Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-18 / 211. szám

4 OELMAnYARORSZAG 1929 szeptember 18. Válasz dr. Bettre Jánosnak Tulajdonkópen hálásnak kellene lennem Dettre dr. urnák vasárnapi beszédéért, mert hisz a »noch nie da gewesen« nagyszabású beszédének egyenesen középpontjába tett engem, amivel hiúságomat kielégítettnek mondhatnám, annak dacára, hogy ez a velem való ¡foglalkozás nem éppen a leghizelgőbb inódon történt. Három szempontból kivánok Dettre dr. ur beszédével foglalkozni. Miért haragszik rám? Biztos tudomásom szerint kétségtelenül azért, mivel a »Nagyszeged« párt liberális csoportja őt nem jelölte és mivel a hozzá befutott hirék szerint én lettem volna az, aki az ő jelölését felleneztem. Az akármilyen jól szervezett hírszolgálata íezutlal megtévesztette, amennyiben egyszerűen nem igaz az, hogy jelölését én elleneztem, mert erre nem volt szükség. Ki kell azonban jelentenem, hogy adott esetben igenis elleneztem volna azt, hogy a polgári fionton küzdő »Nagyszeged« párt Dettre Jánost jelölje képviselőnek. Nem tudom megváltoztatta-e Dettre dr. ur korábbi meggyőződését, én különösen erősen javára irom a szabadkai sajtóban a magyarság érdekében folytatott harcát, de azért, ha arról van szó, hogy a szorosan vett polgári front érdekeinek védelmére vállasszunk képviselőt, meggyőződésem szerint Dettre nem jelölhető. A másik megjegyzés, amelyet az ő beszédére tennem kell, — noha nem szívesen foglalkozom saját személyemmel — az, hogy, Dettre szerint mennyire törtetek én az állások után és mennyire veszem igénybe e célból a közelebbi és távolabbi környezetemet. Közügyekkel már évtizedek óta foglalkozom, nem egy harcot vivtam már többé-kevésbé kedvező eredménnyel meggyőződésem mellett, e harcokban sok és éles támadásnak voltam kitéve, de még a legélesebb támadások közepette is kénytelenek voltak elismerni, hogy a magam részére soha semmit nem kívántam, senkitől semmit nem kértem, de nem is é rtem el semmit. A kereskedelmi és iparkamarában 1914-ben egyhangúlag alelnökké, 1918-ban pedig egyhangúlag elnökké választottak, 1926-ban az uj° választásnál tényleg küzdelem volt, de akkor sem az elnökség miatt, amely újból egyhangúlag történt, hanem egyáltalában kamarai tagnak nem akartak megválasztani. Ezt a harcot pedig tudvalevőleg ugy a politikai, mint a közigazgatási Ivat óság vezetői indították ellenem, megakadályozni akarván, hogy az ellenzék egyik vezetője, — pláne zsidó, — újból kamarai elnök legyenTehát Dettre dr. uram, nem ngy történt, hogy 1926-ban a kamaraeluöki s«ékbc beleülni akartam, mert od* már nyolc érvel korábban egyhangú válásét ássál beültettek, hanem igenis Ti arcba szálltam az említett legbefolyásosabb körökkel, am"ly harc győzelemmel végződött nemcsak reáin, hanem mindazokra, akik e harcot velem együtt és nevemmel megvivták. Felsőházi tagságra is aspiráltam, a vidéki gyáripar képviselőjeként, de harcbaszólilás már a körülmények miatt sem történt és történhetett, mert a GyOSz nagyiparos-kiikkje a kamarákat választási joguktól és így a vidéki gyáripart ezen mandátumtól megfosztotta, úgyhogy a magyar vidék gyáriparának mai naüig sincs képviselője a felsőházban. A »frappáns hatású? beszédre vonatkozó megjegyzéseim harmadik részében rámutatni kivánok azon elég ügyes taktikára, amellyel a szónok az országos politikai kérdéseket előtérbe. állította, hogy haligatói elhigyjék azt, miszerint nem az évek óta itt fennálló és működő szabadelvű (Rassay) párt, hanem csak az ő fegyvertársai a szabadelvűek. E tekintetben pedig ugy áll a dolog, hogy kezdettől fogva mindenütt, még ott is, ahol ezt nem szívesen hallják és minden alkalommal pártunk minden tagja kijelentette azt, hogy országos politikai kérdésekben egy percig sem működhetnénk közre és maradhatnánk együtt az egységes párttal, mivel a jelenlegi kormánynak határozottan és kimondottan alkotmányos, loyalis, de kitartóan elszánt ellenzéke vagyunk. Amikor azonban nem országos, hanem városi választások előtt állunk, amelyeknél csak városunk életére és közigazgatására vonatkozó, tehát majdnem kizárólag csak gazdasági kérdésekről van szó, ott szent meggyőződésünk szerint sokkal helyesebbnek tartiltottuk és tartjuk egy polgári front létesítését, mert gazdasági kérdésekben sokkal közelebb állunk városunk minden szorosan vett polgárához, mint azokhoz, akik gyakran a városi polgárság terhére majdnem teljesíthetetlen igényekkel lépnek fel. Tisztelt Dettre. dr. ur! Sem szabadelvüséget, sem tiszla demokráciát nem tanulunk tehát öntől, de legkevésbé harci modort, ilyen harci modorral, mini tegnapi személyes megtámadtatásom, az ön győzelmétől e város polgárainak józan felfogása mellett nem kell tartanunk. Wimmer Fül5p. Kúp Gyula és Társa SS.'dftL'&^SSim.S megnyitottam leien van. Divatszalonom ugyanott az I. eme95fi I>. REICH ERZSI. Kalderáit és társait a rendörségről átvitték az ügyészségre A nagyszabású bűnügyben a rendőrség befelezte a nyomozási (A Délmagyarország munkatársától.) A rabló cigányok ügyében heteken át tartó munka után a rendőrség befejezte a nyomozást A nagyszabású ügy, amely magában foglalja a szegedi, a szegedkörnyéki, dorozsmai és sövényházi betöréseket, lopásokat, erőszakosságokat, minden fázisában tisztán áll a hatóságok előtt. A Délmagyarország részletesen beszámolt ezekről a betörésekről, az ezt kővető nagyszerű rendőri munkáról. A munka — bár az utolsó bandita. Ajtai még hiányzik — hétfőn befejeződött. Elfogták — mint ismeretes — Kalderást is, az egyik bandavezért. Az izgalmas j szembesítések során hamar kiderült Kalderás szerepe, mert cinkosai — kivéve Raffait —, egyketlőre rá vallottak és szemébe mondták valamenyuyi gonosztettét. Délutánra megtört Raffai is és beismerte, hogy az elfogott cigány az apja, a cigányasszony pedig cz anyja. Kedden délre dr. Papp Menyhért rendőrkapitány összeállította az összes nyomozati iratokat, hatalmas aktakötegeket tett ki a sok jegyzőkönyv,, majd kiadta a parancsot, hogy a rablókat át kell ] szállítani az ügyészségre. Az aktusra különleges rendőri intézkedéseket foganatosítottak. Valamenynyi rabló mellé rendőrt állítottak, akik a megláncolt cigányokat azután a lánc végénél fogva vezették ál Posztós Mihály csoportvezető és több detektív felügyelete alatt A városházáról az ügyész-1 ségre vonuló sort Kalderás nyitotta meg, azután egyenkint következtek, Raffai, Nikolics, Kolompár, \ Lakatos, végül Kalderás felesége, Kolompár Kati. Még a nyomozási íratok lezárása előtt megérke-! zett a válasz az országos bűnügyi nyilvántartóból Raffai Józsefre vonatkozólag. A bűnügyi nyilvántartó a daktiloszkópiai vizsgálat alapján megállapította, hogy Raffai József valódi neve Farkas József. M éves kulai születésű. A nyilvántartó je'entését csatolták az iratokhoz és azt is átküldték az ügyészségre. Egy Idegbeteg ember Izgalmas tárgyalása a törvényszék előtt fA Délmagyarorszdg munkatársától.) Példátlanul izgalmas, érdekes tárgyalás folyt le kedden délelőtt a szegedi törvényszék Viíd-tanácsa előtt. A vádlott Kriván Zoltán, vásárhelyi ügynök volt akit Szabó Ferenc makói katolikus lelkész ellen indított ügye révén ismernek. Kriván 1927 juniusában felhatalmazást adott dr. Kőnyw.s-Kolonics József ügyvédnek, hogy tegyen Szabó Ferenc lelkész ellen a makói járásbíróságon kétrc-tídbeli iopás vétsége miatt feljelentést. Felje'rentésében előadta, hogy 1924-ben Nacsa János ruükertésztől, aki az újvárosi templom körül eltcríilA kertet bérelte, Szabó Ferenc egy ízben 30 kilógjam paradicsomot ellopott. Ugyancsak megvádolta Szabót azzal is, hogy a templom javításakor ellopta Bánszky építési vállalkozó állványait A makói járásbíróság a feljelentést elutasította, mert az ügyészi megbízott nem vette át a vádat Kriván ekkor kérvényben közölte a járásbírósággal, hogy a Bánszky tó! ellopott állványok értéke 20 millión felül volt, ezért kéri a feljelentést a szegedi ügyészséghez áttenni. A vádat azonban itt sem fogadták el. Az ügyészség határozatát Kriván magfolyamodta a főügyészséghez, de erechnényt nem ért el. Ugyanakkor a makói államrendőrségre is tett feljelentést de ismeretlen tettesek ellen. AZ áliamrendőrségen kihallgatták Nacsa Jánost akt azt mondotta, hogy tőle senki se lopott el semmit Kriván Zoltán minden feljelentéséhez több tanút jelentett be,- akik között szerepelt Glattfelder Gyv.la csanádi püspök is. Az ügyészség határozata szerint Szabó Ferenc 1928 január 17-én hatóság előtti rágalmazás miatt feljelentette Kriván Zoltánt a makói járásbíróságon, ahonnan a feljelentést a szegedi ügyészséghez telté*, át, mert Kriván cselekményét hamis vád bűntettének minősítették. Kriván Zoltán ötvenszázalékos rokkant súlyosan idegbeteg ember Vild tanácselnök kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát, azt feleli, hogy ő Szabói Ferencet tiszteli, becsüli, őt a feljelentésbe be-1 ugratták. Azután kiabálni kezdett és oly zavaró-' san viselkedett, hogy az elnök megintette. Sehogysem akarja megérteni az elnök kérdését hogy adott-e fölhatalmazást az ügyvédnek a felj^leutes megtételére, vagy sem. — Nézzék el nekem, bolond uagyokl — mon-t; dotta. Mikor az elnök faggatni kezdte, sírógörcsöt ka* pott, percekig zokogott és ugg kiabálta: — Zárt tárgyalást kérek, nem akarom az egyhá* zat, az államot gyalázni, nem akarom, hogy «tj lapok írjanak a tárgyalásról... Hosszabb időbe telt. amig lecsillapodott. Az elnök ismét megkérdi, hogy tett-c feljelentést, mire KrH ván azt válaszolja, hogy igenis, meg nemis. — Nézze, maga befolyásolható ember — mon-; dotta az elnök —, talán magát beugratták, amint; mondotta is. — Én ilyet nem mondottam, engem nem ugra< tolt be senki. Makkegészséges vagyok, nem vagyok• bolondI Sehogysem lehetett vele boldogulni, mire dr*. Kalmár Szilveszter ügyész indítványozta, hogy a törvényszék hallgassa ki dr. Galambos Emilt, tanuként megjelent ügyvédet Kriván egészségi állapot tára vonatkozólag. Galambos szerint Kriván nem teljesen beszámít" ható, idegbeteg, degenerált ember, aki, amikor Mezökovácsházára kinevezték községi Írnoknak, nyiltj lapon fölmondta az állását az alispánnak azzal,: hogy a mezökovácsházai nők mind csúnyák, ő tehát ott nem marad ... A törvényszék ezután elnapolta a tárgyalást éj elrendelte Kriván elmeállapotának megvizsgálásátí Kriván Zoltán a törvényszék határozata ellen fel» folyamodást jelentett be . Gallérjai nem íömek és nyakkendője csúszik, 5&3S72S tlfS'TSfa1'Lőw Lipót 7^ Kizárólagos uj módszer„ tessék meagyőzőtírcL Ito yegyi líszWás a le^nj.ifeekh^aó^