Délmagyarország, 1929. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)
1929-08-20 / 187. szám
M^^miEsmmsmi SZEGED; Szerkesztőség: Somogyi uccn 22. L em, Teleíen: 13—33. --Kiadóhivatal, It(Ue«OnkUnyvtár és Jegyiroda : Aradi Uccn S. Teletöm: 306. ^ Nyomda : Low IMpót uccn 1Q. Telefon LFT-34. K » « » « » un m Kedd, 1929 augus^áus 20 sas V. évfolyam 170. szálld MAKO: Szerkesztőség és kiadóhivatal: llrl ucca i>. Teleion: 151. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztősé® és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telelőn: 49. Szám. « » v » « » « » « » ElOiizetésí ara Havonta 3-21» vldéKen és a löv.lroítian J'6J. »UUaidün 6-40 peng), egyes szám la, vasár- és Ünnepnap 24 Ullér wiwww—•MIIIIII mi IÜ n i mmiuiimiH——Dwiiinnpiiimi • "" »'' IPHIH A szent forradalmár Árpád apánk, István szent király, igazságos Mátyás, Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, — mindössze ennyi, amit a magyar nép ismer valamennyire a föléje borujó történelmi i-raamentumon. Néhány szikrázó név, néhány íoszioreszkáló eseményfolt, több nincs. A magyar népet csak Eötvös József kora óta tanítják hazája történetére s ez kis idő ahoz, hogy az ősök tudatos kultusza gyökeret ereszszen. Arra mindazáltal elég nagy idő volt, hogy az aulikus történettanitás minden erőlködése se tudja a Habsburgok hosszú századainak egyetlen alakját se beleforrasztaui a nép szivébe. Egyetlen kivétel van: a Rudolf, akiről a népfanlázia megmintázta a magyar Barbarossát. Az is csak annak köszönheti legendáját, hogy nem lett belőle aktiv Habsburg. Hogy nemzeti firmamentumunknak nagyfényességű állócsillaga első szent királyunk lett, az kétségtelenül az egyház érdeme, amely oltárképpé tette a szentet, glóriával ékesítette koronás fejét és tiszteletére himnuszt sierzett, amelynek vontatott melódiáju soraiból ma már sok század naiv hite, forró sovárgása és szilaj fájdalma zokog bele a magyar nyárvég hervadásába. A háládatos egyház nélkül az első király alakja is beleveszett volna a mult futóhomokjába, mint ahogy beleveszett a legnagyobb árpádházi királyoké, akik közt sok volt a zseni és néhány olyan európai méretű államférfi volt, aminőt utolsó négyszáz esztendőnk egyet se ismer. István királyt megmentette az elfeledésf ől szent volta, de az államférfi, a törvényhozó, a diplomata, a politikus egyénisége beleveszett a szent aureolájának sugaraiba. Ünnepe mindig a nemzeti érzés ünnepe volt, amelj'en a magyar nép annál szentebbnek érezte első királya jobbját, minél több királyt ismert meg, akinek csak balkeze volt. Az István királyt kereső ős-himnusz dallama mindig megindítóan szállt az égre, de a tudatos nemzeti gondolat soha se tudott lépést tartani a nemzeti érzéssel. A nemzet visszasírta a magyarok tündöklő csillagát, aki volt valaha országunk islápja, de nem igen volt vele tisztában, mi telte István királyt magyarok csillagává és országunk istápjává. Vájjon tisztában van-e vele ma, amikor Keserűbben és epedőbben sir, zeng és harsog az ős-himnusz, mint valaha? Vájjon látja-e most, merre mutat a szent jobb, amelyhez a mai kegyetlen magyar problémák minderiikétől vezet egy-egy szál fonál? Hiszen a királyságnak, amelynek ezer esztendős óráján tiz évvel ezelőtt megállt a mutató, ő a megteremtője. A keresztény gondolatnak ő a gyökere és a nemzeti eszmének ő a szimbóluma. Ezer esztendős történetünknek nincs egyetlen állami'érfia, aki eszméivel annyira elevenen kapcsolódna bele a mai magyarság biblikusán komor sorsába, mint István szent király. Apostol volt, szent volt, alkotmánykészitő volt, törvényhozó volt, — ez ma már mind közhely, minden iskolakönyvben megtalálható. Van azonban mögöttük valami, amit hangoztatni kell és észrevétetni, hogy bele ne fulladjon a szentistvánnapi frázisok sivatagába. És ez az, hogy a nemzeti élet rendjének ezer évre aktiv alapvetője minden cselekedetében reformátor és igy a szó kgnemesebb értelmében vett, de egyben a legnagyobb forradalmár is volt, akit a magyar történelem eddig felmutatott. Amit Edisonról a minap valamelyik angol lap állapított meg — hogy tudniillik az amerikai zseni korunk legnagyobb destruktivje, aki találmányaival jobban felforgatta életünk régi rendjét, mint a legszélsőségesebb politikusok — az áll a magyarság élete szompontjából Szent Istvánra is. A nagy rendcsináló a legnagyobb felforgató volt. Minden törvénye halálos döfés a honfoglal ásfeori, az őshazából hozott magyar életbe. A szentelt vízzel ellocsolta a pogány oltárok szent tüzét, a kereszténységgel felforgatta a régi hitéletet. Közigazgatási reformjával, a megyerendszerrel felforgatta a régi törzsszerkezetet. (Igaz, hogy ezt most visszaállítja a kormány, — legalább a törzsfőnökrendszert...) Német lovagjaival felforgatta az ázsiai hadiszerkezetet. Rendeleteivel felforgatta a régi magyar társadalmat. A királyi korona feltevésével felforgatta a régi magyar alkotmányt és hatá' lyon kívül helyezte a vérszerződésl. A mt szemünkben igy lett a nemzet megmentőjévé, Koppányék szemében, a pogány törzsfők szemében, az ősiségét védő konzervativizmus szemében igy lett a nemzet megrontójává. A történelem rég kimondotta felette Ítéletét, amit a magyar történelem legújabb nagy kézikönyve is jóváhagy ő volt az első magyar államférfi, modern értelemben véve e szót. ő ismerte fel elsőnek a magyarok közt., hogy a kor eszméit magától távoltartó ország menthetetlenül elpusztul. S államférfiaink közül ezer év óta csak az volt nagy, aki az c politikáját, követte. Ma is csak azok követik a szent jobb ujjmutatását, akik előre akarják vinni a magyarságot a nyugati demokrácia sodrával; Akik meg akarják állítani, akik visszafelé akarják görgetni, akik el akarják zárni a kor mozgató eszméitől, azoknak idegen Szent István szelleme s azok a szent jobb ellen harcolnak. 99 A hágai konferencia 99 Nincs megegyezés & rafnal kiürítés Időpontjának kérdésében (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Hágából jelentik: A lapok hágai tudósítóinak jelentése szerint a konferencia péntekig bizlosilva van. Amennyiben péntekig sem Snoivden, sem a hitelező államok részéről nem történik ujabb javaslat, amit valamennyi érdekelt hatalom elfogadhat, ugy a konferencia bezárása vagy elnapolása elkerülhetetlen. T Snowden magatartását ;z egész angol sajtó kivétel nélkül nagy helyesléssel fogadja. A rajnai kiürítés időpontjának végleges megállapítása ügyében az érdekelt hatalmak között döntés nem történt, a tárgyalásokat szerdán folytatják. Fölrobbant a Bukarest melletti katonai erődítmény (.Budapesti tudósilónk telefonjelentése.) Bukarestből jeelntik: Hétfőn este 10 óra tájban a román fővárost óriási detonáció rázkódtatta meg. Eleinte azt hitték, hogy földrengés volt, de hamarosan kiderült, hogy a Bukaresttől hal kilométernyire fekvő domnestii katonai erődítmény robbant fel. Az erődítményben- rossz lüzérmuníciót halmoztak fel, amelyet földalatti folyosókban gyűjtöttek össze. Itt történt a robbanás, ami után a tüz az egész erődítményt lángra lobbantotta. Egész Bukarest tűzoltósága kivonult az óriási tűzhöz, amelynek az oltására azonban még csak gondolni sem lehel, mert a tüz fészkét megközelíteni lehetetlenség. A „Gráf Zeppelin" ujabb rekorddal 103 óra alatt repült Tokióba ü lapén féwáros kitörő Selkesedéssel ünnepli a léghajót Tokió, augusztus 19. A Gráf Zeppelin középeurópai időszámítás szerint ma reggel négy perccel nyolc óra előtt, tokiói időszámítás szerint délután öt óra tájban megjelent Tokió város határában.- Pár perccel később a Zeppelin a város fölé érkezett, nagy kört ¡rt le a levegőben. Amikor a léghajó a japán főváros fölé érkezett, Tokió lakossága leírhatatlan lelkesedéssel üdvözölte. Az emberek ezrével sorakoztak fel a főbb utvonalakon és kíváncsi szemmel kisérik útjában a léghajó miiiden mozdulatát, A főbb utvonalakat a japáu és német zászlók ezrei díszítik. Az egész város örömmámorban úszik. (Budapesti tudósítónk telefon jelenté se.) Tokióból jelentik: A japán főváros lakossága az elképzelhető legnagyobb lelkesedéssel fogadta a Gráf Zeppelin utasait. A repülőtéren mintegy nyolcvanezer főnyi közönség gyűlt össze. A léghajó kikötése a heves ellenszelek miatt teljes negyven percig tartott. Az utasok