Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-22 / 215. szám

DPXMAGY' 1929 szeptember 22. »Minden v&lasztás előlá egy kegyelmes ur látogai e! a Lloydfca « (A Délmagyarország munkatársától) A Szövetkezett Városi Balpárt Kis Géza elnökletével szombaton este a Mikszáth Kálmán-uccai Czinner-vendéglőben népes párlssy ülést tartott, amelynek előadója rir. Dettre János nyugalmazott főispán volt Detlre János a várospolitikai helyzet ismertetésével kezdte előadását. Rámutatott a mai rezsim hibáira és mulasztásaira, majd megjelölte azt az utat, amelyet a választóknak követniök kell hogy a városi kiemeljék lehetetlen helyzetéből. Ezután igy folytatta: — Pap Róbert számon kéri tőlünk azt a programot, amit a szociáldemokrata párttal közösen állított össze liberális pártunk. Ezt a programot hiába kéri tőlünk számon Pap Róbert, mert Ilyen program nincs. Mi nem állítottunk össze közös pártprogramot, mi csak választási megegyezést létesítettünk. A vasárnapi népgyűlésen legfőbb vonásaiban elmondottam azt a programot, aminek megvalósítására liberális pártunk vállalkozik. A szociáldemokrata párt évtizedek óta hirdeti már városi programját s nem titkolja el követeléseit a most folyó választási küzdelemben sem. Közön programot ml nem hirdetünk, de hirdetünk közös harcot a közös ellenség ellen. Közős programot azok követelnek tőlünk, akik baloldali és szélsőjobbotdali követelésekből koty<vasztottak össze pártprogramot, amit együtt hirdetnek, az intranzigens jobboldal leguszitőbb és legszélsőségesebb zsoldosaival. A Nagyszeged Párt azzal kezdődött, hogy választási megegyezés lesz s azzal folytatódott, hogy közös községi programot állítottak össze azok, akiket világnézlet, közszellem, morális felfogás minden politikai, minden gazdasági és minden etikai kérdésben egymással szembeállított. Miért követelik tőlünk a közös programot? Hogy egyhiteni tudják annak a megbocsáthatatlan ballépésnek súlyát, amivel közös pártprogramot állítottak össze zsidók egy csoportja az antiszemitákkal. A mi bűneinkkel nem fognak takarózni, mert nekünk bűneink nincsenek. Mi a Nagyszeged Párt? Zsidóknak és antKfemíáknak testvérirsüléae, zsidóknak kézfogása az antiszemitákkal. A Nagyszeged Párt sikere a polgári önérzet bukását jelentené ebben a városban. Mennyi rossz- j hiszemüség s mennyi tájékozatlanság kell ahoz, hogy tőlünk közös pártprogramot követeljenek. Hiszen határozati javaslatunkban pregnánsan kijelentettük, hogy a választások utánra mind a két párt fentart,12 akciószabadságát ugy taktikai, mint elvi kérdésben. A paktumos liberálisok nem tartották fenn elvi álláspontjukat a választások utánra, sőt, kétszáz esztendőre állítottak össze közös munkaprogramot a Szegedi Uj Nemzedék szellemi hadseregszálifíóival. — Nekünk a tömegek támogatása s a tömegek helyeslésének igazolása kell, nekik elég egy kegyesen leereszkedő miniszteri látogatás. Ha nem volna törvény a választásokról, biztosan lehetne következtetni választásokra abból, hogy kegyelmes ur látogatta meg a Lloydot. Mint a mennydörgés és villámlás kőzött, épp olyan törvényszerű összefüggés van kegyelmes látogatás és választás között. Minden választás előtt egy kegyelmes ur látogat el a Lloydba. Nem veszik észre, milyen megszégyenítése az a szegedi zsidóságnak 8 a szegedi kereskedőknek, hogy a kegyelmes urak választások előtti látogatását alkalmas eszkőznek tartják önérzetes, öntudatos, független gondolkodású, érdekeit felismerő polgárok politikai meggyőződésének kiformálására? Aki a közéleti morált többre becsüli, mint a paktum megalkuvását, az nem fog az antiszemitákkal egyesült zsidók pártjára szavazni, csak azért, mert egyetlen délutánra a kultuszminiszter ur ígéret Földjévé varázsolta ál a Lloydoi. Vannak orvosságok, amikre az van felírva, hogy használat előtt felrázandó. A Lloydot is most fel akarják rázni használat előtt. A választáson használni akarják a Lloyd tagjait s egy miniszteri látogatással gyorsan felrázzák. A szevílizmus nem vette még annyira birtokba a magyar közéletet, hogy tartani kelljen az ennyire átlátszó választási trükk sikerétől s hogy egy miniszteri vizit elvégezhesse azt, amihez valamikor a pénznek, pálinkának és csendőrszuronynak aparátusát tartották szükségesnek? Nem a »tilkos kosok t, hanem a (O. M. T. K.) M. 76 pastórözöit tejszükségletét naponként pontosan házhoz szállítják, 'ha mecfrenielt 15—48 telefonszámon. titkos választás dönti el a küzdelmet s abba a fülkébe, amelyikben a választó kitölti a szavazójegyet, csak a lelkiismerete kiséri be. Nem a miniszteri parola, de a független és önérzetes polgár; független és önérzetes akarata fog érvényesülni a választáson. Dr. Dettre előadását a gyűlés résztvevői nagy helyesléssel és éljenzéssel fogadták. A pártgyűléd lelkes hangulatban ért véget. „A reakció ellen együttesen kell fellépni" (A Délmagyarors-.ág munkatársától.) Szotebaton este 7 órakor a Szövetkezett Városi Balpárt gyűlést tartott a Damjanich-uccai Sümegi-féle vendéglőben. A gyűlésen nagyon sokan jelentek meg. Dáni János megnyitója ut.án dr. Burger, Béla mondotta az első beszédet és hivatkozolt1 Pap Róbert szombati nyilatkozatára, mely rzerint a Szövetkezett Városi Balpárt tagjai ellenzéki állásponton vannak ugyan, de közvetlen közös céljaik, mint a szabadság jogok tágítása, a kormányzat hibáinak orvoslásn, a gazdasági helyzet megjavitása, nem jelentené a liberálizmus és a munkásosztály küzdelmének azonos célját. Ezzel szemben a helyzet az, hogyha ezen sérelmeket jóvá lehet tenni, nagyobb programot nem is lehet nyújtani Polgári szempontból a helyzet az, hogy a reakcióval szemben együttesen kell fellépni és ebben a harcban nem lehet eltekinteni a munkásosztály tömegeitől. A kormány minden érdeknek juttat képviseletet, csak a munkásosztálynak nem. Marosán Emil a liberális párt renegát vezéreinek működéséről beszélt. »Az egységes párt most szociális programot hirdet — monDebreceni anzikc Irta: Móra Ferenc. Hatszor voltam már Debrecenben, de még egyszer se láttam. Mindig este érkeztem, megtartottam az előadásomat, aztán barátkozás következett, míg meg nem virradt, akkor pedig az első vonattal elkövetkeztem. anélkül, hogy a nagy-templom külsején, meg & Bika belsején kivüt szemügyre vettem volna valamit. Most aztán jóváteszem, amit a mi kontravároíunk ellen vétettem. Most már negyedik napja lopom benne a napot s olyan jól érzem magam, hogy valószínűleg tovább is űzni fogom ezt a nem is olyan nagyon kellemetlen foglalkozást Itllétcm második napján egy kicsit megriadtam, mert az idevaló kollégák fölfedeztek és lelepleztek. Meginterjúvoltak, lefotografáltak s kissé borongóssá tették a láthatárt. Szerencsére nem történt semmi baj. Nem mozdult meg sem a Csapóucca, se a Péterfia-ucca, csak én mozogtam bennük, Jókai kaluzolásával, aki hellyel-közzel még mindig használható utmutató. És csak a borbélykisasszony vágta meg egy kicsit az államat, de az is olyan finoman, hogy észre se veszem, ha 6 nem hallat ej»y kecses sikolykát. Jaj t — azt mondja s mulatja a kezemben levő újságot, ahol éppen a saját képemre lapoztam. — Majd azt hittem, hogy uraságod ez az izé. — Isten őrizz! — háborodtam fel, — hát nem látszom én rendes embernek? — Uraságod igen, — fogta szorosabbra megszilárdult lélekjelenléttel a borotvát. — Tetszik valami finom hajfestőszert parancsolni? Nyájasan megköszöntem az ajánlatot, kijelentvén, hogy csak fehér hajfestéket használok. Azt hiszem, erre gyanúba vett megint, hogy mégis csak én lehetek az az izé. • Sok kedves ismerős köszönt mosolyogva az uc<án. Igyekszem kedvesen visszamosolyogni és tovább kotródni. Mig ki nem derül, hogy őíszeté¡vcsztjük eíívmist. Aztán mea olvastam is liocv én most tanulmányúton vagyok és nem akarom levétetni magam, a lábamról az itteni jő emberek megvesztegető kedvessége által. A magam szemével akarom látni, mit tud az antipód város. Még Vásáry Pista polgármester úrra se nyitok ajtót. Csak az uccáról nézek fői az ablakára mély fejhajlitással. Majd a legközelebbi kulturkongreszszuson megmondom neki, milyen kimondhatatlanul jól esett elveszni a városában s mennyire megszerettem Debrecent, mig meglaktam. Azt, hogy őt mennyire szeretem, még akkor se mondom meg neki. • Pedig mégis csak jó volna hozzá felmennem. Szeretnék látni egy kis reggeli sokadalmat s már nyolc embert kérdeztem meg, mikor van Debrecenben hetipiac. Egy se tudta bizonyosan. Azt hiszem, Vásáry polgármester ur még ezt is tudja. Mégis csak muszáj lesz hozzáfordulnom, mert én innen hetivásár-tanulmányok nélkül el nem megyek. Utóvégre nemcsak Barcelonában lehet a piacon őgyelegi. Debrecenben se esik le az ujjunkról az aranygyűrű, ha ezt műveljük. • Nagy lendületben van ez a város. A civis nem. Siető embert itt nem látni, aki siet, az gyütt-ment. A civis tempósan lépked és jól megnyomja a földet. »Te mozogsz, mert neke^ muszáj, de én csak akkor mozgok, ha akarok.« Ezt a cívis-típust mifelénk nem ismerjük. Kávéházba jár és újságot olvas. Elő is fizet rá. A debtc(.«ni lapok vasarnaponként nyolc-tízezer példányban fogynak el. * A kövezet j6, tiszták még a középületek is és hihetetlen szépek a parkok. Harmadik hete csavargok az országban, de ilyen szép rózsaszín cannákat nem láttam sehol. Hanem a temetői Debrecennek is olyanok, hogy aem kívántatják meg az emberrel a meghalást. Ad ocem: tanulmáayut Ma a Bikában végeztem I konwív «iudiumot (Az Arany Bika, ahogy hivatalosan hivják a hálás utókorban. Mert ne tessék ám azt gondolni, hogy itt valami hortobágyi bika szerepel cimerállatnl, abból a pompás tipusból, amit sokkal jobb a Vastagh képeiről ismerni, mint a Hortobágyról. Bika János debreceni civis volt, ald százegynehány évvel ezelőtt a főtéren telket hagyott a városra, hogy épittessen oda valami tisztességes vendégfogadót. A város eleget is tett a hagyakozó kívánságának s fölépíttette a Bikát A név rajta maradt a házon, de a hagyakozó emléke feledésbe ment Telt-mult az idő és valamelyik tudatlan bérlő vasbikát kovácsoltatott címernek a kapu fölé. Mikor aztán ez berozsdásodott, bearanyozták s ezzel végképp befellegzett néhai való Bika János uramnak. Arany Bika lett belőle.) Hát a Bikában tanulmányozom a debreceni halászlét. Körülnézek és rosszat sejtek: nem delektálja vele senki se magát. Nézem az étlapot és növekszik az aggodalmam. »Halászlé á la Bika.. 4 pengő 50 fillér.c Ez nem lehet tömegcikk. Ennek vagy nagyon jónak kell lenni, vagy nagyon nem jónak. Először tán azt mondom el, mi van az irgalmatlan nagy kondérban, amiben feladják, halvillával és halhoz való széles bicskával a kanál mellett. (Halászléhez kés-villa 1) Van benne töméntelen hig lé. Abban úszkál két szelőt harcsa, meg egy szopós kecsegének a farkahe.^ye Krumpli, paradicsom, sárgarépa és karikára vágott nyers zöldpaprika közt úszkál. Lehetnek benne más hereberék is, ezek azok, amiket felismertem. Hogy mi nincs benne? Iz. Ugy látszik, ez a sok gezemice közömbösít; egymást is. meg a halat is. Se Ize. se bűze az egésznek s ezt alighanem *z teszi, hogy hagymát nem érezni b*nne. Minálunk pedig attól van halpaprikás ize még a paprikás krumplinak is. Hogy az uj Déri-muzeumot mért hagytam utóljára? Azért, hogy hátha alikorra elfogy a kéziratpapírom és akkor azzal mentegethetem magam előtt, hogy azért nem írhattam róla. Mert nem