Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-01 / 197. szám

,2 DÉLMAGYARORSZAG az ülésteremből, az épület előtt felállított fúvószenekar a holland hálaimával és az »Erős várunk nekünk az Isten« zsoltár hangjaival kisérte • távozó delegátusokat. A jelenlevő közönség lelkesen ünnepelte a delegátusokat cs különösen Stresemann német külügyminiszternek volt része viharos óváciőban. ítélet a Sipeki Bálás—Orczy báróné pörben Lopás miott ötven pengőre ítélték Orczy bárónét Budapest, augusztus 31. Ma folytatták Orczy báróné és Sipeki-Balás egyetemi tanár ismeretes pőrének tárgyalását. Az ügyész kijelentette, hogy bizonyitáskiegészitö indítványát zárt tárgyaláson óhajtja megtenni, mert lekjnleütel kell lenni a vádlott ni»! mivoltára. Nöhm járásbiró ezután elrendeld a zárt tárgyalási, azzal az indokolással, fcoL'y olyan momentumok merülhetnek fel, amelyek » közerkölcsiségei sértik. Sokáig tartott a zárt tárgyalás. A zárt ajtók mögül egy szó sem hallatszik ki, de azért a hallgatók tömege mégis az ajtónál csoportosul. Amikor felnyitják az ajtókat, a bíró már hirdeti is az Ítéletet: — A járásbíróság bűnösnek mondja ki Orczy l/aj«.s bárónét lopás vétségében, amelyet azáltal követett el, hogy dr. Sipeki-Balás Károly egyetemi tanár Íróasztalából annak engedélye és beleegyezése nélkül a revolvert elvitte és ezért őt az envhi'ő szakasz alkalmazásával 50 pengő pénzbüníp'ésre Kéli. Egyben felmenti a járásbíróság « magánlaksértés vétsége és az életveszélyes fenyegetés vétségének vádja alól. — Ami e többi bűncselekményeket illeti — mondja az indokolás —, ezek alól a járásbíróságnak fel kellett menteni a vádlottat, az életveszélyes fenyegetés alól éppen ugy, mint a magánlaksértés vádja alól. Az, hogy valaki. nyolc évig tartó bizalmas ismeretség után azt telefonálja a férfinak, hogy vigyázzon, mert nála van a revolver, még nem meriti ki az életveszélyes fenyegetés bűncselekményének kritériumait. — Nem állapitható meg a magánlaksértés vádja Dreherben vacsorázunk. Ma katonazene. Záróra reggel 4. Esti menti P 3*— Halpaprikás C.ompoí- saláta Bécsi filé Almás rétes Fekete kávé , oss ura A legszebb művészi és iga zolványha való M ! fényképek yorson é« olcsón 850 • B«%ee»*|e V # _ — m , , j Líri. itKlueK noiLiesiei vasai u<ij.> a. ucumuai llf ||2> fénylCCPéS2S1fBÍ ! mclö ravatalozó házába viszik. Innen temetik hétugyanezen oknál fogva Nyolc ér alatt a nő Igen gyakran volt a sértettnél és a sértett is Igen gyakran volt a vádlottnál. Ha a kritikus napon be is ment a sértett lakására és onnan felszólítás ellenére egy köztük támadt differencia miatt — távozni nem akart, őt még magánlaksértés ügyében elitélni nem lehet. - A büntetés kiszabásánál a járásbíróság enyhítő körülményként mérlegelte az asszony büntetlen előéletét, a sajátszerű helyzetét, amelyben a bűncselekményt elkövette és a sértetthez való viszonyát. Az ítélet ellen fe'ebbezésl jelentettek be. A Pusztaszeri Árpád-Egyesület díszközgyűlése. A Pusztaszeri Árpád-Egyesület szombat délután hat órakor a városháza közgyűlési termében tartotta meg közgyűlését. A közgyűlésen a szegedieken kivül megjelentek Ádám Éva. Fehéregyházi Valéria. Miksáné Kassai Sarolta, dr. Mehlo Armandné,. Mock Ferenc, Nóvák Mártonnó, Bombái Dezsőné, S z ő c s Árpádné, Szelőczey Kovács Aladárné a Zrínyi Ilona Egylet, h Magyar-Lengyel Szövetség, a Szilágyi Erzsébet Nőegylet, a MÁNSz. stb. képviseletében. Jelen volt Ozóbor Mátyás zalaegerszegi polgármester is. A díszközgyűlést dr. Szakáts József elnök üdvözlő szavai vezették be. Majd dr. Hunyadi János titkár számolt be az egyesület mult évi működéséről. Ezután Ádám Iíva és dr. Mehla Armandué méltatták az egyesület munkáját, kiemelve, hogy az Árpád-kultusz intenzív kifejlesztése" nagyfontosságú érdek. A díszközgyűlésen megjelentek résztvesznek a vasárnapi pusztaszeri ünnepen is. özv. Kndrényi Lajostié meghait. Szombaton délután hosszas szenvedés után meghalt özv. E n dr é n y i Lajosné. néhai Endrényi Lajosnak, «Szegedi Friss Újság alapitójának felesége. Az elhunyt úriasszony mintaképe volt az odaadó hitvesnek. gondos anyának és a kitűnő üzletaszszonynak, akinek nagy része volt férje vállalatának felvirágoztatásában. Három leánya és kiterjedt rokonsága gyászolja özvegy Endrényi Lajosnét, akinek holttestét vasárnap a belvárosi tetD2P szeptember 1 Wellington Seltona önszinező- és S« C. gázfénypaplrokat Hon amateur í^nyKépezo w minden ama» Kézikönyvek ismén. díjtalanul í Kapható: Tel. 14— 7.1. Ciebmann M/s=eréss',éíi Kelemen u. 121 Orska Máriát elmegyógyintézetbe vitték (Budapesti tudósítónk telefonjelentésc.X Berlinből jelentik: Orska Mária, a hires német színésznő, akinek kokain- és morfiumszenvedélye közismert, néhány hónappal ezelőtt Bécsből Berlinbe költözött. A művésznő állapota pénteken éjjel annyira rosszabbodott, hogy' őrjöngeni kezdett és elmegyógyintézetbe kellett szállítani. ktszQlnrb. Somogyi u. 24, a Dréber »Brfl/O mellett. Teleion 21-26 főn délután 4 órakor. HARMÓNIA bérlet- és hangversenyJEGYEI Délmagyarország jegyirodájában ALFÖLDI CIPÓ Klauzál tér s. Gyártelep: Fe1«öll»zaparl 6. szóm. 9SS Uj és féláru tankönyveket minden iskola részére 959 Bartos Lipót könyvkereskedésben szerezhet bel MA, VASÁRNAP délelőtt 7—10 óráig nyitva tartok. A Kardos-tészta használatával ^ időt és munkás takarít! Az eszperantó magyar ősei Irta: Móra Eerenc. Valahányszor az esperantóról olvasok, ami, hála istennek, nem éppen ritka dolog, mindig eszembe jut a bibliai nagy desperanto: a bábeli nyelvzavar. Ugy, ahogy gyerekkori kisbibliámban elgondolta a jámbor fametsző. Egy mészégető formájú kerek torony Sineár mezején, már a hetedik emeletet rakják rá, már csak egy sor tégla kell hozzá s iki egy kicsit gebcszkedik, az már onnan beláthat az égbe. Csakhogy a nagyturbános pallér hiába nyújtózkodik te tégláért, egy köcsögkai'jpos férfi kobaktökből faragott bilHkomot kínál föl neki, araiben "alighanem limonádé van. Az elmés fametsző ugyanis a nyelvi zavar ábrázolását azzal telte szemléletesebbé, hogy mind más-más kosztümbe bujtatta a tótókat, akik a babiloni tornyot építették. Egy nagyszakállú héber az oltott meszet akarja kavarni, látszik a tátott száján, hogy kavaró-kanálért kurjongat s egy pucér nőcseléd, akinek olyan korán ihlete volt a mai divatról, -alázatosan nyújt felé egy cirklit. Egy hollandi mynheer mcszelőért kapadozik az állványon s egy barátságos szerecsen téglát vág a fejéhez. Olyan tökéletes a zűrzavar, hogy azt merném mondani, Sineár mezején tört ki a jó Isten rendeléséből az első békekongresszus. Okos ember csak egy van a képen: az, aki a háttérben arra használja fel az amábilis konfúziót, hogy a képen találkozó összes lovakat, teheneket és tevéket elhajtj'J vizűm nélkül, ő tudja, hova. Sajnos, erről a gentlemanről nem adhatok személyleirást, illetve neinzetleirást, mert hátat fordit az egész társaságnak... Nem tudom, az esperantisták hányadik emeletén tartanak már a maguk babiloni tornyának. < amelynek kupolájában lesz valaha — én erős hittel hiszem ezt — az emberiség közös nyelvének 'központi irodája cs onnan viszik maid szét a radiográfok egész világba az egységes helyesírás szabályait. Hanem azt tudom, hogy száz esztendővel ezelőtt a fundamentum lerakásánál egy magyar ember is szorgoskodott, akinek a nevét nem igen ismerik az. esperantó világirodalmában. Réthg Andrásnak hivták, nagvtudományu katholikus pap volt, a győri kir. akadémián a görög nyelv professzora. Ez a könyve cinitáblájáról derül ki, amely Bécsben jelent meg 1821-ben, latin nyelven. Magyarra forditva cz a címe: Minden nemzetek közös használatára szánt univerzális mjelo. A nyugaton már akkor kétszázéves múltja volt a világnyelvvel való kísérletezésnek, amely egész Descartes-ig megy vissza. Tudott-e ezekről a mi papunk, az nem világlik ki a könyvéből. A bevezetésben. csak annyit mond, hogy tizesztendei fáradsága gyümölcsét ajánlja a »clíarissima patronnak-, a »nagyon szeretett hazá dnak. Ahhoz képest semmiesetre se sok idő, hogy az ő világnyelvének megtanulására legalább száz esztendő kellene egy embernek. Akkor az már tudna rajta beszélni és csak olyan kellene hozzá, aki megértse. Béthy rendszere az úgynevezett a priori rendszerek közé tartozik, amelyek nem támaszkodnak a meglevő nyelvi anyagra, hanem előre megállapított önkényes elv szerint a semmiből szerkesztődnek. A győri professzor világnyelvének alapja tudatosan, vagy véletlenül a Leibnizével azonos, aki szerint minden komplexidea egyszerű ideákra bontható s az alapideák nevéről egyszerű variációkkal összeállítható a többi. Csakhogy Leibniz beérte az elmélettel, nem csinált hozzá se szótárt, se nyelvtant. A győri pap megcsinálta mindakettőt, különös gonddal vigyázván arra, hogy az univerzális nyelv szavai ne csak praktikusak, hanem szépen hangzók is legyenekI Sikerült is neki. Bizonyítsanak a példák! A hónap egyike a Béthy 3969 alapfogalmának s réthvül annyit lesz. hogy phak. Most már: j január — aphuk, február — aphuk, március — j ophuk, április — öphuk, május — ephuk, -junius i _ épíiuk, julius —' iphuk, augusztus — üphuk, a négy emberes hónap pedig — uphuk, haphuk, hophuk és hiphukt Az esztendő phakh, a tavasz pliákh, a nyár pliokh, az ősz phük, a dél phok, az este phik és az éjszaka phök. így megy éz végig 150 oldalon keresztül és aki győzte volna tüdővel ezt a köpködést, annak éz bizonyára nagyon szép nyelv lett volna, de például választási népgyűlést nem lehetett volna vele tartani. (Ámbár az uk-muk-fuk is olyan, mintha ebből a szótárból maradt volna s azzal elég gyakran lehet is találkozni a mai hivatalos magyar életben is.) A másik magyar világnyelv próbálót Paics Mózesnek hivták, zimonyi ember volt, ennél többet ném is tudok róla, ezt is csak egy régi nekrológból. A könyve is zimonyban jelent meg az ötvenes években s épp olyan nyomtalan eltűnt, mint az Andreas Bétiayé. A Paics betűi meglehetősen nemzetköziek voltak: az arab számjegyek. Minden fogalomnak volna kis megegyezéssel megállapított száma s azt minden nemzetbeli ember a maga nyelvén olvasná. Például ezt a számot: 15, a magyar olvasná ember-nek, a francia l'homme nak, az angol man-nek, a német mensch.nek és az olasz l'uomo-uek. Bagók, képzők,, fokjelek, mind bizonyos közakarattal megállapított számok. Ha a 221 a magyarban jó, a németben gat, akkor a 221-\-5: jobb, illetve besser s a 221-1-6 a magyarban legjobb, a németben am bestén. Ez lett volna a lényege a porigráfiá-nak, aminek Paics Mózes elnevezte a tudományát. Élőbeszédre nem való s nyilván írásban se próbálták ki soha. Ügyetlen ősei a modern csperanlónak, amelyhez ugy viszouylanak, mint talicska a rőpülőgéphez. De mint magyar kisérlelek, megérdemlik a följefiyzést