjon mibe kerülnek a pompás klinikák és mennyi marad ebből a pénzből Szegeden, a szegedi iparnak és kereskedelemnek. Előre kell bocsáta­nunk, hogy azok a számok, amelyek a szülészeti klinika és általában a klin'kák költségeiről for­galomban vannak, merőben tévesek és maguk a lapok is túllőttek az igazságon, amikor mult heti beszámolójukban mintegy 3 és fél millióra becsül­ték azt az összeget, amibe a szülészeti klinika került. Az elfogadott ajánlatokból megállapítottuk ugyanis, hogy a klinika épitése és felszerelése összesen nem került többe kétmillió pengenél. Megdőlnek tehát azok a számok is, amelyeket pengők formájában akár szegedi, akár budapesti cégek javára könyvelt a közvélemény. Egy lentebb közölt kimutatásunkban részlete­sen felsoroljuk az épitő és szállító cégekst és ebből mindenki megállapíthatja, hogy túlzottak azok a hirek is, amelyek általában a budapesti iparosok és kereskedő cégek favorizálásáról szóla­llak, másrészt azonban bizonyos az is, hogy sok pénz ment ki a városból olyan tárgyakért és árukért, amelyeket szegedi iparosok és kereskedők is szállíthattak volna. Ezekre vonatkozólag azonban kénytelen vagyunk elfogadni azt az illetékes hely­ről nyert magyarázatot, hogy csak olyan esetben mellőzték a szegediek ajánlatát, amikor az és a budapesti aján'at között 6 százaléknál nagyobb különbözet mutatkozott a szegediek terhére. Köz­pénzről lévén sző, nem lehet kifogást emelni aiz ajánlatok ilyen elbírálása ellen és azzal kell vigasz­talódnunk, hogy a további szállításoknál a szegedi kereskedők hasznukra fordítják majd a szerzett tapasztalatokat és eredményesen versenyeznek a budapestiekkel. Fel kell használnunk azonban már ezt az alkalmat arra is, hogy sorra vegyük azokat a vállalkozókat, iparosokat és kereskedőket, akik­nek szorgalma, -tehetsége és hozzáértése ezt ás a többi nagyszerű egyetemi épületet létrehozta és akik lehetővé tették, hogy az utóbbi évek rette­netes gazdasági válságán a szegedi munkásság többé-kevésbbé száraz lábbal keresztülgázolhatott. Erdélyi An<!rás és fin és Brener Isnra cégen kell kezdenünk a dolgozók sorát, akik nem­csak a szülészeti klinikát, hanem a bőr- és belgyó­gyászatit, a Horthy-internátust, a DMKE-palotát, a polgári iskolai tanárképzőt, illetőleg annak pol­gári iskoláját, a Szent György-uccai város' bér­házat építették fel az utolsó két esztendő alatt Erdélyi és Breuerék, hogy ugy mondjuk, amerikai tempót vezettek be az építőiparban. Nem kérnek haladékot az építés kitűzött terminusára, hanem éppen ellenkezőleg, a terminus előtt készülnek ÜIÜUUIJ! lüüUUlöílJ!' a legoíafeb anyagokiíai Széchenyi áér 5. szám. el. Szenzáció erejével hatott az az átiratuk, amelyet a város tanácsához intéztek, amikor a Szent György-uccai bérház építésére a megbízást megkapták. A feltételek szerint a háznak ez évi november l-re kellett volna elkészülni, illetőleg a lakók rendelkezésére állani. Erdélyi és Breuer — akiknek ajánlata 70 ezer pengővel kedvezőbb volt a legközelebbi bármely más ajánlatnál—, ekkor beadványt intéztek a városhoz, amelyben bejelen­tették, hogy hajlandók a bérházat november he­lyett augusztusra befejezni, ha a város az augusz­tustól novemberig terjedő házbérnegyed lakbér­jövedelmének negyedrészét nekik átengedi. Ez a negyedrész ugyan mindössze 4000 pengő volt, amit a város természetesen a legnagyobb kész­séggel meg is adott, de az ajánlat, vagyis még­inkább az eredmény olyan bravúros volt, hogy a szakköröket is meglepte. A szülészeti klinika építésénél is a legnagyobb elismerést aratták. Az épités a legkisebb részletig pedáns, pontos munka, a felhasznált anyag kitűnő és az államépitészeti hivatal állandó ellenőrzése dacára, soha kifogás fel nem merült. Ha csak most került is sor a szülészeti klinika üzembehelyezésére ,az építési munkálatok már körülbelül egy esztendővel ez­előtt készültek el. Azóta a belső berendezéssel és felszereléssel foglalatoskodtak. Kétségtelen, hogy valamikor, ha majd a szegedi egyetem patinás múltra tekinthet vissza és a krónikás annak tör­ténetével foglalkozik, nem térhet napirendre azok­nak a szegedi épitővállalkozóknak nevei fölött, akik az egyetem alapköveit a sz óvalódi értelmé­ben lerakták. A restömunkások Szövetkezete végezte a szobák festését és a falak mázolását. Szegeden már régen tisztában vannak ennek a vállalatnak nagyszerű teljesítményeivel, az építésvezetőséget azonban egyenesen meglepte. Iványi Gyula főmérnök, a Kfcrb Flóris építési vállalat szegedi megbízottja kijelentése szerint, a Festőmunkások teljesítménye minden várakozást meghalad, sőt megállapította, hogy a szobafestő ipar Szegeden olyan fejlett, amilyen sehol máshol az országban. Ehez képest csak természetes, hogy nemcsak a tanári és orvosi szobák, az irodák, de a betegszobák falai is a legszebbek és legcélsze­rűbbek. Semmivel sem marad e mögött az ajtók és abla­kok, valamint a bútorok fényezése, amely már a sajtóbemutatő alkalmával is feltűnt a betegek­nek, látogatóknak. Puscviáit Henrik íesíöipar?áilalalé( dicséri ez a munka, amely a legszigorúbb mérték­kel mérve is elsőrendű. <5 végezte a bútorok, ajtók, ablakok fényezését. Duschák Henriknek or­szágos viszonylatban is jó hírnévnek örvendő vál­lalata végzi már évtizedek óta a középületek nagy­részének festését és ugyancsak az ő munkája volt a közelmúltban beiejezett közúti hid festése, amely a legnagyobb elismerést érdemelte ki. üainer Karoly és Fta cég szállította az egész fabutorberendezést. Ami kitűnői, és szépet az asztalosipa.- ennél a munkánál produkálhatott, az mind feltalálható ebben a vál­lalkozásban. Minden legkisebb tárgy a legnagyobb gonddá* készült, ami <ú sajtóbemutatón is feltűnést keltett. A vállalat tnla'donosa, Rainsr Ferenc egész szaktudását érvényesített». Ö maga gondosan ügyelt arra, hogy minden a legprecízebb legyen. Édes­atyjától örököli ne-nes tradíciók alapján a leg­modernebb szellemben vezeti 6C év óta fennálló váiialatát. Ezidö alatt óriási piacot szerzett, neve fogaiommá vált. Sajnos, a háború utáni területi eltolódások következtében elvesztette piacának je­lentékeny részét, az egész Délvidéket és a Bal­kánt mtr Káiiag András (Kórház-ucca 9.) szállította a vasbutorokat. Szege­den az első és egyetlen, aki vasbu torgyártással foglalkozik. Külföldön szerzett tapasztalatait érvé­nyesítette ennél a munkánál. Berecz professzor is legnagyobb elismeréssel volt iránta. Nemcsak munkájával, hanem szolid áraival is megszerezte magának jó hírnevét, úgyhogy a bőrgyógyászati klinika vasbutorberendezéseit is nála rendelték meg. A vállalatot 1865-ben alapította édesatyja, mint egész kis kovácsmühslyt. Fia azonban moderni­zálta, tovább fejlesztette s ma már 18 emberrel dolgozik. Specializálja a vasbutorkészitést, mely téren jelenleg az Alföldön versen ven kívül áll Nedeikov Sándor épület- és diszmübádogos (Horváth Mihály-ucea 7.) a bádogosmunkát végezte. Ablakpárkányokat, lefolyócsatornákat és tetőfedést. Mindenki megelé­gedésére tökéletes munkát produkált ez a 33 éve fennálló ipartelep. Fen««* és Getguss iparművészeti bútorgyárát felkészül-'lenül érte az egyetemi épitkezés, amennyiben annyira tul vol­tak halmozva megrendelésekkel, ho«y a szülészeti klinikához csak a lépcsők korlátjait szállították. Azóta a cég áthelyezte és lényegesen megnagyob­bította telepét, úgyhogy ma már számottevő té­nyezője a klinikák bútor felszereléséi] ok vitéz Potzn Sínre hárroiios és diszlíft­mesíer (Kállav Albert-ucca 1.) paplanokat és más kárpitos­munkát szállított. Ugy anyag, mint kivitel tekin­tetében elsőrangút nyújtott és méltóképen kép­viselte a szegedi ipart Fonyé Soma villanvszereKsS váiiaiato porszivógépet és villamos parkettkeféket szállított a szülészeti klinikának, tameiyek a legnagyobb megelégedésre működnek. Jellemző, hogy mig a klinika a benyújtott minták közül ezeket találta legjobbaknak, addig a városi Ujzönség inkább vásárol hasonló dolgokat utazó ügynököktől, akik semmiképen sem tudják garantálni az áru hasz­nálhatóságát inrolt Géza kárpitos- és d'iszitömester, Takaréktár-ucca 2., szál­lította a lőszőr-matraeokat és a bőrgarnitúrákat Ez a szolidságáról és szorgalmáról ismert 21 éve önálló iparos minden szaktudását érvényesí­tette ennél a munkánál. A klinika vezetőség© teljes elismeréssel honorálta fáradozását Kriska Péter papuc$ké$zl№mester (Csendes-ucca 13.) szállította a kórházi papucso­kat A betegek kényelmére a régi körházi papu­csokkal ellentétben, puha padlózatú papucsokat készített, amelyekkel az illetékesek megelégedését érdemelte ki. tompéi és tlegws cég a klinika női betegei részére szállította az ingeket, az ott születendő kis polgárok részére a. paplanhuzatokat és paplantokokat, az ápolónők­kötényeit, ruháit és fejkendőit, ugyancsak eze­ket a többi személyzetnek és az orvosok és or­vosjelöltek mütőruháit. A cég mindezeket a leg­jobb magyar anyagból házilag készíttette és a szál­lítással olyan elismerést vivott ki magának, hogy azóta a többi klinika is egyre-másra adja megren­deléseit a I.ampel és Hegyi-cégnek. Magyar Kender, Len- és issföipar rí. vagy ahogy mi röviden nevezni szoktuk; Uj­szegedi Kendergyár, természetesen nem hiányoz­hat a szállítók közül. A gyár természeteden a ma»a gyártotta vásznakat konfekcionálta és szál­iiilhofferné Széchenyi íér 5. szám

Next

/
Oldalképek
Tartalom