Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-17 / 210. szám

1329 szeptember 17-nemn r, v * **OIÍ Elfosták Kalderás Ferencet cigánybanditák egyik vezérét Izgalmas jeleneíek között vallottak rá bandííalársal (A Délmagyarország munkatársától.) Hétfőn jó fogást csinált a szegedi rendőrség. Meg van Kaldcrás Ferenc, a betörő cigánybanda vezére, akinek sikerült megszökni Félegyháza környékéről, amikor a gvürü már egyre jobban szorult a banditák körül. Érdekes körülmények között került rendőrkézre Kalderás, cigánynevén Lóié, hamis nevén Raffai József, vagy Kolompár József. Mint minden cigánybetyárnak, neki is a Tisza füzesei, embernemlakta ingoványos árterületei adtak búvóhelyet, amelyekbe csendőrgolyótól megsebezve, az egyhetes üldözéstől holtrafáradtan behúzódott. A feleségével még Sövényházán összekerült bandita itt csavargott néhány napig, amikor a felsőpusztiszjyi csendőrőrs lefogta a nádasban. Nem kérdezték meg tőle honnan jött, miért bujkál, cigány volt, csavargott, parancs szerint elő kellett állitani a szentesi rendőrségre. Fogalma sem volt a csendőröknek arról, ohgy kit csuktak le csavargási kihágásért 15 napra. Nem is derült volna ki semmi sem Kalderásról, ha történetesen egyik csendőr el nem mondja a sövényházi csendőröknek, hogy cigányt fogott a nádasban. Sövényházán sokat dolgoztak a cigáDyok, azonnal arra gondoltak a csendőrök, hogy a Szentesen ülő cigány nem tartozik-e a szegedi bandába. A jelentés eljött Szegedre és a nyomozást vezető dr. Papp Menyhért rendőrkapitány azonnal sejtette, Hogy a régóta keresett bandavezér került kézre. A cigányt feleségével együtt hétfőn reggel Szegedre hozták. Dr. Papp rendőrkapitány azonnal vallatásához fogott. Kalderás körömszakadtáig tagadott Hetet-havat összehordozott, nemlétező szentekre esküdözött jajgatott, átkozódott, de még véletlenül se mondott igazat. Raffai József azonban anyját is megtagadja és folyton jajveszékel. Most már azonban hiába minden. Kalderás, a Lóié, a Kolompár István és a Raffai József, ő volt a banda feje, mindent rávalloltak banditacinkosai. A perdöntő bizonyíték azonban még csak ezután következett. A lőseb. Mikor üldözték, akkor kapta a Félegyháza melletti péteri révnél. Kalderás azonban ezt is tagadja. Azt mondja, a román fronton kapta. Pipogyán és magába rogyottan pislog körül, hátha elhiszi valaki a mesét. — Orosházán kaptam, amikor összeverekedtünk a cigányokkal. Megszúrtak a fújtatóval..» — hazudik tovább. — A fújtatóval? — csodálkozik Papp Menyhért — Egész keresztül fúrtak? — Hát ha meg kell mondani az igazat, mondom. Nevetlenéi lőttek meg a románok, amikor elszaladtam előlük... Formaságokat intéz el vele még dr. Papp Menyhért. — Hány éves vagy? — 59. negy név SzéksSy János a Magyar Rapszódia iróju irta a „Nina Pelrovna szomorú szerelmét" az „Ut A" csinálta. Brigitte Helm iatsza a fős?erené' DOLORES DEL RSO grandiózus világattrakciója: Ramóna — 50? Hiszen még egyetlen szál ősz hajad sincs. (Legfeljebb 44—15 éves lehet Kalderás.) — Kézit csókolom, ilyen a fajtám ... — Ivalderást nem vitték vissza Szentesre, a szegedi fogdában csukták le. Most már csak a legfőbb vezér, Ajtai hiányzik. Délután azonban megfordult a helyzet. Tóth István detektív hosszas faggatás után vtillomásra birta Raffai Józsefet, aki jegyzőkönyvbe mondta, hogy Kalderás az apja és a lefogott cigángasszony pedig az anyja. Beismerte, hogy Kalderás volt a bandavezér és most már nem tagadta, hogy együtt dolgoztak — apa és fiu — a különböző betöró* seknél. P Szeged népe a vasárnapi eégytllésen hatalmas tüntetést rendezett a Szövetkezett Városi Balpárt mellett Dr. Dettre János nagy beszéde djták igen szánalmasan sápadtak, régen megtörtek, csak Raffai József | próbálja még félrevezetni dr. Papp Menyhértet, illetve Posztós Mihály és Tóth István detektiveket — No majd kiderül mind/árt, ki vagy te? — ízőlt rá dr. Papp kapitány. Előhozzák a megláncolt rablókat. Lakatos előlép. Izgalmas jelenetek kezdődnek. — Hogy hivnak? — intézi a kérdést Papp Menyhért Kalderáshoz. — Kolompár István! — nyögi ki a minden izében remegő cigány. — Ki ez? — kérdezi a rendőrkapitány Kalderásra mutatva Lakatostól. — Hát a Lóié! — feleli Lakatos. — A másik nevét mondd meg! — Hát a Kalderás! — Mi, te, én Kalderás vagyok? —, robban ki a leleplezett rablóból az elfojtott düh. — Kapitány ur, kézit csókolom, ha én Kalderás vagyok, tehet velem, amit akar. — Csönd bétyár, gyerünk csak sorjában. — Té tartottad a csontgyár őrének szája elé a pisztolyt Kalderás most elárulta magát, odafordult Lakatoshoz: — Láttát té az én kezemben pisztolytt Lakatos rámondta: ' — Láttam bizoul Mégis tovább tagadott Kalderás. — Igenis ott volt mivelünk, benne volt a bandában, 6 volt a vezérünk —, olvassa fejére a fiatal Lakatos. Azután jöttek a többi cigányok, Nikolics, Kolompár. Mind azzal kezdte a szembesítésnél, hogy hát ez a Lóié, a Kalderás és ő volt a banda feje. Hátra volt még Raffai József. Raffai a fal mellett megbilincselve szepegett, láthatólag nem volt invére a szembesítés. Rémregénybe illő jelenetek következtek. Kiderült hogy az elfogott Kalderás, apja a lefogott Raffai Józsefnek. — Ki ez? — kérdi a szigorú rendőrhang Raffaitól. — Ha meg kell mondani ami igazság, az igazság, de nem tudom kicsoda ... — Apád —, uggef — Nem az apám... — nvöszörgi félelmében Raffai. — Lakatos mondd meg, kije Raffaiuak a Kalderás. — Azs apja — dadogja rémülten most már Lakatos is. — Hát ez ki? Azzal előtuszkolják a lompos, óreg cigányasszonyt. — Ázs anyja! — moudja rá Lakatos. ( " ' ' (A Délmagyarország munkatársától.) A j Szövetkezett Városi Balpárt tulajdonképen va- ; Közben a fogdában felsorakoztatták a banda sárnap bontotta ki zászlóját annak az impo- i elfogott tagjait. A szabadságuktól megfosztott ban- i ¿áns lefolyású népgyűlésnek a keretében, ! néznek ki. Lefogytak, j ameIy igen nagy érdeklődés mellett és méltóságteljes külsőségek között folyt le a Széchenyi Mozi helyiségében. A gyűlésen résztvett a liberális és demokrata polgárság és a szegedi munkásság szine-iava és ugy a polgári előadó, mint a munkáspárt szónokának beszédét feszült figyelemmel és egyre fokozódó lelkesedéssel hallgatta végig. A gyűlés legnagyobb érdekességü eseménye az volt, hogy tiz évi hallgatás után a közönség elé lépett dr. Dettre János nyugalmazott főispán és elmondott beszédével egy csapásra az élre került, mert újból olyan frappáns módon tett bizonyságot egészen kivételes politikai hivatottságáról, várospolitikai tájékozottságáról, irányító képességéről, amely — teljes mértékben megmagyarázza és érthetővé teszi a tehetségtelen középszerűség félelmét újraéledő aktivitásától. Beszédének szinte leírhatatlan hatása volt és tagadhatatlan, hogy hoszszu idő óta nem hangzott el Szegeden egy nagyszerű szónoki készséggel elmondott beszéd keretében annyi gondolat, annyi átütő erejű igazság, mint Dettre János vasárnapi beszédében. Nagyhatású beszédet mondott a gyűlés második szónoka, Lájer Dezső, a szociáldemokrata párt titkára is, aki biztos Ítélettel jelölte meg a harc célját és állapította meg annak taktikai módszereit, kimutatva az ellenpártok elvi gyöngéit. A közönség mindkét beszédet szűnni nem akaró lelkesedéssel fogadta és a tetszés, a kitörő taps igen sokszor lenyűgöző formában nyilatkozott meg. Hétfői Újságban, mi csak néhány szemelvényt közlünk belőlük, amelyek alkalmasaknak látszanak a kerek egész jellemzésére. • Dettre János azzal kezdte nagy érdeklődéssel várt beszédét, hogy több, mint egy évtizede nem volt alkalma ilyen közvetlen érintkezést találni Szeged népével. Ez a tiz esztendő a magyirság történetét robbanó és izgalmas eseményekkel sűrítette össze, Majd igy folytattta A fejlődés izzó kohója mellett állva a történésekkel és változásokkal túlzsúfolt tiz esztendő után én ugyanott állok, ahol állottam tiz év előtt és hirdetem, hogy legyen rend és legyen szabadság, legyen kultúra és legyen kenyér, legyen fegyelem, de legyen jog is. (Éljenzés és taps.) Közéleti működésemet megrágalmazhatta a »gonosz hamarsággal Ítélkező tájékozatlanság s a felületes ítélkezés fennakadhatott azon, hogy a gonodolatok érvényesítésének utján miért jártam egyszer szekéren, máskor autón, egyszer repülőgépen, máskor tengeralattjárón: — ez alatt a tíz év alatt az apostolok lován s az apostolok hitével jártam a magyar kisebbségek rögös utjain is. De nem veszik észre, hogy a közlekedési eszközök változtak csupán, de örökegy, változatlan maradt az ut, az irány és a cél. A kötelességteljesítés lelkiismereti parancsa állított tiz év után önök elé és kényszerít arra, hogy vegyek részt abban a harcban, amit nem mi idéztünk fel, de amit a magyar demokráciának üzent meg a hetyke gőg s amit végig kell küzdenünk, ha azt akarjuk, hogy tiszíább, könnyebb, kevesebb gondu, nyugodtabb álmu, élni érdemesebb életo legyen az utánunk következőknek. (Taps.) • Van nekünk egy nagy és nemes barátunk Angliában, aki nem győz, nem fárad el figyelmeztetni bennünket arra, hogy a talpraállásunknak és a revíziónak utja. de a demokratizálódás és a jogkiterjesztés termő televényén vezet keresztül s hogy addig nem is gcndolhatiink komolyan a régi gazdasági, szervezeti és geográfiai egység feltámasz'ására, amig ezen a nagy politikai álrendeződésen át nem estünk. Az elhangzott beszédek teljes terjedelmükben megjelentek a sokezer példányszámban elfogyott i: 17 Nőikalap különlegest a legnagyobb választékban a minden elképzelhető szinben kaphatók Knfttelnét ££S£r«£cVriI. 63 Alföldi legnagyobb nöíkalap raktára,