Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-01 / 197. szám

eiöitzeiesi ara Havonta 3-Zlt vldéKen és a (Óvárosban :}•<>(». itülldldSn Ö-40 pengd. Egyes 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér Vasárnap, 1929 szepiemoer i üíllcsonkíínyvlAr és Icnylrodo : Aradi SS© ucco 8. Teleioo: 306. - Nyomda: Löw , . . Upól ucrn 19. Telefon : 16-34. «»«»«» V. 6VIOiy£IIIl Szám MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca 6. Telefon: 131. SZhni.» »«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: AndróJiy ucca 23. Telelői»: 49. szám. « » « » « » « » « *> Hálha mégis El lehet azt hinni, ami tegnap este Párisban történt? Hogy a francia nép a hágai konferenciáról hazatérő Briand-t egetverő éljenzéssel fogadta. Olyannal, ami a civilizált világban csak meztelen táncosnőknek és boxbajnokoknak jár ki. El lehet hinni. Bár Briand már nem igen kereshetné meg kenyerét se mint táncos, se mint ökölvívó, mégis egyik legnagyobb színésze korunknak és Páris népe nagyon hálás és nagyon tud lelkesedni. Még akkor is, ha a Rajnavidék kiürítéséről van szó? Ami nem igen állilhaló be francia győzelemnek. Inkább azt jelenti, hogy a hódítás illúziója véget ér és a francia kard, amely eddig Németország z.,igereiben vájkált, visszatér hüvelyébe. A háború teljes likvidálása: ezt jelenti a hágai megegyezés és ezt éljen ezt ék meg a franciák. Még azt is eltűrték, hogy a német nagykövet is belesegítsen az éljenzésbe. Nem boche-ozta le senki a pályaudvaron, ahol ő is megjelent a békét hozó államférfi fogadásán. Udvariasan előre engedték, sőt még a lelkes éljenből is juttattak neki. Mint a boche-ok képviselőjének, aki Briand alakjában ünnepelte a francia alJamot. Nincs ezen semmi hihetetlen. Egészen jól meg lehet érteni, ha a béke tizedik esztendejében a franciák is megunták már a porkoláb nem nagyon szimpatikus szerepét és ugyanolyan őszintén ünneplik a békecsinálót, mint amilyen őszintén éltették a háborút. Sőt azt az állítást is meg mernénk kockáztatni, hogy Páris népe tizenöt évvel ezelőtt is éppen igy megéljenezte volna sorsa iniézőit, ha azok nem a háborút, hanem a békét mutatták volna neki karjukra emelve, mint hoszszu és kétségbeesett tárgyalások eredményét. A népek sohse akarnak háborút, a világháborút se akarta az a sajtó se, amit közvéleménynek hívnak. A közvéleményt lehet i; ányitani, idomítani s erőszak nélkül is vezetni. A mai közvélemény a békét éljenzi, mert a ma államférfiai azt akarják velük éltetni. Ez a tendencia nyilvánvaló volt a hágai konferencia egész tartama alatt s aki figyelemmel kisérte a tárgyalásokat, a legbizonytalanabb helyzetben is biztosra vette, hogy meg fogják találni a békés kibontakozást. A hágai konferenciának éppen ez a nagy lanulsága: a legkétségbeesettebb helyzetekben is meg» lehet menteni a békét. Ha a világháború anteaktáit Európa nyilvánosságé előtt vették volna tárgyalás alá az államfők és a kormányok, nem lett volna világháború, mert senki se merte volna vállalni érte a felelősséget. S ki tudja, a borzalmas tapasztalatok után nem fognak-e észretérni a népek vezetői s a hágai konferenciából nem vonják-e le azt a tanulságot, hogy igenis meg lehet a végzetet állítani, ha megakarják áliitani. Mert azt lehet, csak egyet nem lehet: az evolúció vonatát megállítani a sinesdi játékkal. Krajcárt tenni a sínre: mikor iön a vonat: ez minden gyereknek kedves mulatsága volt valamikor. Mikor még messze van a vonat, csak a füstje pillédzik a kanyarodó mögött, akkor felmászni az árokból a töltésre, rátenni a sínre a krajcárt s tátott szájjal és visszafojlolt lélekzettel lesni: mi lesz most? Megállitja-e a vonatot a krajcár, vagy éppen le is ugratja a sínekről az árokba? Sohase történt meg egyik se. A vonat se meg nem állt, se le nem fordult, hanem robogott tovább, a krajcárt pedig vagy lesöpörte a légnyomás, vagy fölismerhetetlenné lapították a kerekek. Ezt a játékot hívták sinesdi-nek s ez jött divatba a háború után a nagy gyerekek közt, akiket politikusoknak, államférfiaknak, diktátoroknak hivnak. Szin, faj, felekezet, világnézet dolgában különbözhetnek egymástól, de abban megegyeznek, hogy mind azt hiszi, az ő krajcárkájával meg lehet állítani, vagy ki lehet siklatni a demokrácia kincses vonatát a madridi, római, moszkvai, budapesti bakterház mellett, — ki hol mulatja magát ez öreg gyermekek közül a politika csúnya játékával. Mind komolyan veszi magát és a krajcárkájái és mind elhiszi, hogy neki sikerülni fog az, ami még soha senkinek nem sikerült. Még a világtörténelem olyan csudagyermekének sem, mint Napoleon. S még a világtörténelem olyan enfant terrible-jének sem, mint Vilmos császár. A haladás, a szellemi felszabadulás, az evolúció vonata, amelyet megindi'.ott a francia forradalom, kétségtelen, hogy azóta vesztegelt j néhányszor, sőt vasúti szerencsétlenségek se ' éppen szokatlanok az azóta lefolyt másfélszáz év történetében. Nemcsak pajkos gyerekek éretlen tréfái álltak elébe, hanem komoly merényleteket is követtek el ellene, nemcsak a reakció, hanem a forradalom nevében is. Megpróbálták felrobbantani, kifosztani, mélységbe taszítani, sőt a kazán túlfűtésével is okozlak már katasztrófát azok, akik százéves utvonalat száz óra alatt akartak vele beszáguldatni. Pedig ennek a vonatnak a sebességét a természet szabta meg s a vonat el fog jutni oda, ahová el kell jutnia, ha a siettetés lassítja s a lassítás sietteti is az útját. Lehet hibás váltóval rossz sinre vezetni, lehet az ablakait beverni a kocsiutról felszedett kövekkel, még a síneket is fel lehet előle szaggatni, de egyet nem lehet: arra nem lehet rávenni, hogy visszafelé fusson, a rég elhagyott őrházak mentében. Az emberiség felett őrködő gondviselés, amely a vonatot elindította, gondoskodik arról, hogy mindig akadjanak józan, erőskezű és biztos tekintetű vezetők, akik oda viszik, ahová kell. Hágáig már sikerült elvinni. Talán sikerülni fog elérni az Európai Egyesült Államok nagy, pályaudvarát is. Öivenöi üaloíifa van eddig fitiiszbeoinlásnalc (Budapesti tudósítónk teiefonjelentése.) Algírból jelenlik: A tegnapi házbeomlás katasztrófájának helyén a mentési munkálatok állandóan folynak. Szombaton 25 halo'tut Még 30 ember §Iányzilc emeltek ki igy a halottak száma 55-re emelkedett. Még 30 ember hiányzik, úgyhogy valószínűleg 85 emberélet elpusztulásával kell száma'ni. .íí ü „Gráf Zeppelin vasárnap hajnalban startol FriedricSishafenbe Két potyautasjelöltet fedeztek fel a motorgondolában (Budapesti tudósítónk teiefonjelentése.-) Lakehurstból jelenük: A Gráf Zeppelin felszállásához minden előkészület megtörtént. Az utasok este 10 órakor elfoglalták helyeiket a gondolában. A Gráf Zeppelin amerikai időszámítás szerint 11 és 12 óra között, középeurópai időszámítás szerint 4—5 között startol Friedrichsbafenbe. A start előtt az egyik motorgondolában két potyautas jelöltet fedezlek fel. akiket átadlak a rendőrségnek. MacDonald P^rEstoaru (Budapesti tudósítónk teiefonjelentése.') Párisból jelentik: Ramsay MacDonald angol miniszterelnök szombaton délután leánya kíséretében Párisbn érkezeit. Az állomáson a külügyminisztérii!m igazgatója fogadta MacDonald azután a Quai d:Orsay-ra ment, ahol meglátogatta Bricnd francia miniszterelnököt. „Hága nagy lépéssel vEtte előre Európa rekonstrukcióját" — mondotta Snowden az érfekezSeí záróülésén (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.; Hágából jelentik: Az értekezlet záróülése dr. Stresemann elnöklésével nyílt meg. Waspar belga miniszterelnök köszönetet mondott Slresemannak, Snowdennek, Adatéinak, üdvözölte Bnandl és Hendersont, akik már eltávoztak Há-' gából, végül az értekezlet táviratot küldött a királynőnek. Snowden válaszában hangsúlyozta, hogy Európa rekonstrukcióját az értekezlet munkája nagy lépésekkel vitte előre. Az' első delegátusok 12 óra 55 perckor távoztak