Délmagyarország, 1929. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)

1929-08-06 / 176. szám

4 DÉLMAGVAKOKSZAG 1920 augusztus K. Üzlet áthelyezés! Orincsák Mlklósné élő- és művirág kereskedését aug. 1-től Klauzál tér 5. sz. alá Kanos könyvkereskedés mellé fielyexle dl. Teleion 15-67. Nyaralás a gazdasági válság megvilágításában irta: Tonelli Sándor Ha az ember idegen földön, a stájer hegyek között kóborol, szakkönyvek és statisztikai ada­tok nem állván rendelkezésére, szociológiai nyo­mozások tekintetében kizárólag az emlékezetében megrögződött néhány számra és személyes tapasz­talataira vau utalva. Az emlékezés skatulyájából előszedett statisztikai adatok között talán a leg­érdekesebb, hogy az osztrák statisztikai hivatal utolsó kimutatása szerint 1027-ben a magyar ven­dégek hétszáznégy uenezer éjszakát töltöttek Ausztriában. Nagyon alacsony számítással husz pengőre tévén azt az összeget, amelyet egy-egy magyar vendég élelmezésre, lakásra, közlekedési eszközök használatára és apróbb ajándékok be­vásárlására elköltött, az ausztriai magyar idegen­forgalom kerekszám tizenötmilliót jelent fizetési mérlegünk passzívumában. ' Azt hiszem, egyáltalán nem túlzás, ha azt téte­lezzük fel, hogy egycb idegenforgalmunk eléri az Ausztriába irányuló magyar idegenforgalom mértékét. Tömérdek ember utazik az elkapcsolt országrészekbe, a cseh fürdőkbe, Olaszországba, Németországba és távolabbi külföldre is. Ennek az idegenforgalomnak átlagos napi kiadását éppen a távolság miatt valamivel magasabbra kell ten­nünk és mintegy húszmillió pengőre becsülhet­jük. Idegenben utazó magyarok tehát évente j legalább harminc út millió pengőt visznek ki az országból. Ez az összeg több, mint amennyit a gabona árának az utolsó három hét alatt történt ötpengős áremelkedése jelent a fizetési mérleg szempont­jából. A vetőmagnak felhasznált gabona érték­emelkedése ugyanis sc nem oszt. se nem szoroz. Az a gabona, amit a belföldön fogyasztanak el, vsak a nemzeti jövedelem belső eloszlása szem­pontjából bír jelentőséggel. A fizetési mérlegben csak az a körülbelül ötmillió métermázsa jut kifejezésre, amit vagy szemes állapotban, vagv lisztté, őrölve ki\iszuek az országból. Ennek az értékemelkedése kerekszámban huszonötmillió pen­gő. vagyis kevesebb, mint az az összeg, amit kül­földön utazó magyarok az elmúlt esztendőkben évente, elköltöttek. Hogy kapcsolódnak bele ezc^k az adatok az 1929- évi nyaralás szociológiájába? Úgyhogy ki­indulunk az általános gazdasági válságból, amely kétségtelenül tapasztalható és tisztán empirikus uton, nézelődés közben, emberekkel való beszél­getés megfigyelések meghallgatása alapján álla­pítjuk meg, hogy a gazdasági pangás milypn eltolódásokat idézett, elő az Ausztriában nyaraló magvarok összetételéhen és nyaralásuk jellegében. Ezek a megállapítások pedig nem minden érde­kesség nélkül valók. Az általános tapasztalat, hogy a nyaraló magya­rok elárasztják az osztrák fürdőhelyeket és a stájer, karintiai ós tiroli begyek között lekvő falvakat, az idén' is áll. Különösen Stájerország­nak azon a részein, amelyek közel esnek a ma­gyar határhoz, vannak fürdők és nyaralóhelyek, ahol jóformán csak magyar szót lehet hallani. Egybehangzó tapasztalatuk azonban a fiirdőígaz­gatóságokualc, szállodásoknak és vendéglősöknek, hogy az idén a nyaralás iránti érdeklődés, a levelezés jóval később'kezdődött meg, mint a meg­előző esztendőkben. Másként ezt a jelenséget meg­magyarázni nem lehet, hogy a nyaralók zöme sokkal nehezebben tudta előteremteni a ngári vakáció költségeinek fedezetét, mint máskor. Bizo­nyára nagyon sokan halogatták az ügyet és csak a legutolsó pillanatban, esetleg terhes feltételek vállalása mellett szánták rá magukat a nyaralásra. Egy igen érdekes körülmény, ami ennek a tétel­nek az igazságát bizonyitja, egy jobb nyaraló­telep bérlőjének az a megfigyelése, hogy az idén a preliminált nyaralási időtartam is rövidebb, mint más években." Van sok ember, aki akár a pihenés szüksége által indíttatva, akár pedig presztízs­okokból rászánja magát arra, hogy külföldre men­jen, noha nem bírja ugy a terheket, mint más években. Mit cselekszik tehát"? Megrövidíti a nya­ralás idejét. Szükségből a gleichenbergi kúrát egy hónapról le lehet rövidíteni két hétre és legrosz­szubb esetben az alibi bizonyítása szemponíjából az is elegendő, ha az ember egy bizonyos hely­ről képes levelezőlappal tiszteli meg otthon való ismerőseit. És bizonyos, hogy azok száma, akik ilyen képes levelezőlap-alapon nyaralnak, nem is jelentéktelen. Egy másik furcsa tapasztalat az idén Ausztriá­ban nyaraló magyarok tekintetében az. hogy az igények két véglet között oszlanak meg. Tele vannak az olyan nagyon drága helyek, mint Gastein és az elsőosztályu szállodák és ellepték a nyaralók azokat a prímitiv parasztházakat, ame­lyeknek környékén legfeljebb jó levegőt lehet szívni, de kényelmet egyébként nem nyújtanak. A jobb fürdőhelyek luxusszállodái közölt van nem egy, amely nyomtatott levelezőlapon értesíti a kérdezősködőket hogx. nem tud szobái bíztositani. Félig vannak ellenben meglelve azok a közép­minőségű helyek, aliel más években a polgári középosztály szokott nyaralni. Hogy ez a jelenség mit bizonvit, azt nagyon könnyű kiokoskodni. Azoknt a nar/g jövedelmeket, amelyek az étet kényelmét szolgáló kiadásokat elbírják, a gazdasági válság sem csökkentette meg. Kényszerűségből leszállította azonban igényeit a polgári középosztály, amely vállaira érzi nehe­zedni a termelési és hitelválság nehézségeit. Ez az osztály elmegy nyaralni, mert igv kívánja a társadalmi kényszerűség, sőt talán még a hitel­képesség is, de leuloiid a nyaralás megszokott ké­nyelméről. ősszel természetesen, a retrospektív elbeszélések tükrében az indokolás megváltozik. Ilyenkor keletkeznek a mesék, hogv a falusi ház, szép kilátással a szomszéd istállójára, mennyivel kellemésebb volt. inínt a szanatórium és a falusi kocsmában mennyivel jobban lehclett élkezni. mint a szálloda éttermében. Az igazai mindnyájan tud­juk. de nem illik és nem is szoktuk egymás Sze­mébe megmondani. Futólagos, de gyakorlat! megfigyelésekből össze­állítva így fest a nyaralás szociológiája a gazda­sági válság tükrében az 1029. esztendőben. Aszfaltbetyárkodástól a kávéházi kitiltásig (A Délmagyarors;ág munkatársától.) A Délma* gyarorszúg már beszámolt arról, hogy a rendőr­bíróság a közelmúlt napokban a szegedi korzó egyik közismert hősét aszfaltbetyárkodás cimén 10 pengő pénzbírságra ítélte. Az ismert korzói lovag tnegfelebbezte az Ítéletet, mert jegyzőkönyvbe foglalt vallomása szerint ő csak tévedésből szólí­totta meg az ismeretlen és most már ismeretlenül is tisztelt hölgyet. Hősünknek azonban a rendőrbírói Ítélet után ujabb összeütközése és ujabb kellemetlensége tá­madt a furcsa szeszélyeit és különcködéseit nera respektáló közfelfogással. A múltban állandó és ismert látogatója volt egyik • kávéháznak Ott lehetett látni kora délután és este a nap minden' órájában. Hűvös előkeelőséggel itta meg feketéjét, átuézett néhány helyi lapot, majd át­adta magát a szemlélődésnek. Tekintetével minden asztalt végigvizitált, majd a kiválasztottakat fixi­rozni kezdte. A gyöngébb nem természetesen előny­ben részesült nála, de azok hiányában még a legflegmásabb vendéget is kihozta a sodrából. Ba­ráti köre nem volt és ennek hiányában nagyon eredeti módon próbálkozott megismerkedni. Ba­jongott a színészekért, de az újságírókat sem nézte íe. Beleszólt a halk magánbeszélgetésekbe, de köny­nyebb eset volt nála, hogyha kibici minőségben beleszólhatott a kártya, karambol, vagy sakk­játszmákba. Ilyenkor, ha tíllakoztak ellene, bo­csánatot kért. bemutatkozott és eltávozott. Más­nap azonban ismét ott volt és reverenciával kö­szönt uj ismerősének. Célját azonban nem érte el. Uj ismerősei elfordultak tőle és így lassan teljesen elszigetelten maradt. Nem tudott érvényesülni és már csak ugy tudott feltűnést kelteni, ha egy-egy pincérre rátámadt és olyan hangon hadakozott vele, hogy az egész kávéház felfigyelt rá. Ilyenkor boldog volt; megnézte magát a tükörben és élvezte »csinált« uépszerüségét. Bus magányában, ha el­unta magát, a kávéházból a szállodai folyosóra ment át, ahol a szálloda női személyzetét szóra­koztatta. Fokozódó népszerűsége az elmúlt vasárnappal teljesen leáldozott. Már előző nap két súlyos kelle­metlenség érte. Napvilágot látott rendőrbirói el­ítéltetése. este pedig a szálloda folyosóján is­meretlen célú utja közben egyik szobalánnyal afférja támadt és eközben beleesett, egy vizes dé­zsába. A kellemetlen incidenssel nemcsak por­cellánnadrágjának, hanem kávéházi életének sorsa is megpecsételődött. Kitiltották a kávéházból A tulajdonosnál a . törzsvendégek inierveniáltik csöndes kitiltása mellett. Vasárnap már nem szol­gálták ki a pincérek. Hősünk vérigsértve rohant eléglételért. Amikor meghallotta az ellene, felho­zott panaszokat, csak ennyit felelt: — Nagyon csinos ember vagyok! Puszta irigy­ség az egész. Évekkel ezelőtt, amikor hivatalban voltam, kollégáim deputációval kérték eltávolítá­somat. A nők körüli sikereimet irigyelték. A csendes bojkott után hősünk láthatóan lever­ten távozott és útja a korzó felé vezetett a nap­égétte platánok alá, régi síkereinek szinhelyére. Súlyos motorkerékpárszerencsétlenség Debrecea, augusztus 5. Lengyel Sándor, az egyik ismert debreceni vendéglős fia, motorkerékpár­ján GrünhBrger Jolán nyíregyházai leánnyal mo­torkerékpározni ment. Lengyel egy előtte haladó parasztszekerei akart megelőzni s közben egy kő­rakásra ráfutott. A gép eltörött s a gépen ülők a kőrakásra zuhantak. Lengyel súlyos sérülést szenvedett, úgyhogy még a helyszínen meghalt. Grünberger Jolánt pedig oldalbordatörésjel szál­lították be a debreceni klinikára. a tökéletes világhírű Bembergselyem harisnya Legújabb reklámáraink: Finom szálú ezüst jegyű arany jegyű p 4-30 p 5*20 Erős szálú ezüsi jegyű arany legyii Közép szálú ezüsi jegyii arany jegyű p 3*m p 4-50 Minden pár harisnya, mely mosás előli elszakad, ki lesz cserélve. Óvakodjunk 3Z értéktelen Utániatoktól! Kizárólagos gyári lerakal Szegeden . POLLAK TESTVEREKnéi Csekonics ucca és Széchenyi tér. GFB. gyártmányú férfi harisnyák és mindenféle Kötöttáru különlegességek rendkívüli olcsó árakon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom