Délmagyarország, 1929. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)

1929-08-31 / 196. szám

1929 augusztus 31. 3 Előkészületek a törvényhatósági választásra (A Délmagyarország munkatársától.') Egyre 'élénkebben folynak az előkészületek a közelgő községi választásokra. A pénteki napon a vá­lasztással kapcsolatban az alábbi két közle­ményt kaptuk: A Belvárosi Függetlenségi Népkör tegnap este értekezletet tartott. Az értekezletet vitéz ifj Gárgyán Imre nyitotta meg. Szólt a községi választásokról, melyek küszöbén a népkör­nek is állást kell foglalnia. Bejelentette, hogy megalakult a Belvárosban a Nagy-Szeged párt. A párt programja — mondotta — jórészben ugyanazokat a célkitűzéseket követi, amelye­ket a külvárosi párt. A Nagy-Szeged párt, a külvárosi párt,é$ a tan/ai blokk egyetértését mi sem igazolja jobban — folytatta —, hogy kölcsönösen elismerték egymás jogát és köte­lességét arra, hogy minden városrész önmagát képviselje, hogy egymás területén önállóan működnek, a területekre eső választó kerü­letekben önállóan a maguk pártbeli embereit jelölik, de egymást szükség esetén kölcsönö­sen és mindenkivel szemben támogatják. A' Belvárosi Függetlenségi Népkör tagja a kül­városrendező nagybizottságnak és mint ilyen, a külvárosi pártnak is szerve. De e polgári egyezségben és kötelességhez hiven, miután a Belvárosban székel és tagjai ott szavaznak, indítványozza, hogy a kör a választások tarta­mára a Nagy-Szeged párthoz csatlakozik és azt minden erejével támogatja. A bejelentés után Petrik Antal szólalt fel, majd a kör egyhangúlag kimondotta a Nagy­Szeged párthoz való csatlakozását. Elhatározta tovább, hogy Kossuth Lajos születése napja alkalmából, szeptember 14-én a Nagy-Szeged párt, a külvárosi párt és a tanyai blokk ve­zetőinek részvételével politikai emlékvacsorát rendez. A szociáldemokrata párt a kővetkező nyilat­kozatot adta ki: »Értesülésünk szerint az úgynevezett Nagy­Szeged párt csütörtöki vezetőségi ülésén Wim­mer Fülöp azt a kijelentést tette, hogy biztos tudomása szerint őt, Wimmert, a szegedi szo­ciáldemokrata párt a községi választásokon jelölni fogja. Az első hiradás, amelyik erről a nyilatkozatról beszámolt, csak csöndes de­rültséget keltett körünkben, Később azonban, a mai nap folyamán annyi oldalról erősitették meg ennek az értesülésünknek komolyságát, hogy abban már kételkednünk nem lehet. Ha Wimmer Fülöpnek az volt ezzel a vak­merően kiagyalt nyilatkozattal a célja, hogy bennünket megrágalmazzon, ezt a célját talán egy-két jóhiszemű tájékozatlan előtt elérte. Ha azonban Ő, a mai szituációban, a közel­múlt eseményei után lehetségesnek tartja azt, hogy a szociáldemokrata párt jelölje, hogy kö­zülünk egyetlenegy választó mellé álljon, ak­kor olyan példátlan tájékozatlanságról, az Ítélőképességnek olyan ijesztő hiányáról, a közéleti kritikának ojyan elképesztő eltéve­lyedéséről tesz tanúságot, ami csak az ő és a mögötte álló husz-huszonöt magukat ok és alap nélkül liberálisoknak nevező önjelölt vég­zetes politikai ballépését teszi érthetővé. A szegedi Szociáldemokrata párt. * Mi töríéní a szegedi űopánygyár látíaszúlliíúsa Körül Szegedi iparosok, szegedi munkások munkája t>elyett — kül­földről i)ozzák be a kész anyagot (A Délmagyarország munkatársától.) Nincs hónap, hogy meg ne állapítanák, hogy a vég­várossá degradálódott Szeged ipari szempont­ból egyre jobban haldoklik, egyre jobban csön­desedik. Mint ismeretes, egymásután szűntek meg az elmúlt években a jelentős szegedi ipari üzemek, azért, mert a határváros Sze­geden nem tudtak versenyezni. A szegedi ipar a pusztulás képét mutatná, ha a legutolsó időkben a város súlyos anyagi áldozatával meg nem indították volna az egyetemi épít­kezéseket. Ezek a munkálatok egyelőre foglal­kozást adnak a szegedi ipar egyrészének, de mindenütt a legnagyobb aggodalommal gon­dolnak arra az időre, amikor az egyetemi építkezések befejeződnek és a haldokló sze­gedi ipar teljesen munka nélkül marad. Ipari körökben most mégis feltűnést keltett, hogy egy jelentős közszállitásnál az egyik szegedi állami intézmény nem az ugyano'yan árért szállító szegedi nagyiparosnak adta oda a szállítást, hanem egy detaitkereskedőnek, aki áruját nem Szegeden munkálja meg, hanem a már kész árut Jugoszláviá­ból importálja. Az érdekeltségek el vannak szánva arra, hogy a legmesszebb sikraszállnak a haldokló sze­gedi iparért és illetékes helyeken tudomásul adják, hogy legalább a szegedi kózszállitásokat juttassák szegedi iparosoknak, szegedi munkásoknak. A szegedi állami dohánygyár ugyanis most szerezte be ládaszükségletét, amelyre 1527— 929. szám alatt zárt ajánlatokat kért. Mintegy 25-^30 ezer darab ládához szük­séges speciális deszkáról volt szó, aminek ér­téke mintegy negyvenezer pengő. Ez a szál­lítás Szeged iparának ielejilegi helyzetében igen jelentős. A szállításra pályázott a legtöbb szegedi fü­részgyár, ládagyár, de pályáztak fakereskedők is. A zárt ajánlatok felbontásánál kiderült, hogy a legolcsóbb ajánlatot Lippay Imre fürészgyáros telte. Mindenki elintézettnek vette a szállítás ügyét, amikor most nyilvánosságra került, hogy a 25—30 ezer ládához szükséges deszka szállítását egy fakereskedő cég kapta meg, amelynek zárt ajánlata drágább eauség­áhakat jelölt meg. A szállítás ilyen módon való kiadása fel­tűnést keltett és az érdekeltek megállapítot­ták, hogy a fakereskedő cég drágább ajánlatát uíólag mérsékelte. Nagy feltűnést keltett azonban az, hogy a dohánygyári közszállitásnál nem vették tekintetbe a haldokló sze­gedi ipar helyzetét, ezzel a szállítás­sal nem a szegedi iparnak, nem a szegedi munkásoknak adtak munkát, hanem a közvetítő kereskedelemnek juttat­ták, amely külföldről, Jugoszláviából hozza be a kész árut. Ipari körökben a szegedi ipar súlyos sérelmét látják ebben a döntésben és éppen azért az ügyet el akarják vinni a legmagasabb fórumokig, nehogy a jövőben is előforduljon hasonló a közszállitások front­ján Lippay Imrcy megfelebbezi a határozatot és felebbezésében hivatkozik arra, hogy a sze­gedi fürészgyárak többszáz munkásnak adnak kenyeret, mégsem a szegedi megmunkálóknak juttatták a szállítást. Hivatkozik arra, hogy a zárt ajánlatok során az övé volt a legol­csóbb a fakereskedő cég a dohánygyár fel­szólilására utólag mérsékelte drágább aján­latát, ilyet pedig a közszállllásl szabályzat nem ¡«mer. mert utólagos árengedményekkel illuzőriussá válna a zárt ajánlat versenye. Azzal, hogy a külföldről behozolt kész áruból állítják elő a szegedi dohánygyár ládáit, a külkereske­delmi mérleg is hátrányt szenved, folytatja a felebbezés, mert ugyanezt hazai gyárak is fel tudják és olcsóbban dolgozni. Ezzel pedig a szegedi munkanélküliség is enyhül. Három sérelem történt tehát, állapítják meg az érde­keltek: a hazai Ipar, a szegedi ipar és a közszálliíási szabályzat sé­relme. ' A szállitások ügyéről megkérdeztük a szegedi dohánygyár igazgató­ságát, ahol a következő nyilatkozatot tették: _ ^ — A szegedi dohánygyárat a központi igaz­gatóság utasította, hogy a ládadeszkák szál­lítására hívjon fel néhány kereskedőt. Igaz-' gatóságunk javaslatának figyelembevételévelj azután az egyik céget megbízta a szállítással. Két cég egyforma olcsó ajánlatot tett, amelyek közül az egyik azután megkapta a szállitásL Ez a cég, amikor mi telefonon ujabb árenged­ményre hívtuk fel, hajlandónak mutatkozott a zárt ajánlatból engedni és mivel ez a cég már a múltban is szállított a dohánygyárnak, ő kapta meg a szállítást. Mi mindenben a kincstár érdekeinek szigorú szem előtt tar­tásával jártunk el. A nyilatkozat nem szól arról, hogy ezt a jelentős munkát most nem a szegedi ipar, nem a munkanélkül tengődő szegedi munkásoki kapják meg, hanem a magyar dohánygyárt­mányok céljaira szolgáló ládák anyagát — külföldön dolgozzák fel. Tomboló vihar Budapesíen (Budapesti tudósítónk telefonjeleo* t é s e.) Pénteken délután 3 órakor hirtelen csendes eső kezdődött Budapesten, amely néhány perc alatt tomboló viharrá nőtt. Égzengés, villámlás követ­kezett egymásután, a villám két helyen csapolt be, a Deák Ferenc-uccában a Semmler-cégnél tüzet is okozott. Budán az alacsonyabban fekvő házakba behatolt a viz, a tűzoltókat kellett kihívnia Sok helyen megrongálódtak a telefonhuzaLok, az elek­tromos müvek turbinája is felmondta a szolgála­tot, úgyhogy két órán keresztül világítási zavarok voltak. KaEaptompok, kaSapkeNékek GlUcksthal és Társa 963 Ctekonlcs u c c a 3 . $ » 4 m . UJ és féláru lanköny vekeí minden iskola részére 959 Baríos Lipót könyvkereskedésben szerezhet be! 497 IFA, AUTOMOTO, The American és ej»yéb világméxkás kerékpárok egyedárusitója Kardos István utóda Csekontcs ucca 3. Vázák kaphatók. ••••MnBMHHHmDWj Felhívás! Szíves tudomására hozzuk mindenki­nek akit érdekel, hogy a Magyar Moz­góképüzemengedélyesek egyesületének pénzbirsággal sulytotl, országos jellegű tilfő határozata érle'mében a szabadjegyek Kiadósát megszüntettük. A Belvárosi és Korzó Mozik Igazgatósága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom