Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-07 / 202. szám

1929 szeptember 7. .DOHSZAG A polgármester meginterjúvolta az újságírókat: hogyan kellene megteremteni végre a szegedi idegenforgalmat (A Délmagyarország munkatársától) amikor a polgármester hazaérkezett nyári szabadságáról, az újságírók kérdéseire kijelentette, hogy ba foglalkozott is a pihenés ideje alatt városi problémákkal, de uj terveket nem hozott magával. Most azonban kiderült, hogy ha terveket nem is, de elhatározásokat hozott a polgármester Lehet, hogy lillafüredi tapasztalatainak és élményeinek hatására egészen komolyan foglalkozik azzal a kérdéssel: miként lehetne ideaeaíorgaíniat teremteni és azt felfokozni Szegeden. Valószínű, hogy a polgármesternek vannak már erre vonatkozólag tervei, ötletei, ezekről azonban egyelőre jiem beszél, de annyi kétségtelen, hogy tovább gyfljti az ötleteket hozzá. Ezt bizonyítja az a jelenet is, amely pénteken délben játszódott le hivatalszobájában, ahol hírszerző körutjukon megjelentek az újságírók is. A polgármester azzal lepte meg az újságírókat, hogy megfordította a régi viszonyt, nyilatkozóból 'hirtelen interjuvolóvá alakult át. Formálisan meginterjúvolta az újságírókat. — Tessék nyilatkozni — mondotta félig tréfásan. félig komolyan —, hogy ki mit tartana alkalmasnak a szegedi idegenforgalom megteremtésére. A polgármester és az újságírók között ezután igen érdekes beszélgetés indult meg. Az újságírók, szinte kapásból, néhány igen komoly ötletet vetettek fel. Elmondották, hogy az idegenforgalom alapfeltétele a tiszta, kulturált, modern városi élet megteremiése. Rendbe kell hozni a városba vezető autóutakat, biztosítani kell azok portalanítását, ki kell verekedni a jó vasúti összeköttetéseket, gondoskodni kell uj utak, uj közlekedési kapcsolatok létesítéséről, elsősorban ki kell végre építeni a bajai országutat, amely a DunánUillal teremt majd kényelmesebb és szorosabb kapcsolatot, de ugyanakkor meg kell építeni a Tisza—Duna-csatornát fs, hogy a viziközlekedés lehetősége is meglegyen a Tisza és a Duna között Szeged közelében. A városban alapos nagytakarítást kell rendezni a kövezetlen werák sürgős á (burkolásával, a csatornázás problémájának megoldásával és a vízellátás átszervezésével, és végre el kell tüníeini 8 szemét- és trágyadombokat a Kulturpalnta elöl. Ezek a modern városi élet kialakulásának alapföltételei. amelyek azután automatikusan megteremtenék a város gazdasági életének fellendülésére a lehetőséget. Mert nemcsak szórakozási és üdülési alkalmak szükségesek az idegenforgalom megalapozásához, szükséges az is, hogy minél nagyobb tömegeket kössenek Szegedhez a közgazdasági érdekek is. A szórakozási és az üdülési lehetőségek megteremtése érdekében a Tiszán kifejlődőit vizi életet kell legelőször megszervezni, ami másképen el sem képzelhető, csakis a teljesen modern, nagyvárosi jellegű városi strandfürdő megépítésével. Ezt a strandfürdőt össze kellene kapcsolni a fedett uszodával is, amely Céll strandnak is alkalmas lenne, ha Újszegeden is méiykutat fúratna a város. Újszegeden, természetesen az építendő strand közelében, modern villanegyedet kell teremteni szállodákkal, penziókkai, esetleg szanatóriummal. Igen fontos az is. hogy Szeged olcsó város legyen, hogy a szállodai, vendéglői és kávéházi árak alacsonyabbak legyenek a budapesti áraknál. Jó lenne az is. ha a második szegedi színház is felépülne, esetleg kamaraszínház, vagy operettszínház jelleggel, de kabaréra feltétlenül szükség van. Fejleszfeni kellene a város zenei és általános kulturális életét is, amihez szintén * meg van az alap is, a lehetőség is. A polgármester nagy figyelemmel hallgatta végig az újságírók fejtegetéseit, majd a következő megjegyzéssel fejezte be az interjút: — Ugy látom, hogy az uj közigazgatási törvénynek mégis csak van egy súlyos hiányossága. Ha én alkotnám meg a törvényt, akkor biztosítottam volna helyet az uj közgyűlésben a városi problémákkal foglalkozó ujságirók számára is, akik sokkal alaposabban foglalkoznak általános közigazgatási és városfejlesztési kérdésekkel. mint *7ok, akiknek vagy nem hivatásuk a közigazgatás, vagy pedig a közigazgatási élet valamelyik körülhatárolt reszortjában dolgoznak. Az ujságiróknak hivatalból kell foglalkozniuk a városi ügyekkel és így sokkal j»ában ismerik ~ T"'Vséületeket és a lehetőségeket, mint mások. Qro 1Q- 14*° 1?.- 19" fE o£-Puol több. -aj» ae -so M» »7-39 Oskoíacinok a legerősebb siranáia Sfárász u. 14 A netmazefRösi Ionos szegedi boírúnya Miért nem jött Szegedre a külföldi delegátusok közül senki sem ? (A Délmagyarország munkatársától.) Annakidején kinos feltűnést keltett Szegeden — mint emlékezetes —, nemrsak a közvetlenül érdekelt szegedi diákság körében, hanem hivatalos helyeken is a nemzetközi diákkongresszus résztvevői szegedi látogatásának elmaradása. Ezt a látogatást, mint emlékezetes, a diákszövetség szegedi vezetősége igen nagy gonddal készítette elő és minden rendelkezésére álló eszközzel biztosította, hogy a vendégek Szegeden jól érezzék magukat, megfelelő fogadtatásban részesüljenek és megtekinthessenek mindent, ami csak Szeged kulturájár« vonatkozik. Az utolsó percig ugy volt. hogy a Budapesten rendezet: nemzetközi kongressrus résztvevői nagy számban vesznek részt ezen a szegedi kiránduláson, amelynek program iát jóelőre kidolgozták és hozzá megnyerték a város hatóságának hozzájárulását is. Az utolsóelőtti napon jött az első elkedvetlenítő értesítés, amely szerint csak egészen kis csoport magyar diák jön le Szegedre, de a külföldi diákok látogatása elmarad. A szegedi diákvezetőség azért elhatározta, hogy a programot. he némi változtatással is, de betartja és a diákok érkezésének idejét közölte mindazokkal a hatóságokkal, amelyek részt kívántak venni a diákok fogadtatásán. CsaK amikor a budapesti vonat befutott a szegedi állomásra, akkor derült ki, hogy a szegedi kirándulásra hivatalosan egyetlen diák sem jött le Szegedre, mér/ a magyar diákok közül sem. Pedig az állomáson minden előkészület megtörtént a. diákok ünnepélyes fogadtatására, megjelentek ott a városi és állami előkelőségek is. A szituáció igen kellemetlen volt, különösen a szp,;edi diákvezetők kerültek kényelmetlen helyzetbe azokkal szemben, akiket meghívtak a fogadtatásra. A helyzetet legalább is részben, ugy kívánták megmenteni, hogy a programot azért végigcsinálták. Kirándultak Alsótanyára, elfogyasztolták a megrendelt ebédet, szerencsére vendég akadt hozzá két külföldi diák személyében, akik teljesen privát szorgalomból utaztak le Szegedre, hogy egyéni kívánságukat kielégítsék. A meghiusult vendégfogadás után a szegedi diákság természetesen megtette a szükséges lépéseket, hogy megállapítsa, vájjon ki, vagy kik kö- 1 vették el Szegeddel szemben az igen tapintatlan ) hibát és hogy magukat tisztázzák a szegedi közön- : ség előtt. A lapok részletesen foglalkoztak ezzel i a kellemetlen esettel, amelynek aktái, ugvlátszik, még most sem záródtak le. A Magyar Diákutazási Iroda rendezte meg a nemzetközi diákkongresszust és ezt az irodát érte, elsősorban a szegedi kudarcért a vád. A diákiroda vezetősége most levelet intézett dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez. A levelet Padángi Gulyás Béla, az iroda vezetője irta alá és elküldte a polgármesternek azt az igazoló jelentést, amelye* a magyar diákszövetség elnökéhez intézett a szegedi botrány ügyében Levelében kijelenti, hogy a diákkongresszus résztvevőinek szegedi látogatása nem a diákutazási iroda, illetve nem a kongreszszus rendezőségének hanyagságából maradt el, hanem azért, mert a megfelelő propaganda hiánya következtében nem akadt erre a kirándaláira megfeleld száma jelentkező. így a tapintatlanság vádja nem érheti a diákutazási irodát. Az igazoló jelentés viszont kimerítő részletességgel ismerteti az elmaradt szegedi kirándulás előzményeit. Elmondja, hogy a szegedi kirándulás tulajdonképen mem is tartozott a kongresszus hí* vatalos programjához, azt csak feltételesen vették fel bele, még pedig azzal a feltétellel,, ha a szegediek megtelelő propagandával toboroznak hozzá résztvevőket. A megállapodás az volt, hogy a szegedi ut programját jóelőre kinyomatják és azt alkalmas időben szétosztják a kongreszszus résztvevői között. A nyomtatványok azonban csak az utolsó naookban érkeztek meg. amikor már nem is volt alkalom azok szétosztásara. A diákok úgyszólván csak a záróbanketten vehettek tudomást a szegedi kirándulás tervéről, amikor már sem pénzük, sem kedvük nem volt hoziá. így egyetlen }*4ertikező sem akadt, tehát a diákutazási irodát nem terhelheti felelősség a hegedi kirándulás elmaradásáért. A polgármester valószínűleg tudomásul veszi majd a dtákrrtHia vezetőjének levelét, amely a jelek szerint még mindig nem zárja le a kinos botrány aktáit 55 emberi megolt a tájfun a Ftilöp-sztcjeleMeii Maoiila, szeptember 6. A keddi tájfun, amelv a Fülöp-szigeteken mindenütt óriási pusztítást vitt végbe, az eddigi jelentések szerint 55 emberéiért követelt áldozatni. A halottak között 11 iskolásgyermek is van. Az óriási vihar a manillai vízmüveket is elpusztította és a városban vizhiánv lépett fel. A vízfogyasztást racionalizálni kellett. Az anyagi kár a legszerényebb becslések szerint is 5—8 millió dollár. Sr.Gréf-félefearaxüS kölnivíz ugy illatánál, mint boraxtartaImánál fogva kitűnő hatású. Csalc zárt üvegekben kapható a 373 Szent Rókus gyógyszertárban. KI* llvefl Ara 1.20. nagy Üveg Ara 2.4» BELVÁROSI MOZI Sz-pfember 7, 8-án Szombat, vasárnap Egy éjszaka emléke. Srerelmi lOrléne'. 6 felvonásban. Főszereplő LIUAN HARVEY. Azonkívül: A fehér rózsák asszonya. Dráma 8 (elvonásban. Főszerepé; Diana Karenne. Előadások kezdete 5, 7, 9, vaoár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor KORZÓ MOZI Szeptember 7, 8-án Szombat, vaaámip Somerset Mautbam regénye W^^jfC D áma 10 lelronásban. filmen Főszereplő: GLÓRIA SWANSON. Azonkívül: FloitagyateorlatoK. Tenge-ésieti film 3 felvonásban Elf adások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3. 5, 7, 9 örakir.