Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-04 / 199. szám

€1 DÉLMAG YARORSZ AG 1929 szép tem Oer 4. A sievelő sseveSése Stuttgartban. a Meckár partján jöttek össze ezfcíén a pszichopedagogia mesterei a stuttgarti »instlM för psyhoanalytische Pádagoglk« megnyitása alkalmából. * Schiller, Uhland, Mőrike hazájában, a differenciált lelkű, tisztult életfelfogásig zárkózott württembergi r.ép lelkében sokkal mélyebb gyökeret vertek Freud tanai, a népnek sokkal szélesebb rétegét foglalkoztatják a jövő emberének, a gyermeknek súlyos, komoly problémái, mint Németország más részében. Mig München Németországban Adler tanainak központja s az individualpszíchologia könnyebb és gyorsabb eszközeivel dolgozik a jövő nemzedék lelki megerősítésén, — elvitathatatlan eredményekkel. Stuttgart a pszichoanalízis tisztultabb meglátásait, nehezebb és mélyebb problémáit keresi. A pszichopedagogia nem a nevelési hibák okozta Deurosís gyógyítását tűzte ki feladatául, — ezt analitikailag képzeit orvosokra bizza —, hanem a helytelen nevelés okozta hibákat s az abból eredő neurosist akarja elkerülni. A nevelő nevelését tűzte ki feladatául. Dr. H. Meng, a frankfurti pszichoanaiitikai Intézet vezetője, dr. E. Schneider, a rigai egyetem volt tanára, dr. G. Grober berni pedagógus, dr. H. Kaíischer, a neuhauseni gyógypedagógiai intézet vezetője tolmácsolták a freudi tanok pedagógiai jelentőségét. Nem egy freudi alapokon nyugvó uj pedagógiai irány egyedülvalóságát hirdetik a régi neveléstudománnyal szemben, hiszen már az ó-kortól kezdve voltak intuitív nevelők, kik azt, amit Freud felfedezett, tudattalanul alkalmazták, de éppen a tudattalan lelki élet ismerete nélkül sem maguknak, sem másoknak tetteikről beszámolni nem tudtak. Freud adta meg a lehetőségét és nyitotta meg az útját annak, hogy a nevelő a maga és a gyermek lelkébe tudatosan behatolhasson. A nevelés minden élő lény élettani szükséglete. Az állatvilághan s a primitív népeknél is uralkodó ,vonás volt az idősebbek irányitó tendenciája s a fiatalabb életvágya a vezettetés, irányítás után. A nevelés az élet első pillanatától érezteti hálását s a gyermek éppen élele első szakában, az 5-ik életévig éli életének lrgí®n!osi»bb korszakát, amikor is helytelen nevelés az ösztönök egészséges fejlődését veszélyeztetheti. Sok felnőtt éppen a gyermeki lélek ismeretének hiányában nem találja meg, vagy elveszti a belső kapcsolatot a gyermekkel s annak problémáival. A felnőtt egyik itipikus tévedése, mikor magát szellemileg a gyermek fölé helyezi. így rombolja szét a nevelés a gyermek természetes intelligenciáját s állit nehézségeket a gyermek szellemi fejlődése útjába ilelki elnyomások által. A kongresszus különösen két fontos kérdést sölelt fel: a nevelő felelősségét a gyermeki hibák .megítélésénél, ebből kifolyólag a büntetés rendflrivüli átgondolt alkalmazását s a gyermek álomvilágát. A gyermek kénytelen ösztönéletét a külvilág követelményeihez alkalmazni s az ösztönös "vágyak és társadalmi törvények harca következményeként alakul ki lelkiismerete. Ha a nevelés ¡félelmi érzetek felkeltése s ijesztgetések által bűntudatot vált ki a gyermekből, a lelkiismeret nem fejlődhetik helyes irányban. A nevelésnek, mely a lelkileg szabad embert célozza, a neurosist mog kell előznie. A gyermeket az élet szeretetére kell nevelni. A .gyermek szeretet után vágyik, de a nevelő túlzott szeretetével nagy hibát követ el, 3 gyermek igy nem tanul meg lemondani, ami pedig az élet leghatalmasabb követelménye. A gyermeknek az élet »agy kérdéseihez való állásfoglalása tükörképe annak, hogyan, milyen színben tárta fel előtte a környezete, dc különösen a szülők, az életet. A tuíroíí szigor, a testi fenyítés majdaem minden esetben ellenkező hatást vált ki a gyermekből. A büntetésnek a gyermeket belátásra keli bírnia, fenéikül, hogy bűntudatot hagyna hátra. Ez legyen a büntetés célja és n® a bosszú. Ha a nevelő szeretete a gyermekre nézve érték, ha a nevelő s fi gyermek eszményképe egymásra találtak, ugy meg van a lelki kapcsolat, ami az eredményes Beveiés első feltétele. A kongresszuson dr. Grober -iimeritően foglalkozott a gyermek álom- és gondolatvilágával, összehasonlítva azt a primitív népekével. Ez a mély meglátásu, kiváló svájci pedagógus és gyermekanalytikus ama hasonlatosságból indult ki, mely a gyermek s a primitív népek felfogása közt található. A születés és halál, a világ keletkezése és a megsemmisülés rejtélyei a gyermeket S a primitiv embert egyformán foglalkoztatják, iálomviláguk a valósággal egybefonódik. A gyermek álomvilágának feltárásánál az ó-kor nagy álomfejtőiből indult ki (Aristoteles, Artemidoros) a romantikusokon, majd Goethen, Schopenhaueren, Nietzschen keresztül Freudig, aki megtalálta a kulcsot a lélek legrejtettebb rétegeihez, igy bepillantást engedve annak tudatalatti mozgató erőihez. Az analytikus meglátásokkal dolgozó nevelő a gyermek álmain keresztül bepillantást nyer annak lelki konfliktusaiba s elejét veheti nagy harcoknak és összeütközéseknek. Előadásai igen értékes kiegészítéséül szolgált egy gyermekanalysis- teljes ismertetése. Bemutatta a gyermek iskolai füzeteit, rajzait az analvtikai kezelés előtt és után, melyek fényes bizonyságát adták a disharmonikus. szertefolyó érdeklődésű, ingadozó gyermek gyógyulásának. A freudi tanok segédkezet nyújtanak a nevelőnek és lehetővé teszik a gyermek ösztönéletének helyes irányítását, liogv mentesítsék azt a bűntudat s lelkiismeretfurdalások súlyos következményeitől. Igy fejlődhetik csak a jövő eszménye, a szabad ember, s ezért tűzte a pszichopedagogia a' »nevelő neveiéséf« zászlajára. Azonban a freudi! alapokon nyugvó pedagógia sem független eredményeiben a szociális tényezőktől. A pedagógia: a maga eszközeivel csak ott tud eredményeket elérni, ahol a szociális fettételek is megfelelitek. Ezeket a feltételeket megteremteni a jövő emberiség érdekében a társadalom kötelessége. Pogány Marját. . Kúp Gyula és Társa Divatszalonom ugyanolt az I. eme1Ü2/ Mit jOEs Mm megnyltollam. leíenVOT- F>. REIC 956 A város megsürgeti a Társadalombiztosító palotáfáeak építését (A Délmagyarország munkatársától.) Az Országos Társadalombiztosító már hossza hónapokkal ezelőtt elhatározta, hogy uj székházat épít Szegeden, illetve uj építkezéssel kibővíti, modernizálja régi, szűkké vált Tisza Lajos-köruti székházát. Ebben az ügyben Huszár Károly, az OTI elnöke tárgyalt Szegeden dr. Somogyi Szilveszter polgármesterrel és a tárgyalások ejedményeként érlelődött meg az az elhatározás, hogy az intézet megszerzi a régi székháza melletti telektömböt és a rajta lévő kisebb épületek lebontása után ott épiti fel a Gizella-tér építészeti nívójának megfelelően a régi székház kiegészítésére szolgáló uj épületet. A város, hogy ezt az építkezést előmozdítsa. körülbelül nyolcvanezer pengő előleget utalt ki — eredetileg kamatmentesen — azokra a járulékokra, amelyekel az év végéig kellett volna csak befizetnie alkalmazottjai után betegségi és rokkantsági biztosítási járulék címén. Később a közgyűlés kimondotta, hogy nem ad kamatmentes előleget a pénztárnak, hanem az előleg után /elszámítja ugyanazt a késedelmi kamatot, amelyet a pénztár szed a késedelmesen fizető munkaadóktól. A pénzt az OTI már régen megkapta a várostól és ugyanakkor megtörténtek az első lépések is az építkezés megkezdése felé. Lebontották a telken lévő régi épületeket, de egy szép napon meg-» akadt a munka. Azóta ezek a hatalmas téglahalmazok és homokhegyek ott hevernek az úttesten, szinte lehetetlenné teszik a Tisza Lajos-köruton a forgalmat. A környékbeli lakosság sokáig türelmesen várta, hogy mikor kezdi meg már az építkezést az OTI, most azonban — ugy látszik— ez a türelem fogytán van. A város hatóságához egyre-másra érkeznek a panaszos beadványok az OTI ellen és a panaszkodók arra kérik a várost, hogy sürgesse' meg az építkezést, mert a helyzet a városnak ezen a meglehetősen forgalmas pontján már tűrhetetlenné vált. A Délmagyarország munkatársi! kérdést intézett ebben az ügyben a polgármesterhez, aki kijelentette, hogy a késedelem eddig körülbelül indokolt volt, mert a tervek és a költségvetés készítését csak akkor kezdte meg az OTI, amikor az építkezést az illetékeset, végérvényesen engedélyeztek. Mivel azonban az eltelt idő már bőségesen elegendő lett volna ugy a tervek és a költségvetés, mint a kiírás és a versenytárvgyalás megtartására, a város hatósága most már megsürgeti a Társadalombiztosító igazgatóságánál az építkezés megkezdését III ÉV titán másodszor is esyévi börtönre ifálték a siagylaici polgárőrség ¥eiS parancsnokát egy éjszakai szerenád miatt (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi törvényszék Vild-tanácsa kedden délelőtt tárgyalta ismét Taroal János nagylaki volt polgárőrparancsnok szándékos emberölési bűnügyét. Tarnai János 1919-ben, a forradalom utáni időkben, mint főhadnagy, megszervezte Nagylakon a polgárőrséget. 1919. májusában történt azután, hogy Tarnai éjjeli zenét akart adni egy kőzségbeli óvónőnek. Ennek az óvónőnek udvarolt Reinhardt István is. Az éjjeli zene miatt a két jóbarát összekülönbözött. Másnap este a nagylaki vendéglőben részegen összetalálkoztak. A vád szerint ez alkalommal Tarnai Reinhardt Istvánt lefogatta, bevitette a községháza fogdájábaa és eíí a magává] tehele<len emberre revolveréből kétszer rálőtt. Reinhardt súlyosan megsehesült Hónapokig nyomta az ágyat, míg felépült, de egészségét többet nem kapta vissza. Tarnai ellen szándékos emberölés kísérlete címén indult meg aí, eljárás, de Tarnai oly sokáig tartózkodott megszállott területen, hogy a szegedi törvényszék csak a mult évben tudta felelősségre vonni. A törvényszék akkor nagyszámú tanút hallgatott ki. A taanuk részben igazolták a vádakat, mire a törvényszék Tarnai Jánost bűnösnek mondotta ki és egyévi börtönre ítélte. Az ítélet ellen feiebbezéseket jelentettek be és az érdekes bűnügy igy kerüit az Ítélőtábla elé. A tábla a törvényszék Ítéletét megsemmisítette és elrendelte, hogy a törvényszék diplomáciai nton szerezze be a román megszállott területen lévő nagylaki főszolgabiróságtól alokat a kihallgatási jegyzőkönyveket, amelyeket a bűnügy alkalmával Nagylakon felvettek. A keddi főtárgyaláson Vild Károly tanácselnök bejelentette, hogy a külügyminisztérium értesítése szerint az iratok beszerezhetők nem voltak. A törvényszék ezután elrendelte a főtárgyalásra meg idézett dr. Sperger Imre miniszteri titkár, volt nagylaki szolgabíró kihallgatását. Dr. Sperger kihallgatása alkalmával elmondotta, hogy a bűnügy alkalmával ő hallgatta kí a tanukat A tanúkihallgatásokról akkor jegyzőkönyveket vett fel, de ezek a jegyzőkönyvek elvesztek. Ugy emlékszik azonban, hogy a tanúvallomások többsége szerint Relnhardt István volt a támadó. Tarnai csak védekezett. Azonban mindketten részegek volíak és azt látta is, hogy az eset után a felek kibékűüek és sírva kértek egymástól bocsánata! A vád- és védőbeszéd uíán a törvényszék Tarnai Jánost ismét bűnösnek mondotta ki és egyévi börtönre ítélte. Az ítélet ellen ugy a vád, mint a védelem felebbezést jelentett be. UJ és féláru tankönyveket minden iskole részére 959 Barlos Lipót könyvkereskedésben szerezhet bel Gallérjai nem törnek és nyakkendője cseszik, £ KIS^S ¡^S^Sjt1'L6w Lipó1 ucca ©izárótefios uí módszer, lessék meflovőzőtluL Mindennemű ruhaíesiés és veuji tisztifás a leaelőnvösebben nálunk eszközölhető.