Délmagyarország, 1929. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)

1929-08-23 / 189. szám

Péntek, 1929 augusztus 23 V. évfolyam ISI. szám MAKÓ: Szerketzlfiseg és kladóhlvalol: in ucca Telefon: 151. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrh»:y ucca 25. Telefon: 49. szám. «» « » <: » « » « » DH IrtvAroíba i 3-60, kUlISldíín 6-40 peng». Egyes ízám lo, va»AJ- és Ünnepnap 24 fillér SZEGED: Szerkesztőség: Somogyi ucca 32. I. em. Telefon: 13-33. - Kladóhlvntal, kdlctdnkSnyviar és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telelőn: 30ö. - Nyomda: töw Ilpol ucca 19. Telefon : 18-34. «»«»«» Előfizetési ara havonta 3-20 vidéken és a £ sötét falu Hetek' óta tartanak a letartóztatások a Tiszazug vidékén és a szolnoki ügyészség fogházában állandóan szaporodik egy nagyszabású emberirtás g. cin újítottjainak száma. Halósági emberek nyi iák meg a temetők koporsóit és orvosszakértők: véleménye állapítja meg a tévedést vagy felületességet a halál okát feltüntető jelentésekben. Idegen anyag jelenlétét konstatálják a már oszlásnak indult holttestekben. Az idegen amag a fehér méreg, az arzén. Időről-időre a tömeges gyilkosságoknak egy. egy ilyen sorozata meglepő és döbbenetes élességgel világit bele a falunak tőlünk teljesen idegen lelkivilágába. A rugók és a körülmények majdnem mindenütt tökéletesen azonosak. A földre váró örökösök mohó türelmetlensége, az öregedő férj mellé láncolt fiatal asszony élnivágyása, a leányanya szégyenének eltitkolása és a föld széttagolásának elhárítása. A háttérben mindenütt ott szerepel a Jáger Marik iskolája szerint való öregasszony, aki tanáccsal és eszközzel is lud szolgálni a fölöslegesek világból való eltávolításának siclletésére. Néha egy véletlenül elejtett sző, egy bosszúból tett kijelentés nyomra vezeti a csendőrséget és a nyomozás egyéb hatóságait és ilyenkor a lapok tudósításai nyomán az egész ország megdöbbenve figyel fel, hogy a métely miként tudott ily szörnyű módon elharapózni és beierágni magát a falu társadalmának testébe. Ezeknek az időről-időre váratlanul fellobbanó jelenségeknek láttára tisztába kell jönnünk egyes körülményekkel. A falu nem a bogárhátú, fehérre meszelt házaknak csoportja, nem a városi irók novelláiban és regénjeiben élő embereknek tömege, nem a közigazgatás aktáinak tárgya, aminek mi kívülről ismerni véljük. A falu a maga kezdetleges kulturális viszonyaival, elmaradt gazdasági rendszerével, a miénktől elütő morális felfogásával, nagy gyermekhalandóságával, a minimumra leszorított egészségügyi berendezésével, fertőzött .vizű kutáival egy olyan társadalmi alakulat, amelyei évszázadoknak elválasztó átka különil el. a várostól és a huszadik századtól. Okosabb és helyesebb, ha hamis frázisok helyett, amelyek a nemzet gerincének nevezik a kisgazdává előléptetett és a politika sakktábláján ide-oda tologatott parasztot, nyíl. tan és leplezés nélkül beszélünk a falu és város közötti lelki közösség hiányáról, sőt arról az egyenes ellenségeskedésről, amely a falut szembeállítja a várost képviselő kabátos emberrel. Mindenki ismeri Mikszáth kaszát vásárló parasztjának bizalmatlanságát és a hozzá hasonlatos adomáknak egész sorozatát. Hagyjuk el a derűt ezekből a történetékből, vagy helyezzük át az ilyen históriákat komorabb színskálába és a bizalmatlanság egyenes gyűlöletté változik, amely örömét leli a városi ember félrevezetésében, a vonat meghajigálásában, az autók utjának vasszegekkel való beszórásában, sőt az utasok életét veszélyeztető merényletekben. És mindezek mögött lappang a komor tekintetek öszszetartása, amely egységbe- forrasztja össze a gép, a kultura, a város és a városi ember ellenségeit. Ez a sölét összetartás a magyarázata, hogy lönyíges gyerekeihajtások, férjgyilkosságok .és ' egyéb bűntények miért tudnak éveken keresztül lappangani a faluban, ahol nyílt titok, ami történik és ismerős a tettes és értelmi szerző egyaránt. A szolnoki eset a maga szétágazó hálózatával csak megismétlődése más hasonló bünkrónikáknak, melyek ijesztő fénynyel világítanak bele a falu éjszakájának sötétségébe. MWWmaHW^ .ig^HWMMI Legválságosabb napját élte csütörtökön a hágai konferencia A hatalmak megegyeztek az Angliának adand6 egyezményekre vonatkozólag (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelenlik: A londoni sajtó hágai tudósítói szerint a csütörtöki nap a jóvátételi konferencia legválságosabb napja volt. Az angol követeléseket még mindig nem teljesítették, a Rajnavidék kiürítésének kérdésében a nézeteltérések egyre mélyülnek. Itteni politikai körökben nagy érdeklődéssel várják Briand előre beharangozott utolsó egyezkedési kísérletét. Franciaország, Olaszország, Japán és Belgium az Angliának adandó egyezményre .vonatko/ólag megegyezésre jutott, amely lényegében Németország kárára történt MacDo.xald a hág^j események felől állandóan tájékoztatja magát, szombaton viszszatér Londonba, ahol befejezi a Népszövetség szeptemberi ülésének előkészületeit. Hága, augusztus 22. Csütörtökön délután 4 órakor a négy hitelező állam megbízottai a német megbízottakkal jöttek össze tanácskozásra. A hitelező államok felszólították Németországot, hogy a Dawes-terwel kapcsolatosan ismeretes 300 millió márkának Németországra eső részéről mondjon le. Hogy a kérdést Hilferding és Curtius Stresempnnal megtárgyalhassák, az ülést megszakították D világ minden tájékáról összesereglett magyarok világkongresszusát csütörtökön délelőtt megnyitották ünnepi istentiszteletek; fogadtatás a kormányzónál; tfiszgyülés, szakülések; a főváros bankettje Budapest, augusztus 22. Nagy tömeg vonult fel csütörtökön reggel a fellobogózott Nemzeti Muzeum elé. Külföldi magyarok, kétmillió szétszórtan élő elszakadt magyar képviselői. «" Istentiszteletek Kora reggel istentiszteletek kezdődtek. A Bazilikában reggel nyolckor tartották meg íz ünnepi misét. CSiszárik János c. püspök celebrálta a misét fényes segédlettel, majd Csókás Károly lelkész tartott ünnepi beszédet. A Kálvia-téri református templomban Takaró Géza newyorki esperes mondott prédikációt. — Jöttek évről-évre a levelek száz- és ezermérföldről, — mondta. — így ment ez tiz, husz, talán harminc évig. Most megjött maga a legnagyobb újság, a levél irója. Megjött Nyugatról, Keletről, Északról, Délről, a világ minden részéből. A Deák.téri református femplombjn Raffay Sándor püspök mondott szentbeszédet A Dahány-nccaf zsinagóga ünnepi istentiszteletén Hevesi Samu főrabbi tartott beszédet. Ünnepi gyűlés a Nemzeti Múzeum előtt Ezután a templomokból kivonujtak a külföldi magyarok, csoportosan gyülekeztek és festői menetben vonullak a XemzeJ Múzeum elé. Az amerikai magyarok egy Amerikába került megtépett, szabadságharckorabeli zászlót vittek. Tiz óra után kezdődött az ünnepség. A Hiszekegy, majd a Szózat eléneklése után Perónyi Zsig mond báró fekete diszmagvarban lépett a szónoki j emelvényre s mondott nagyszabású megnyitó be- ! szédet... 1 Perényi Zsigmond báró hatásos beszéde zugő, szűnni nem akaró tapsot kaoott. A kormányzónál A külföldi magyarok a muzeumi ünnepségek után a kormányzó elé vonultak. Negyedegy mull néhány perccel, amiVor széttárniuk a baloldali ajtók és diszkiséretével belépett a kormányzó. Abban a pillanatban lelkes taps harsant fel. Az olasz delegátusok felemelt karral üdvözölték a kormányzót. Jó őt percig zúgott a taps, a kormányzó megilletődve köszönte meg a külföldi magyarok óvációját, kíséretével felvonult a dobogóra, mögötte állt á szárnysegéde, a kiséret többi tagja pedig két oldalt állott. A kör Ijözepén csupán Jósika-Herczegh Imre és Perényi Zsigmond báró maradt- Az óváció elülte után előlépett Jósika-Herczegh Imre. beszéddel kö. szöntölte a kormányzót. \ ko mányzó válaszolt ezután a beszédekre. — Azt fcenem a külföld magyarjainak, hogy ne tekintsék magukat a magyarság ezeréves fájáról lehullott levelel nek, amelyeket messze sodort a szél, hanem legyenek fajuknak csupán más talajba átültetett friss hajtásai, akiket a közös emlékek és a magyar kultura erős gyökérszálai fűznek ahoz a régi hazához, mely ma inkább mint valaha, számit a hozzá ragaszkodók felvilágosító, támogató munkájára. Az egész beszédet nagy figyelemmel hallgatta mindenki, különösen az utolsó szavak keltettek nagy hatást, amikor a magyar államfő a külföldi magyarok ragaszkodásáról és az óhaza iránti szeretetéről beszélt. Megint percekig éljeneztek és azután mpgkprdfidött a tereié. Amikor a kormányzó befejezte a cerclet, addig zúgott az éljen, ajaa;á eltávozott 3, díszteremből.