Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-15 / 209. szám

sz'vrfemher IS. of-i \ f.v»"T • T>S£ Az igazoló választmány összeállította avirlllsfogu választók végleges névjegyzékéi Kéí neve! lörölíek az utolsó helyekről (A Délmagijarország munkatársától.') Megírta a Délmagyarország, ho^y a közigazgatási bíróság felülbírálta azokat a panaszokat, amelyeket a szegedi viriüsjogu választók névjegyzéke ellen jelentettek be az érdekeltek. A névjegyzék ellen — mint ismeretes — három panaszt nyújtottak be: Gerle Jenő és Borbély József gyógyszerészek azt kifogásolták, hogy adójukat csak egyszeresen számították, pedig diplomájuk van és igy a törvény értelmében adójuk kétszeresen számit, dr. Szigeti Sándor ügyvéd pedig azt kifogásolta, hogy nem számították be virilisjogának elbírálása alkalmából minden adóját. A közigazgatási bíróság Borbély József és Gerle Jenő panaszait elfogadta és elrendelte, hogy mindketten fölveendők a virilis választók névjegyzékébe, Szigeti panaszát azonban, mint alaptalant, elutasította, mivel azok az adóösszegek, amelyekre hivatkozott panaszában, nem vehetők figyelembe a virilis jog elbírálásánál. Az igazoló választmány dr. Kószó István elnökletével szombaton délben ült össze, hogy a közigazgatási bíróság döntése alapján korrigálja a névjegyzéket és összeállítsa a viriüsjogu választók most már végleges listáját. Borbély József gyógyszerészt az igazoló választmány 960 pengő beszámitható évi adóval a névjegyzék 316. helyére, Gerle Jenőt pedig 816 pengő adóval a 356. helyre illesztette. A változtatás következtében törölte az igazoló választmány a névjegyzékből a két utolsó nevet, a $31. helyen szereplő Huszár János és a b32. helyen szereplő Kakuszi János nevét. Mivel Szigeti panaszát a közigazgatási bíróság elutasította, az ő nevét nem is vették föl a névjegyzékbe. | Kimondta az igazoló választmány, hogy a i virilisjogu választók névjegyzéke mo< már i végleges és annak alapján bármikor megtartható a virilis városatyák választása. A választás terminusát a belügyminiszter országos rendelettel állapítja meg, az általános, kerületenkinti választás határnapját viszont a helyi hatóságok állapítják meg. Farkas Géza (Budapesti tudósítónk teícfonjelentése.) Szikszóró! jelentik: Farkas Géza országgyűlési képviselő 23 éves hasonnevű fia, okleveles gazdász, ma szikszói birtokukon agyonlőtte magát Az öngyilkosság hire akkor érkezett a községbe, amikor Farkas Géza éppen beszédet mondott a képviselőtestület ülésén. Csak otthon közölték vele a tragédiát, amelyet valószínűleg szerelmi bánat idézett elő. Az egyik még gyerekkoromból való, amikor Dobák Urbán bácsi ringatott a térdén a félegyházi füves udvarunkon. Már akkor törődött, kevés szavú, istenes beszédű templompribék volt, akinek csak hébe-hóba nehezedett a lelkére egyegy tyúk halát a. de fiatal korában hires betyárokkal sógorosodván össze, ő is meglakta a szegedi rwingert. — Hát aztán nem féltek kendtek, mikor ngy munkára mentek? — faggatta ujbor idején édesapám a néhai betyárt — Nem, Mártonkám, soha, — csőválta a fejét fölényesen Urbáa bácsi, — mert soha én anélkül el nem indultam, hogy térden állva ne kértem volna a Szüzanyát, hogy csak ez egyszer segítsen még meg. Meg is segített mindig, nem hiába, hogy éjjel-nappal gyertya égett minálunk a radnai Mária képe előtt (Urbán bácsi sohase rongálta magát írással, olvasással. Tehát nem tanulhatta ezt az istenes tempót az olasz etnográfiából, hanem ugy látszik, a7. egy mesterséget űző emberek esze egyformán szolgál.) Rádayról azonban ő se beszélt. Ha arra térült a szó, akkor elálmosodott a képe és istennek ajánlotta az egész társaságot boroskancsóstól. Gonosz emlékeket hozhatott magával a zwingerből. öreg szegediek még emlékeznek rá, hogy a Ráday-világban egész nap hallatszott ki a várból a botpufogás s hogy éjszaka mi történhetett, azt a belvárosi plébánia anyakönyveiből lehet sejteni. 1872-ben 5-10 halottat jegyeztek be az anyakönyvbe s ezekbői 112 vizsgálati foglyot a vár szállított. így érthető meg, hogy a törvényhatóság megsokalta a rendcsinálást és Ráday visszahívását kérte, amire az lett a válasz, hogy a tanyaiak tüntettek fáklyásmenettel Ráday mellett, akiben nagy jótevőjüket látták. Mert lehet, hogy a gróf az inkvizíció eszközeivel dolgozott, de az se volt túlságosan humánus cselekedet, amikor a haramiák Péterin egy áldott állapotos asszonyt azért ölték meg, hogy hozzájuthassanak a még meg nem született magzat kisujjához. Ugy tartották, hogy az a leghathatósabb talizmán s akinek olyan van a szürujjába kötve, azt nem fogja a zsarók golyója ... A háború előtt én is beszéltem egy öreg röszkei magyarral, aki összetett kezekkel áldotta Rádayt a haló porában is. Ezt az öreg magyart Rózsa Sándornak hívták, fia volt Rózsa Sándornak, a puszták királyának, formára és arcra, termetre, — de ő már csak jámbor paprikaterTielő volt. Még két bátyja élt neki akkor, 1910 körül, Átokházán, azok #is »sok csalárd u* gazda emberek, ami alatt nem huncutságot ért az okos ember, hanem sok gyermeket. — Sohse tudtam szívelni az apám mestörségit, tudja, de azért engöm is szekvesztráltatottt a gróf, mint suttyó legénykét. Két hétig voltam bezárva egy kis kalickába, akkor magához hivatott a gróf, mögverögette a vállam, oszt aszonta, Iögyek röndösebb embör az apámnál. Olyan jó volt hozzám, hogy aszonta, nincs szive eldoboltatni tőlem az apám kocsiját, lovát, pedig a többiektől miudönt elszödtek. Én mög osztán subát vöttem az apámnak, 22 pöngő forintot adtam érte, abba is halt mög szögény a rabságban. — Hát aztán nagyon kénytette magát az apja a rossz életre? — Eccör-kétcör regnált rajtam, hogy mért nem mögyölc velük szöröncsét próbálni, de hogy nem vót kedvem, aszonta, no, gyerőköm, lőhet, hogy neköd van igazad, ha nem arra termöttél. De nagyon szépen beszélt velünk mindig, soha én attól egy rossz szót nem hallottam, mert igön szerelte a családjait. Mérsékelten meleg Mő A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 órakor: Számottevő csapadék nem volt, úgyhogy az időnek általában száraz jellege van. Hazánkban az idő részben felhős, a nappali hőmérséklet 3—4 fokkal magasabb a rendesnél. Prognózis: Részben felhős és mérsékelten meleg idő várható. Bárány európai rekordot uszott Oécsben (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécsből jelentik: Dr. Bárány István a 100 méteres hátúszásban 1 perc 12.4 másodperces idővei uj magyar és európai rekordot állított fel. • Az osztrák—magyar uszómérkőzés első napján Ausztria vezet 20y3 ponttal Magyarország 15Va pontjával szemben. Részletes eredmények: 1CÓ méteres háíuszás: 1. Dr. Bárány 1.12.4, magyar rekord, 2. Rödiger (Ausztria), 3. Roller (Ausztria) és Bicskev (Magyarország) holtversenyben. 203 méteres mellúszás; 1. Schsffer (Ausztria) 2.57.8, 2. Stein (Ausztria), 3. Heller (Magyarország). Műugrás: 1. Staudinger (Ausztria), 2, Svibek (Ausztria), 3. Nagy (Magyarország). 400 méteres gyorsúszás: 1. Halasi 5.24.02, 2. Baranyai, 3. Rödiger (Ausztria). a levente usfébajnekségokban Budapest, szeptember 14. Az országos leventeuszóbajnokság *mai előfutamában a 100 méteres gyorsúszás első előfutamában Vagó (Szeged) második lett és igy bekerül a nyolcas döntőbe. A ICO méteres hátúszásban Mészáros (Szeged) az első előfutamban harmadik lett, de 1.32.8 mp-es eredményével igy is bekerült a nyolcas döntőbe. A 400 méteres gyorsúszás első előfutamában Vágó (Szeged) harmadik lelt. A műugrás döntőjébe Szegedről Woííf kerül be а döntőbe. A |8v6 Ы:! szenzációs raegiepelései: №na Petrovíia szóméra szerefme Szíkely J-nes пару Uta-allrelici6|a és Gcüores fje! Rió parádés nagy íi'mjr Cs9»5rí01i'6! aEe.vftros' ís Korzóban "-pórolfon erre a Hét rfífjv a(trnlicl6ra!