Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-08 / 203. szám

54 aaKMMOHHnBi DELMAGTAR0T5SZAG 192?> szemember 8. UH szabóságodat Issza Laics kiint 41 a sz. alá ^rToye£ fte5yez,em ét iBm'iBiKiaBajiwsiiii A BELNAOYAKIORSZAG 8SEÖÉNYE Gertruűe AíEíCríOO: LOSZLIH Fordította: JUÜqSS AnÚOf 51 — Én csak a mulatságra gondoltam, nem a történelemre. És ez határozottan megszépíti a legtöbb embert, a férfiakat éppúgy, mint a lányokat Sohasem gondoltam, hogy Pollyn még lehetne javítani valamit. Most olyan, mint a legnagyszerűbb miniatűr, amit valaha festettek. — Azt hiszem, az öreg Geoffrey is ezen a véleményen van. Egész este vele táncolt. Kibujt háromszoros páncéljából. Sohasem láttam még ekkora változást. Mindig azt hittem, hogy ugyanolyan csunva pofája van, mi.it minekünk, de most ugy fest, mint egy nagyszerű kép, amely életrekelt Polly talán a sorsával találkozott. — Ez igazán remek volna! — Gita hangjában őszinte elragadtatás csengett — A Geoffrey számára nem nagyon. De— — erősen és fürkészően nézett Gitára. — Különös, mennyire érdeklik egyszerre barát óinak szerelmi ügyei. — Ah, cgvszer Pollynak is férjhez kell mentije. Mindnyájan azt hiszik, hogy ez kötelező. "És az is valami, ha az emberek tekintettel vannak barátaik művészi érzékére. Jól illenek pgymáshoz külsőben, magasságban és színben. f)hl Majd elfelejtettem! Hiszen Polly i.zt mondta egyszer, ho?v nem tudna férihezmenni egy világos hajú férfihez. — A lányok gyakran szokták véleményüket változtatni. Erre biztos fogadásokat lehet kölni. — Bylant hangja száraz és reménykedő volt — Gita! Itt vagy? — Elsie jelent meg a fa mögött. — Féltizenkettő van. Itt az ideje, hogy átöltözködj. Gita vadul ugrott föl, szemei elsötétedtek, mint egy eredi vadé, amely látja, hogy csapdába került. — óh! Nem birok! Nem! Bylant mosolygó pillantásával találkozott. Idegei, amelyek egész testében kígyókként ágaskodtak és ezer torokból sziszegtek, lecsendesültek agyának egy intésére. — Gyerünk! Hangja újra vidám volt. — És Eustace, maga vegye le a parókáját XXV. Polly és Elsie utolsó pillanatig Gita mellett voltak, nehogy ideje legyen megmásítani elhatározását. Most a tükör előtt állt Gita és rámosolygott a képmására. Nem is gondolt rá, hogy megváltoztassa a szándékát, érezte, hogy kevés lánynak adatott meg, még esküvőjén is, hogy igy túlragyogja az összes többi nőket és hogy ilyen felejthetetlen képet tudjon belevésni ennyi ember emlékezetébe. A finom csipkefo'vam körülhullámozta karcsu termetét, a hosszú fátyol, (amelyet később exhumáltak a ládából és amely majdnem olyan áttetsző volt, mint a tüll), egy széles narancsvirág-koszorúról ömlött alá, amely a Polly remeke volt és amelyet egy kis gyönge kávéban mártott meg. Gita levette parókáját és haját, amely kemény és göndör volt és mély fekete szinü, előre fésülte, hogy enyhítse fejdiszének merevségét. Rajta voltak a gyöngyei, de a nyakában egy még nagyobb sort viselt, amelyet Eustacetól kapott ajándékba. A Bylant anyjáé volt. Szeme izgatottan csilloqott és szája, amelynek szögletei hirtelen fölfelé görbültek, igen telt és nagyon piros volt Polly sóhajtva vette elő az ajakruzsát. — Te vagy a legszebb nő a világon Gita, — jelentette ki Elsie a művész és a barát elragadtatásával. — Ha netalán olyan hangulatba kerülnél mégegyszer, hogy ugy érzed, utálod az életet, jusson eszedbe ez az éjszaka. — Az életed éjszakája, — tette hozzá Polly. — Vigyázz, nc legyen benne semmi hiba. Olyan sokáig huzd » lemenetelt a lépcsőn, ahogy csak birod. Ilyen alkalom nem kínálkozik kétszer egy életben. Gyere! Pelham és John Trowbridcc, Pollynak egy barátja, aki ugyanolyan magas volt, mint a doktor, nagy ezüst kandelláberekkel fölfegyverkezve, a lépcsők írottak. (A livrée ellen kézzel-lábba1 tiltakoztak). Polly kettőjük közé állította Gitát és kritikus szemmel vizsgálgatta a képet. — Kicsit magasabbra tartsák azokat a kandellábereket, — parancsolta. — És ne inogjanak! És ne csöpögtessenek faggyút erre a csipkére. Most pedig pihentessék a karjaikat, amig abba nem marad a zene. Én most előremegyek és a hall végébe terelem a vendégeket. Elsie, ezeket a kandellábereket jobb lesz előre meggyújtani A vendégek táncoltak, de egyszerre csak betoppantak Pelhamné, Donald ur és a lelkész, aki ornátusban volt. Mindenki érezte, hogy most a programnak valami meglepő száma következik. Nem is nagyon csodálkoztak, amikor a zene hirtelen abbamaradt és Polly kezét fölemelve megjelent a lépcsőn. — Jöjjenek mind erre az oldalra és aztán vonuljanak a terem közepére. — Egy percei később ugy festett a fehér parókák tömege, mintha hirtelen hópelyhek szálltak volna tarka virágágyakra, egy gyönge, de felleghajtó szellő fuvallatától. Elsie égő gyertyákat helyezett a nyolckarú hosszú gyertyatartókba. Lancaster doklor ünnepélyesen elfoglalta a ! helyét, szemben a kandallóval, amely már j olv sok Carteret-mennyasszonyt látott. Pleyuri szabómester. denné, aki nem akart túlságosan enitnr s társaságtól, rózsaszínű bársonyruhát viselt pannierekkel, amelyek egy point-lace sálból készültek és bepuderezte a haját Arca gőgös és elégedetlen volt, akárcsak a Donald uré, aki pedig nem sokért adta, hogy megszabadult Gitától. Mind a ketten csodálkoztak^ hogy Polly és Eustace, a modernizmus netovábbjai, hogy mehettek bele ilyen teátrális dologba. A Gita részéről persze mindenre el lehettek készülve, őt kétségenkivül Mrs. Brewster befolyásolta, aki a legjobb uton volt hQgjj bohémmé váljon. Eustace paróka nélkül és nagyon sápadtam foglalt állást a lépcső lábánál, a nyoszolyólányok előtt. Topper és a többi személyzet, akt ket dominóba bujtattak, a háttérben húzódott meg. Az emelvényről a Lohengrin nászinduló lassú bevezető-akkordjai hangzottak föl és valami gyönge zörej hallatszott. A"z emberek! visszafojtották a lélekzetüket Egy percei később három alak jelent meg a lépcső tetején^ a gyertyák lágy fényében, amelyeknek ma* gasracsapó lángjai hol alámerültek, hol mejj túlemelkedtek sajátmagukon. Pelham és Trowbridge kinyújtott karral magasra tartották a kandellábereket, olyanok voltak, mini a régi metszetek. Gita, egy fehér árnyék, lasJ san lépdelt lefelé a széles lépcsőkön, karját kétoldalt lelógatta, szeme a távolbameredt, da különleges tűzben tündököltek. Ivisérői oldalt haladtak. Mindhárman reszkettek a félelemé tői, érezték, hogy egy hibás lépés és hanyafc. homlok gurulnak le a földszintre. Mindazon^ által megőrizték látszólagos nyugalmukat Mély sóhaj fakadt fel a nézőkből, egy-két ember, akinek életén titokban a szépség iránti szenvedélyes áhihat uralkodott, könnyeket tőrült ki a szeméből. Még Pleydenné haragvd arcvonásai is kisimultak és arra gondolt milyen sokáig lesz most mesélni valója. ;lvt köv.j F- Molnár Béiáné, Kölcsey u. 7 Ili ékszerei készítése, régi ékszerek iavüása. Ezüstözés és aranyozta 1 FISK PNEU a leggazdasd* 0 o s a t* t>. mc •s-say Körzeti képviselet SCHWERZ E. és Fii!, SZEGED. Telefon 12. 16-Ö8. ÉMesitem a nagv^rdemfl kö'őns^cret, hogy Vá$ZOIt és Sz«»ct1ü ucca 5 «zám alól Kölcsey ucca 8. szÉBft alá helyeztem é'. 92 Csets Mikéig 529 a íö&:élejfes vilck<gí$irii emBergselyens harisnya L e g y l « Közép szálú ezűsl fegvú araiv fegy!' b b rekláisiá Finom szálú •-'»Ist foovii nraiiy feovfl p 3*89 p 4*50 p 4'3G p 5*29 p ralnk: Erős szálú ezösf <Vgyü arany fegyü Minden pár harisnya, mely mosás elölt elszakad, ki lesz cserélve. ®VakQdÍUf?k 3Z éríékíSl©?! lütánSa&OfctÓI! F . ^ _ Kizárólagos gyári lerakai Szegeden: POUAK TESTVEREKnéi Csekonics ucca és Széchenyi fér. GFB. (fvárfmánvu férfl'harisnyáls .'s mindenSé^e kötöttáru különlegességek rendkívüli o!có árakon.