Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-07 / 202. szám

SZEGED: Sierkesrt3»Aa- Somogyi ucto 22. L cm Telefon: 13—33.-KlndóhlVBÍBl, külcíönkOnyvtür é* legylroda : Aradi tieca в. Telefon; ЭОб. — Nyomda: Liíw llpól ucca 1». Telefon : 16-34. «»«»«» Szombat, 1929 szepáembes* 7 V. évfolyam 194. szám МЛКО : Szerke*zHt*ég «S kladóMvalal: Url ucca O. Telefon: 131. IzAm.« » « » « я HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Srerkeiz<6»«g é* kiadóhivatal: Andrásiy ucca 23. Telefon: 49. tzám. « » « » « » « » « m Előfizetési ara havonta 3*20 vldíken és a 19vűroi;mn 3-е», uUirildün Ö-4U репдв. Egye» «Zéina la. vasár- é» Ünnepnap 14 ЧИЙГ A balek város Végre igazat ad nekünk a polgármester ur is. Annyit beszéltünk, irtunk, panaszkodtunk arról, hogy veszedelmes, drága (nekünk drága) ajándékok azok, melyekben a kormány részesiti a várost, hogy sokszor kirogyott tintatartónkból a tinta s tüdőnkből a levegő. Azt hittük, csak a lelkiismeretünknek teszünk eleget, amikor ennek a városnak népét a magával és az elkövetkező generációval szemben kötelességeire figyelmeztetjük. Hányszor voltunk kénytelenek szembeállni a várospolgármesterével is védvén ennek a városnak polgárságát s a város polgárságának életérdekeit. S most meglehet az a megnyugvásunk, hogy szavaink mégsem a pusztába kiáltó szavak. A város első polgára belátta már szavaink igazságát. Már pedig az igazságnak az a végzetes természete, hogy cselekedetté erősödik minden lélekben, amelyik befogadja. Eddig a pártpolitika vidáman nyargalászott azokon az áldozatokon, melyeket erre a városra kényszeritett a kormány »kedvezése«. A kormány kedvezett, de nekünk kellett fizetni Nincs olyan állami intézmény ebben a városban, amihez ne tapadna a szegedi polgárság verejtéke. A kormány elhatározott, a kormány intézkedett, a kormány áthelyezett és decentralizált s a város fizetett. Nem ugy, mint a katonatiszt, de ugy, mint a köles. A város fizetett és — hálákat zengett A szegedi polgárságnak akadtak mindig olyan vezetői, akik akkor mondták, sőt rebegték a leghálásabb köszönetet a kormánynak, amikor a város igényelhette volna a legmelegebb elismerést a kormány részéről. Gyakran megismétlődött az a komikus hálálkodás, amivel a »külvárosrészi bizottság« a gázgyár bécsi igazgatóságának táviratozott hálától csöpögő köszönetet, amiért a bécsi igazgatóság kitűnő üzletet csinált Szegeden a »külvárosrészi nagybizottság« támogatásával. Mi mindig akkor köszönünk, amikor balekok vagyunk. De talán éppen ez teszi a balekság lényegét, hogy magát tartja lekötelezettnek akkor, amikor mást kötelez le Amit a polgármester most mond, azt közérthetően ugy is lehetne megformulázni: balekok voltunk és balekok vagyunk. Ha az állam iskolái épit, üfekünk kell adni a telket, nekünk kell adni az épitési költség jelentékeny részét s nekünk kell vállalni a dologi kiadásokat is. A kultuszminiszter gazdasági iskolát akar létesiteni a tanyán, de a város husz-husz hold termőföldet adjon az iskola mellé, aminek telkét, épitési költségének egy részét és dologi kiadásait is a város adja. Az iskola azonban állami lesz. Az államrendőrség palotát akar épiteni, a város adja hozzá a telket s a telken kivül mi mindent kell még magára vállalnia, hogy valóság legyen az elhatározásból. Hogy az egyetem, az egyetemi internátusok s ezeknek elhelyezésével milyen horribilis áldozatokat kellett vállalnia a városnak eddig s milyen áldozatokat kell hoznia ezentúl még, arra nincs elég terünk, hogy számot adjunk. A terhes ajándékoknak ez a politikája a .»rálálás«-ban kulminált. A polgármester belátja, hogy nagyon drágák a kormány ajándékai, nagyon sok pénzbe kerülnek az állami kedvezmények s mégis egész tekintélyével állt sikra, amikor nem is arról volt szó, hogy a kultuszminiszter programja, hanem csak arról, hogy kedvtelése valósuljon meg a város pénzén. Rombolás, áldozat, lakások pusztulása és felmérhetetlenül sok pénz kellett ennek a kedvtelésnek kielégítéséhez, — milyen kár, hogy nem akkor hallottuk a polgármester szájából sokallani a kedvezményekért a fizetést s az ajándékokért az áldozatot. Pedig csak a kedvezmények útját kellene visszájára fordítani: az állam ne követeljen a várostól hozzájárulást, ha állami intézményeket akar a városban létesiteni, de adI jon a városnak támogatást, ha a város létesít intézményeket. Az állam ne kérjen, de adjon, ha kedvezményt akar nyújtani A város polgármestere is belátja immár azt, amit a város polgársága régóta felismert: görög ajándékok a kormány ajándékai s többet visznek el, mint amennyit adnak. Az anekdóta emlegeti azt a debreceni csizmadiát, aki éveken keresztül hamisított n£gykrajcárosokat s csak amikor tönkrement, akkor vette észre, hogy neki magának öt krajcárjába kerül minden hamis négykrajcáros. Valahogy igy vagyunk mi is a kormány ajándékaival, többe kerülnek mint amennyit érnek. S ezért az a fizetség, hogy a gazdasági téren mutatott balekságunkat politikai téren is ki akarják használni. Azt akarják, hogy. a balek város balek polgársága mi legyünk. и П189УЗГ kérdésben A magyar ügy előadója: Henderson (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Genfből jelentik: Hendcrson angol külügyminiszter zajos tapsok kíséretében lépett a szónoki emelvényre. Bevezetőben hangoztatta, hogy a Népszövetségnek nemes hivatása az, hogy az erőszak helyébe a népek egyeíértését ültesse. A továbbiakban kijelentette, hogy nagyjelentőségűnek tartja a döntőbíráskodás eszméjét. Ez az intézmény meggyőződése szerint csak akkor működhetik sikerrel, lia egycUen nép sem tarl tekintélyének csorbításától, ha valamely ügyet a döntőbíróság elé hoznak. A kötelező döntőbíráskodás elfogadása rendkívül értékes eleme lesz a biztonság megteremtésének. Ha újból háborúra kerülne a sor, ennek borzalma felülmúlná minden eddigi háború borzalmait. Mindent meg kell tehát tenni annak megakadályozására. Végül hangoztatta. hogy a döntőbíráskodás elfogadása és a leszerelés végrehajtása a legerősebb oszlopai a világ békéjének. Este 7 óra volt, amikor a népszövetségi tanács rátért a magyar kérdésre. Az elnök felhívására gróf Appooyi Albert elfoglalta helyét a tanács asztalánál. Adalci japán fődelegátus-elnök előterjesztette ezután, hogy a tanács eddigi szokása alapján jelöljenek ki előadót a kérdés fontosságára való tekintettel. Javasolja, hogy erre a tisztre kérjék fel Nagybritannia képviselőjét. Tiíuleseu román delegátus hozzájárni az előterjesztéshez és kijelenti, hogy érvényben tartja Romániának eddig kifejezett álláspontját és a román kormány eddigi feltételeit Gróf Appouyi Albert kijelenti, hogy a tanács nézete szerint olyan határozatot hoz, amilyet megfelelőnek tart, szerinte azonbin nem szükséges előadó, mert a magyar beadvány teljesen tájékoztat minden kérdésről s ennek alapján a tanácsnak módjában van határozni. De nincs ellenvetése a2 ellen, hogy előadót jelöljenek ki és megtisztelve érzi magát, ha előadónak Nagybritannia képviselőjét jelölik ki. Titulescu ragaszkodik ahoz, hogy jelöljenek ki előadót, mert szerinte a magyar beadvány egyoldalúan a magyar álláspontot tünteti fel. Henderson megköszöni a megtisztelő megbízatást és elfogadja a tisztséget. Titulescu ezután felveti a kérdést, hogy ez most már azt jelenti-e, hogy a két fél ezwíán közvetlenül az előadóval lép érintkezésbe? Az elnök igennel válaszol. A tanács ezután áttért a napirend megállapítására. A legközelebbi ülés időpontját később állapítják meg. Csak három ölésszaka lesz a Népszövetségnek A Népszövetség tanácsa délutáni ülésén az ülésszakok csökkentését határozta el. Ehez képest a jövőben évenként csak három ülésszak lesz, az első január harmadik hetében, a második május második hetében, a harmadik pedig a népszövetségi közgyűlés évi ülésszaka előtt három nappal ül egybe. Henderson angol külügyminiszter a népszövetségi közgyűlés mai ülésén határozati javaslatot terjesztett elő, amelynek értelmében a Népszövetség megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Népszövetség tagállamai hozzájaraltak a párisi szerződéshez, amelyben lemondanak a hadviselésről és kötelezettség ' vállalnak, hogy vitáik rendezésére ezután kizárólag békés eszközöket vesznek igénybe. A saflolermékeb szabad íerfesztéséérl Véfzl József felszólalása Genfben az utódállamok cenzúrájáról Genf, szeptember 6. A Népszövetség II. főbizottságának ma délutáni ülésén Vészi József a szellemi együttműködésről szóló előadói javaslattal kapcsolatban felhívta a főbizottság figyelmét a szellemi termékek szabad terjesztésének akadályaira. Vészi felsorolta, hogy az utódállamok a szaksajtó és a tudományos irodalom milyen termékeit utasítják vissza minden indokolás nélkül. Nagy derültséget idézett elő az a bejelentése, hogy egy keresztrejtvény újságot ís visszautasítottuk. Végső következtetésül Vészi József a következő határozati javaslatot terjesztette elő: — Tekintve azt a fontos érdeket, amely a könyvek nemzetközi forgalmában és a tudományos és szaksajtó szabad terjesztéséhez fűződik. Abban a reményben továbbá, hogy a mult évi közgyűlés határozatának megújítása siettetni fogja a határozat végrehajtását, a közgyűlés újból hangsúlyozza a könyvek nemzetközi forgalmának a tudományos és szaksajtó szabad terjesztésének fontossága! és njból kifejezésre juttatja azt a kívánságát, hogy a leheiőséűhez képest háriisanak el minden akadályt.