Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-17 / 210. szám

UELMAiiYAHOKSZÄG III I I iU2!t ^LcpteinDt'i i.-. Parkeftbeeresxtő kimérve kg.-kinft P 0B8@, Berqer László feslékkereskedése, Tisza Lajos körűi 51. (Ollovay vasüzlei mellett.) 129 Telefon 19©. Ennek az országnak a népe az élet teljességét a jogok teljessége nélkül elgondolni sem tudja. • S amikor ilyen történelmi feltételek követelik, hogy a magyar nép hitet tegyen nem Kossuth Lajos vacsorája, de Kossuth Lajos eszméi és Kossuth Lajos Magyarországa mellett hallgatahtunk-e akkor a sunyi megbujás, a gyáva alkalmazkodás s a hitvány oportunizmus tanácsaira s a nemzettel s az ország jövendőjével szemben való kötelességeink fejvállalása és teljesítése helyett megbújhattunk volna-e a Nagyszeged Párt mandátumbiztositó eresze alatt. (Éljenzés és taps.) Ebben a városban mi vagyunk a liberálizmus jogfolytonosságának letéteményesei. Akinek mandátumra van szüksége, az alkudozhatok, de akire a kőznek van szüksége, az nem lehet ószcrcse az elveinek. (Kljenzés és táps.) De, amikor a megalkuvás puhu zsóllyét kinál, miért vállaljuk ml mégis a harc fáradalmait? Az írás elmondván Saulus történetét, hozzáteszi az elbeszéléshez ezeket a szavakat: »más lelket adott nekem az Ur!< Miért vállaljuk mi a harc fáradalmait, sebeit, a vért és verejtéket, miért áldozzuk fel a lelkünket, egyéniségünket, idegeinket, a nappalok nyugalmát s az éjszakák pihenőjét, az alkalmazkodás góröglüzes dicséretei helyett miért keressük inkább a gonosz rágalmak szennyét?« Miért Polgártársaim? Meri más lelket adott" nekünk az Ur! (Éljenzés és taps.) • Azt mondják, uem szabad harcnak kitenni a város polgárságát, nem szabad a város fnlai között felszítani a harc üszkét. Amikor pár évvel ezelőtt küzdelem indult meg ebben a városban a virilisták névjegyzékének kiigazításáért s az időközi választások megtartásáért, a város vezetői a törvény végrehajtását azzal az indokolással tagadták meg, hogy »nem szabad harcnak kilenni a város polgárságát«. Emlékeznek-e arra, micsoda fulmináns agresszivitással, milyen példátlan szenvedelemmel .támadt ennek az álláspontnak Wimrnrr Fülöp. Amikor pár évvel ezelőtt Wimmer Fülöp a szegedi kereskedelmi és iparkamara elnöki székébe akart beülni, milyen szenvedelmes harcot idézelt fel. Akkor nem féltette a város polgárságát a harc izgalmaitól. Amikor két évvel ezelőtt a felsőházba igyekezett bejutni, — a törvényhozás bölcsességének kellett megóvni a felsőházat ettől a balesettől? — (derültség), az egész vidék iparosságát szólitotta harcba. Akkor sem kiméit meg senkit a harc izgalmától. De amikor biztosítva hiszi harc nélkül a maga és a Wimmer-görlök mandátumait (derültség), akkor egyszerre pacifista lesz. Ugy látszik, a kendergyárban Jont politikai morál szerint Wimmer Fülöpért szabad harcolni, csak a demokráciáért nem. Wimmer Fülöp személyes érvényesüléséért szabad kitenni a harc izgalmainak a város polgárságát, csak a liberálizmus nem éri meg a küzdelmet. Békét hirdet, hogy az ő személyes érvényesülésének nincs szüksége harcra, békét hirdet és megalakítja 1 liberális nazarénusok pártját. Liberális nazarénusok azok. akiknek hisznek a mandátumaikban, de akiknek fegyvert a kezükbe venni nem szabad. (Derültség és hosszantartó taps.) • A Jiberáiis nazarénusok pártja most íz ébredő szellem várospolitikai különítményével köt polilitikai szövetséget. S ezt a politikai szövetséget nevezték el Nagyszeged Pártnak. • Az egyesülés ugy történt, hogy először is kihagyták az alakulásból az egész egységes pártot, kihagyták a munkásságot és kihagyták a liberális pártot is. Ha én, polgártársaim, őszintén küzdök a jogkiterjesztésért és őszintén harcolok a numerus clausus ellen, akkor én nem fekszem le egy ágyba a numerus clausus szerelmeseivel. Mi, polgártársaim, nem ismerjük a politikai erkölcstelenség nappal liberálizmus, éjjel reakció Schöberl-ágyát. Ha a küzdelmünk a numerus clausus ellen komoly és becsületes, akkor egyrészt nem köthetünk politikai szövetséget a numerus clausus szegedi janicsárjaival (taps), másrészt ugyanakkor nem szállíthatunk indokokat a numerus clausus számára azzal, hogy 23 rendelkezésre álló helyre 23 zsidóvallásu polgárt jelölünk. (Taps.) • A szegedi zsidóságnak meg kell látnia, hogy az ő bőrüket akarják egyesek lelkiismeretlenül a politikai vásárra vinni, a zsidóságnak méltósággal és eréllyel kell visszautasítania ezt a próbálkozást, ha el akarja magától hárítani a kísérletezés kudarcainak ódiumát. (Élénk helyeslés.) A bibliai Ézsau es Jákob története ismétlődött meg. Meg volt a szélső jobboldal szőrös keze, de kellettek hozzá a szelidszavu Jákobok szavazatai. És jött Wimmer Jákob és jött dr. Kertész Jákob s csudálatos, ott vannak a Jákobok s mégis minket neveznek jakobinusoknak. (Élénk derültség.) Mi olyan felforgatók vagyunk, mint 1 szántóvető, aki felforgatja 1 főidet, mielőtt magvakat vet belé. (Éljenzés és taps.' • Pár nappal ezelőtt proklamációt bocsátottak ki s ebben a proklamációban olyan programot állítottak össze s annyi feladatot tűztek ki maguk elé, amennyinek megvalósításához kétszáz év is kevés lesz. Én nem akarok mást mondani, csak megkérdem önöket, lehet-e hinni annak a programnak az őszinteségében, politikai tisztességében, amit együtt vallanak és együtt irnak alá Tóth Imre és Wimmer, Dobay és Koch Sándor, Szécsényi István és Ornstein Lipót? (Éljenzés és taps.) • A kultuszminiszter ur azt mondja: lépjetek be a Nagyszeged Pártba s tiétek lesz Dorozsma, tiétek lesz Tápé és Szőreg. Én pedig azt mondom: tartsatok ki a demokrácia mellett, ne áruljátok el a liberálizmust s tiétek lesz Szabadka, tiétek lesz Temesvár, tiétek lesz a régi Magyarország! (Szűnni nem akaró éljenzés és taps.) • A programtalanságnak ezután a programja után talán egy pár szóval fel kell vázolnunk nekünk is, mit akarunk és mire vállalkozunk azon a helyen, ahová meggyőződésünk, politikai tisztességüuk, világszemléletünk, progressziv gondolkodásunk, sorsunk és végzetünk állit. Megmondjuk nyiltan: részesei akarunk lenni a közéletnek. Azt akarjuk, hogy a munkásnak legyen munkája, a polgárnak legyen keresete s a termelőmunka minden tényezője számára legvon szabad, legyen akadálytalan s tisztes érvényesülés. Nem az adósságból épített árkádos épületek, hanem a feltöltött uccák, a minden lakásba bevezetett viz és világítási áram teremtik meg Nagyszegedet, j Uj alapokra akarjuk fektetni a községi adóztatást s meg akarjuk szüntetni a mai pótadórendszerL ! Meg akarjuk valósítani a közéleti puritánizmus követelményeit, meg akarjuk erősíteni a tisztesség és becsület uralmát, a város ne tegyen különbséget polgárainak sem osztályhelyzete, sem felekezete, sem politikai pártállása •között, minden különbségtevés nélkül szolgálja a szociális igazságtevést s gyámolitsa, segítse, védje a hatósági védelemre és támogatásra rászorultakat. Polgártársaim, én nem tudom, hogy ebből az ütközetből, ami most előttünk áll, melyikünk kerül ki személy szerint győztesen, de azt tudom, hogy Szeged népe lesz a vesztes, ha mi vesztünk. Ha mi ebben a küzdelemben elbukunk, ebben a városban legalább tiz évre elbukott a liberálizmus zászlaja s a demokratikus közszellem kialakulása legalább tiz évre megakad. Polgártársaim, teljesítsék kötelességüket, ne engedjék kialudni a szabadság tüzét, ami most a mi szavunkban, a mi lelkünkben, a mi cselekvésünkben lobog, ne engedjék kufárok kezére a liberálizmus zászlaját. Adjanak módot ahoz, hogy a demokráciával, e várossal s a város népével szemben tiszta hittel, tiszta szándékkal és tiszta eszközökkel teljesíthessük kötelességünket. Dettre János szűnni nem akaró éljenzéssel és tapssal fogadott beszéde után dr. Balassa István a kővetkező határozati javaslatot terjesztette elő: — A szegedi polgári liberális párt helyteleníti és elitéli volt vezetőinek azt az eljárását, hogy a párt megkérdezése és meghallgatása nélkül a szélsőséges jobboldal várospolitikai képviselőivel választási paktumra lépett s hogy a pártvezető- ! ség egyes tagjai a maguk jelöltetését a liberálizmusért és a demokráciáért folyó küzdelem joggal várható eredményei elé helyezték. A liberális polgári párt megtagadja a közösséget paktumos vezetőivel és elhatározza, hogy a szociál- j demokrata párttal választási megegyezést létesít. ; A liberális polgári párt elhatározza a párt újraszervezését s megbízza az ideiglenes vezetőséget, hogy a szervezetet újjáalakító pártgyülést minél előbb hivia össze. A szociáldemokrata párt változatlanul kitart eddigi elvei s eddigi taktikája mellett s hogy a haladás hívei minél nagyobb számban kerüljenek be a törvényhatósági bizottságba, elhntározza, hogy a megtisztult liberális párttal választási megegyezést létesít. Ugy a liberális polgári, mint a szociáldemokrata párt ezt a megegyezést a politikai becsület oltalma alá helyezi és a választási küzdelmet a Szövetkezett Városi Balpárt zászlaja alatt vivja meg. A választások után mind a két párt fenntartja ugy elvi, mint taktikai kérdésekben teljes akciószabadságát. A határozati javaslatot a gyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta el. Ezután Lájer Dezső, a szociáldemokrata párt titkára tartotta meg beszédét, amelyből szintén leközlünk néhány szemelvényt: Amikor a magunk részéről hozzájárulunk az előterjesztett határozati javaslathoz, tesszük ezt pártszervezetünk illetékes fórumának hozzájárulása alapján és tesszük minden hátsó gondolat nélkül, tudatosan abban a reményben, hogy mindazt, amit az előttem szóló polgári előadó közeli célkitűzésként, mint programot adott és az újonnan megalakuló tőrvényhatósági bizottságban velünk együtt vállvetve követelni fogják azok a polgári részről velünk együtt bekerülő törvényhatósági bizottsági tagok, akik szövetkezésünk révén mandátumhoz jutnak. Megvallom, hogy a dolgozók érdekében nekünk messzebbmenő céljaink vannak és nem vesszük rossz néven és nem leszünk meglepődve, ha a velünk szövetkező polgári törvényhatósági bizottsági tagok az ezekért folytatandó küzdelmekben magunkra hagynak. Mert szövetkezésünk tulajdonképen a választási küzdelem megvívására vonatkozik. * A velünk szemben álló párt: az egységes pft-t, vagy legújabb kiadásban a Nagyszeged Párt és a külvárosi párt szintén szövetségeseket keresett. Meg is találta őket, a szélső jobboldaliakt >1 kezdve egészen a volt liberális vezérekig és bizonyos, hogy ezt a szövetkezést nem a kölcsönös szerelem, hanem a vereségtől való félelem szülte. • A müveit világon mindenütt általános, titkos választójog van, de sehol sincs virilizmus és sehol sincs érdekképviselet. Ha igaz volna Bethlennek az a beállítása, hogy az alkotmány 800 év alatt sem volt képes olyan nevelő hatást gyakorolni, hogy a nép érett legyen a politikai jogokra, akkor ezt az alkotmányt el kellene törölni. * Nemcsak a szociáldemokrata és a polgári demokrata képviselők támadták ennek a törvénynek tárgyalása alkalmával annak reakciós rendelkezéseit, de a világszerte elismert és konzervatív gróf Apponyi Albert is lesújtó kritikát mondott a törvényjavaslatról és oda kiáltotta a kormány felé: »Ne féljünk olyan rettenetesen mindentől, ami a néptői jön«. * A Szövetkezett Városi Balpárt nem jön nagy ígéretekkel, nem mondja azt, hogy programját meg fogja valósithatni, mert útját állja ennek maga a törvény rendelkezése, de igéri, hogy megalkuvás nélkül fog harcolni a város fejlődéséért. • A Nagyszeged Párt és a külvárosi párt a mai rendszert jelentik. A Szövetkezett Városi Balpárt a demokráciát, a népakaratot akarja a mai rendszer helyébe ültetni. A mai rendszer a Nagyszeged Párttal és a külvárosi párttal eddig a győző szerepét töltötte be, mi a Iegvőzöttekét. A mai rendszer főhivei napsugárban járnak, mi, legyőzöttek árnyékban, és szomorúságban élünk. Mi ezek közül valók vagyunk, ezekért vagyunk és ezekért harcolunk. • Lájer Dezső beszédét hosszú éljenzéssel fogadta a népgyűlés, amely dr. Valentiny Ágoston zárószavaival fejeződött be. Szomorú szivvgl tudatluk, hoqy apánk OEMZ JAKAB hosszú szenvedés után 1929. szeptember hii lóikén befejezte életét. Temetése 17-ikén d u 4 órakor a zsidó temető clnlerméből lesz. Dr Vas-Zoüén Józselné és Kerz Béla. Részvét óiogatás mellőzését kérjük. 283