Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-14 / 208. szám

^^'fZZZZ^JZZ^ZZ Szombat, 1929 szeptember 14 kOlcaOnkOnyvtAi «1 (egylroda Aradi $0« Jj 0 uccs 8. Teletöm - 30Ö. - Nyomda s Löw _ Mpól uccn Telelőn 1B-14. « » «» « » V. eVfOlyaTO áOO. SZÖiü JH* mmni ^mffWtfrrniff MAKÓ: Sierke»rtö»ég 6» kladóhtvalal: Url ucca ft. Telefoni ISI. szám.« »«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 1 SzcrReszt0s«g é* kiadóhivatal: Andrá»y ucca 23. Telefon: 49 «^m. « » « » « » « » H » ElOllsetÉsi ara novonto ví j viiiéne i 6a a lflvaro»bari mmm l-O'», {llltülddn ö-40 üenqtf. egyes izA-n IS. vasár- és Ünnepnap illltfr ját, a város fejlesztésének ütemét s a város polgárságának adófilléreiből előálló jövedelem hovafordiíását lenne hivatott megállapítani. Ha egy kereskedő a maga fizetőképességét az amerikai börze eseményeitől teszi függővé, azt a kereskedőt hazardőrnek tartja a közvélemény. A város a maga költségvetését s költségvetésének realitását mégis olyan tényezőktől teszi függővé, amelyeket a tisztss kereskedelem a maga konzervatív üzletpolitikájából kizár s amely ellen, ha rákényszerül, okos fedezi magát. Ugy gondoljuk, a pénzC-g'* ^mj.u, íanak nemcsak az volna most a föladata, hogy a bnzaárak esése folvtá" a jüveCcT'uZT3>cii h^áHó csökkenéshez képest százezer pengővel szorítsa le a költségvetés kiadási tételeit, hanem az, hogy okos körültekintéssel keresse meg a módját: miként lehetne a város költségvetését függetleníteni a butaáraktői, függetleníteni az amerikai búzatermés eredményeitől s a tőzsdejáték hazardériájától. Amíg a város jövedelmét mindettől függetleniteni nem sikerül, addig akár beismerjük, akár tagadjuk, • a város, amelyről olyan előszeretettel szoktuk említeni, hogy erkölcsi testület, spekulál a csikágói tőzsdén. S ettől a spekulációtól, s ennek a spekulációnak olykor, mint a mostani esetben is. katasztrófális következményeitől, a józan megfontolásnak meg kell védenie a várost. »SSalfazár püspök azt látja, hogy a politikai rendszert mm kell változtatni« Hegymeoi-Kíss Pál felfSnéstkeSlfi nyUalfeezafa A íőzsdespekuláns város A polgármester, — mint a Délmagyarország belső oldalain hirt ad róla — össze fogja hivni a pénzügyi bizottságot a költségvetés ujabb letárgyalására. A város költségvetési, mint a pénzügyi bizottság összehívásának indokolásából kitűnik, a buza árának magassára van alapítva. A kanadai búzatermés, a csikágói tőzsde sokkal intenzivebben befolyásolja a város költségvetésének egyensúlyát, mint a magunk elhatározása és akarata. Hogv Szegeden hány uccát töltünk föl, hány uccát csatornázunk, az az elmúlt évben attól függött, hogy mennyit tudunk megtakarítani a szí'-házi deficitből. (Igazán hálásak vagyunk Makó városának, hogy nyolcezer pengővel hozzájárult a szegedi uccák rendezésének költségeihez.) A jövő évben azonban a kanadai búzatermés eredménye s a csikágói tőzsdespekuláció szabja mea Szeged város fejlődésének ütemét. A pénzügyi bizottság, s mondhatjuk azt is, az egész közgyűlés inkább szórakozik csak a költségvetés összeállításával, mint valósá- j gos és komoly munkát végez. A pénzügyi j bizottság fur-farag, esztergályoz a költségvetés | egyes tételein s mint a szorgalmas tanár az iskolai dolgozatokat javítja., ugy korrigálják a pénzügyi bizottság jószándéku és ártalmatlan tagjai a városi számvevőség költségvetési Írásbeli dolgozatát. A közgyűlés számára a költségvetési vita már csak vérszegény alkalmat nyújt arra, hogy a haldokló közgyűlés élni akaró tagjai mégegyszer magukra hívják a választók figyelmét, nem azokét, akik őket a közgyűlésre küldték, mert azok már »nyugszanak a csöndes temetőben«, hanem azokét, akiktől elvárják, hogy uira beléjük helyezik bizalmukat. A városi tőrvény azonban a minisztérium diszkrecionális jogkörévé teszi a költségvetés megalkotását, tárgyalhat a pénzügyi bizottság amit akar, tehet a város tanácsa olyan elő'erjesztést, amilyen jól esik. határozhat el a közgyűlés, ami tetszik neki, amikor azonban az iratok fölkerülnek a belügyrr.L-isztériumba, a minisztérium megbízott tisztviselője fölhívja a város polgármesterét és főszámvevőjét s a pénzügyi bizottság véleményéből, a tanács elő:erjesztéséből, a városi közgyűlés elhatározásából mégis csak a belügyminisztérium állapítja meg a város költségvetését. Ezt nevezik ma modern önkormányzatnak, ez az autonómia legújabb rendszere, a polgárság igv határozhat szabadon, legjobb tudása és belátása szerint vagyona és özaJA?tatásának jövedelmei fölött A belügyminisztériumnak azonban hatalmas konkurrense támadt a csikágói tőzsdében. Ha az amerikai buza pozicíónyerése százezer pengővel csökkenti a város bevételeit, ha a város költségvetésének realitása a csikágói tőzsde spekulációjától függ, akkor hiába töröl egyes tételeket s más tételeket hiába emel föl az önkormányzatot gyakorló magyar királyi belügyminisztérium, a városnak mégsem lesz annyi jövedelme, mint amennyit elkölteni akarnak s még sem lesz fedezet azokra a kiadásokra, melyeket nem a városi polgárság képviselete, hanem a kormányhalóság illesztett bele a város költségvetésébe. A város polgársága azt szeretné, ha több realitással készülne az a költségvetés, amely j mégis jCsak a, város vscyonának kezelési mód- » üjm UüMcatásról rendelkezik. Magyar részről \ lépést jelent előre abban" azirányban! hötty "«; (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) j Hegymegi-Kiss Pál országgyűlési képviselő Baltazár püspöknek Maycr miniszterrel folytatott táravalú^.iiól Uie*> érdekesen nyilatkozol t. A nyilatkozat szerint Baltazár püspök ugy áll;' í' iái, mini ehetségénél és múltjánál fogva sokkal nagyobb sulyu ember, semhogy az ő politikai kezdeményezését le lehetne kicsinyelni. Baltazár mint próféta emelte fei szavát, mert veszélyben látja az ország és a magyarság sorsát. Lelkiismerete kényszeriii, hogy megmondja az igazságot, amit meglátó! t. Meglátta pedig azt, hogy a Bethlen-kormány küldetése véget ért. Az állam rendje zavartalan, nem zavarja más, csak tönkrement kereskedők, iparosok és gazdák jajgatása. — Nem tartozom Baltazár személyes környezetébe — mondotta He?tymesri-Kiss Pál —, Baltazár egy másik pártnak a tagja, de az S meglátását mi is látjuk és azt gondoljuk, hogy rosszul teszik, akik őt ócsárolják, ő azt látja, hogy a politikai rendszert meg kell változtatni. Mi, az ellenzék már régen hirdetjük ezt, de nem hallgattak ránk. Most a kormánypárt oszlopos tagja, a miniszterelnök barátja hirdeti az igazságot, lelkiismerete szavát megrázó módon kiáltja az ország fülébe. Hegymegi-Kfcs Pál nyilatkozatát azzal fejezi be, hogy naivnak tartja Baltazár részéről, hogy Mayer miniszterhez fordult, aki a kormányhoz közelálló sajtó támadására máris meghátrált Amilyen helyesen állapítja m?g Baltazár a diagnózist és helyesen irta elő a gyógyszereket, annyira hiba az, hogy a gyógyulást a régi kezelő orvosoktól várja. Baltazárnak is azt kell tenni, mint Kállay Tibor, Nagy F.mil és Gaál Gaszton tett, ki kell lépni az egységes pártból. Németországban levegőbe repült egy dinamitgyár: öt halott — Olaszországban benzSnrobba'aás bedöntött egy házat: négy halott, tizenkét sebesült (Budapesti iudósitónk telejonjelentése.') J Dortmundból jelentik: A kölni Siegcner-féle j dinamitgyár fördei gyártelepe pénteken délután felrobbant. A robbanást az egyik olajtar- j tály meggyulladása okozta. Este 6 óráig öi j borzalmasan megcsonkított holttestet húztak \ ki a romok alól. A gyártelep helyén füstölgő romhalmaz maradt. Mi! ári óból jelentik: Pármában pénteken délután borzalmas katasztrófa történt E.»y pármai drogéria laboratóriumában felrobban' a benzin. A detonáció ereje olyan nagy volt, hogy a ház homlokfala bedőlt. Tüz ütött ki és rövidesen porrá égett az egész épület. Eddig négy holttestet és tizenkét súlyos sebesültet húztak ki a romok alól. A mentési és oltási munkálatoknál két tűzoltó cl tveszélycsen megsebesült. Azt liiszik, hogy a romok alatt még több halott van, mort a katasztrófa idején a bérház valamennyi lakója otthon tartózkodott A magyar kormány nem fárul hozzá a háború esetére biztosítandó támogatáshoz »»Magyarország sem bír el ujabb terheket", — mondotta Tánczos tábornok Genfben Genf, szeptember 13. A leszerelési kérdésről tár- J Tánczos Gábor tábornok szólalt fel, aki a követgyaló bizottság ma délután tovább folytatta annak j kezőkben ismertette a magvar deleeáció állásaz egyezménynek a megvitatását, amely « háború, ^ pontját: vagy háborús fenyegetés esetére biztosítandó pénz- | — Az előttünk fekvő egyezménv rendkívül nagv