Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-11 / 154. szám

2 QMM YGYARORS^G HÜIJBBP.i. JM^^MmgiBMWiwa 1929 július 11. R „Cserkész" Rómába« a „Dél Keresztie" Londonba érkezeti Az amerikai gép Korzika fölölí találkozott az ausztráliai repülőgéppel Madrid, julius 10. A Cserk 'sz, amely te.napelőlt startólt Amerikából, tegnap este 9 óra 10-kor Spanyolországban a santanderi kerületben a tengerparti fövényen leszállott. A repülők átrepülték az Atlanti Ooeánt, utjukat azonban, amely Rómába irányult, nem tudták befejezni, mert fcenzinkészletük elfogyott és spanyol földön voltak kénytelenek leszállani. Santanderből jelentik: Ma délelőtt 11 óra 20 perckor a Cserkész a levegőbe emelkedett s tovább folytatta útját Róma kányában. Az aviatikusok elindulásuk előtt elragadtatással nyilatkoztak arról a fogadtatásról és szolgálatkészségről, amellyel Spanyolországban találkoztak. Rómából jelentik: A Cserkész ma este 9 óra 35 perckor a Róma melle; ti littoriói repülőtéren simán leszállt. A pilótákat nagy ünneplésben részesítették. Londonból jelentik: A Dél Keresztje ma szerencsésen leszállt Croydonban A véletlen ugy hozta magával, hogy a Dél Keresztje éppen akkor haladt el Korzika fölfitt, amikor a Cserkész Spanyolországból jövet odaért, ahonnan Róma felé folytatta útját. A technika csodálatos eseménye, amikor az Amerikából jövő gép találkozott az Ausztráliából jövő géppel. ítélet A szegedi kir. tőrvényszék, B. 105/1927/25. s*4m. A MAGYAR ÁLLAM NEVÉBEN. A szegedi kir törvényszék mint büntető bíróság sajtó etjén elkövetett rágalmazás vétsége miatt Vér György ellen Piroska János Piroska György, Sági János, Sági Rókus, Sinkó László és Fülöp Andor főmagánvádlóknak 18 és 24 sorszám vádiratában foglalt vád felett Vild Károly kir. tvszéki tanácselnök mint elnök, dr. Molnár és dr Schaffer Lajos kir. tvszéki bírók, valamint dr. Komlóssy Albert és dr Jancsó Károly kir. tvszéki joggyakornokok mjnt jegyzőkönyvvezetők részvételével, Piroska János, Sági János, Sinkó László főmagánvádlóknak és dr. Szécsényi István mint főmagánvádlók képviselőjének a szabadlábon lévő vádlottnak és dr. Burger Béla ügyvédnek mint védőnek jelenlétében Szegeden, 1927. évi augusztus hó 16. és szeptember hó 6. napján megtartott nyilvános főtárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után meghozta a kővetkező ítéletet: Vér György vádlott. 26 éves, izr. vallású, szegedi szüle, fésű és (Szentháromság u. 10. sz.) lakos, magyar állampolgár, nős Klein Eszterrel 1 gyermekes, hirlaphó, reáliskolai érettségije van, szülei Heller Lajos és Eisenstaedt Emma, vagyontalan bűnös mint az 1914:XlV . t-c. sajtótörvény 3?. §. I. bek. szerinti szerző a Bv. I. §-ába ütItöző és a 3. §. 1. bek. 1. pontja szerint minősülő hatrendbeli sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében, amelyet ugy követett el. hogy a "Szegeden megjelenő »Délmagyarország. cimü napilap 1926 december 25-én kiadott II évfolyam 296 számában »Csongrád njrafelvételt »kar a karácsonyi halálból harmadik évfordulóján. Tudjak. hogy kik voltak a tettesek! Piroskáék hajszija a csongrarrí sárnan. relírás ai'att és Vér György aláirásHa? közzétett cikkében, a cikk alábbi' következendő részeiben Piroska János, Piroska György, Sági János, Sági Rókus, Sinkó László és Fülöp Andor főmagánvádlókról oly tényt átütött, amely valóság esetért az illetők ellen bűnvádi eljárás megindításának oka lehet s őket közmegvelésnek tenné ki. A cikk rágalmazást megállapító részei a kővetkezők: ^Néhány nyilatkozatot jegyeztem fel. Jellemzők, bevilágítanak a lebocsátott függönyök mögé. Dr. Tóth István polgármester. . En nem csinálok titkot belőle: tudjátok itt Csongrádon, hogy kik voltak a tettesek. Megvagyunk győződve róla. Valahol, azonban ugy látszik hiba történhetett.. Majd csak kiderül egyszer! Mindnyájan kívánjuk. A polgármester jól ismeri Csongrád szive dobbanását és ha 6 tudja, ismeri a gyilkosokat, ez sokat jelent. Akárkivel beszélsz idegen, Csongrádon, minden mondatból ez csendül ki: Tudjuk kik voltak a gyilkosok, megvannak és mégsincsenek meg... A fekete autó meséje... mese! Ezeregyéjszaka, fantázia és a csongrádi utakon olykor arról beszélnek most, hogy talán mégis meglesznek nemsokára a gyilkosok... Uj nyomozásról beszéltek, de azután abban maradt. Uj adatok ugy sincsenek évek után, a nyomozás nem íenne eredményes. Most mégis beledobbant a csongrádi csendbe: Újrafelvételi-. Csongrádon most sokat várnát ettől, habár nem fognak hivatkozni uj tanuk rá uj bizonyítékokra. Csupán azt kérik, vegyék revizió alá az első főtárgyalás anjagát bizonyos szempontok figyelembevételével. Hallgassák ki újból á nyomozó közegeket, mondjanak el mindent és azt is, hogy ki és hogyan vezette el a detekfiveket a szentesi tiszahid alá, ahol ahol aztán megtalálták a másik bombát. Hallgassák ki mégegyszer a hatósági tanukat, valamint még néhány más tanút is, akik esetleg felvilágosítással szolgálhatnak arról, hogy állítólag presszionálni akartak némelyek néhny tanút nemcsak Csongrádon, hanem talán még a főtárgyalAsí teremben is. fs hallgassák ki azokat is. akik előtt mindent bevallottak minden jegyzőkönyv nélkül és talán a feljelentett vádlottak volt rabtársai is tudnának néhány adattal szolgálni, hiszen » rabok egymást közt nem titkolóznak. .Csak bizonyos szempontok szerint mérlegeljék még egyszer a főtárgyalás, adatait. Az ujrafelviétel meglesz. .Csongrád kívánja... A polgármester mondta: tudjuk, kik Voltak a tettesek.« A kir. törvényszék ezért: Vér György vádlottat a Bv. ¿3. 2. bek. Btk. 97, 98, 102. S-, az 5340/1924. M. E, sz. rend. 4. §. 63800/1926. I. M. sz. rendelet alapján büntetésül 1 (egy) hónapi fogházra mint főbüntetésre, ezenfelül 6-szor 40 pengő (hatszor negyven pengő) pénzbüntetésre mint mellékbüntetésre Ítéli. A pénzbüntetés behajthatatlansága esetére a sajtótörvény 41 és 1981:XXVni. t-c. 5. és 5340/1924. M E. sz. rend. 7. 8., 63800/1926. I. M sz. rendelet alapján 8 (nyolc) pengőnként egy napi (összesen harminc) napi fogházra kell átváltoztatni. A szabadságvesztésbüntetést megkezdésének napjától kell «ámítani. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emelkedésétől szá»nilott 15 nap alatt kell végrehajtás terhével a szegedi kir. ügyészségnél az 1892 XXVII. t.-c. 3. §-ában meghatározott célra megfizetni. A vádlott a Bp. 480. §. értelmében köteles az ezután felmerülő bünügyi költséget az államkincstárnak megtéríteni. Köteles a vádlott a Bp. 180. f értelmében Piroska János és Sági János főmagánvádlóknak, bünügyi költség (készkiadásban okozott szükséges költségek) fejében egyenként 30 (harminc; pengőt főmagánvádlók képviselőjének dr. Szécsényi István ügyvédnek bünügyi kőltEég (ügyvédi díj) fejében 150 (százötven) pengőt az ítélet fogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni. A pénzbüntetésért, a bünügyi költségért a sajtótörvény 40. és 42. §-ai értelmében a felelősségfokozatában elsőBorban felelős a biztosítékul letett 20 000 K (1 P 60 fjlL) (srejéig a »Délmagyarország, cimü időszaki, politikai napilap kiadója: Pásztor József (Szeged. Kazinczy u. 6.) másodsorban a biztosíték által nem fedezett rész erejéig a vádlott; ha ettől behajtható nem volna, ha másodsorban az emiitett kiadó saját vagyonával; ha pedig ettől sem volna behajtható; negyedsorban a »Délmagyarország Hírlapkiadó- és Nyomdavállalat Rt« • (képviseli ugyancsak Pásztor József) felelős, mint a hirlapot előállító nyomda. A sajtótőrvény 41 §, értelmében csak mindeme behajtások sikertelenségének megállapítása után hajtandó végre a behajthatatlansága esetében ennek helyébe lépő fogházbüntetés Elrendelj a bíróság a sajtótörvény 43. §. 4. bek. alapján, hogy 4 »Délmagyarország« cimü politikai napilap szerkesztője: Pásztor József ezt az Ítéletet indokaival együtt a nevezett lapban, a jogerős ítélet kikézbesítése után megjelenő legközelebbi vagy azt közvetlenül kővető számnak elején rendes nyomással minden lappéldányon tegye közzé. E célra az ítéletet a bíróság a lap szerkesztőjével közli. Főmagánvádlók által a nem vagyoni kárért a sajtótörvény 39. §. alapján követelt pénzbeli elégtételt nem állapítja meg. Indokolás• Vádlott beismerésével s a beszerzett kéziratával bizonyítva van, hogy a »Délmagyarország« cimü politikai napilap fent megjelölt számában »Csongrád újrafelvételi akar a karácsonyi halálból harmadik évfordulóján. Tudjuk, hogy kik Voltak a tettesek! Piroskáék hajszája a csongrádi sárban« felirat alatt és Vér György aláírással megjelent közleményt vádlott irta és tette közzé. Ennélfogva vádlott a vádbeli cikk szerzője (sajtótörvény 33. §. ~L bek.) s felelős volta e minőségben a sajtótörvény értelmében megállapitandó. A szolnoki kir. törvényszék, a budapesti kir. Ítélőtábla és a m. kír. Kúria által hozott és a főtárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolt Ítéletek másolatai szerint Csongrádon 1923 december 27-ére virradó éjjelen a »Magyar Király Szálló« emeleti tánctermében egybegyűlt egyének közé az utcáról az ablakon át bedobott kézigránáttal elkövetett három rendbeli gyilkosság büntette és annak huszonötrendbeli kísérlete miatti bűnügynél a Bp. 326. S? 2. pontja alapján jogerősen felmentett vádlottjai voltak a főmagánvádlók. Piroska János, Piroska György, Sági János, Sági Rókus, Sinkó László és Fülöp Andor. Az inkriminált közlemény a főmagánvádlókra vonatkozólag a legvilágosabban egyedileg felismerhetően, többek kőzött ezeket tartalmazza: »Néhány nyilatkozatot jegyeztem fel. Jellemzők. Bevilágítanak a lebocsájtott függönyök mögé. Dr. Tóth István polgármester... Én nem csinálok titkot belőle, tudjuk itt Csongrádon, hogy kik voltak a tettesek, megvagyunk róla győződve... Valahol azonban, ugylátszik, hiba történhetett... Majd csak kiderül egyszer. Mindnyájan kívánjuk. A polgármester jól ismeri Csongrád szive dobbanását és ha ő tudja, ismerj a gyilkosokat, ez sokat jelent... Akárkivel beszélsz idegen Csongrádon, minden mondatból ez csendül ki: tudjuk, kik voltak a gyilkosok, megvannak és mégsincsenek meg... A fekete autó meséje? Mese. Ezeregyéjszaka. Fantázia és a csongrádi utakon olykor arról beszélnek most, hogy talán mégis meglesznek nemsokára a gyilkosok.. Uj nyomozásról beszélnek, de azután abbanmaradt. Uj adatok ugy sincsenek évek után, a nyomozás sem lenne eredményes. Most mégis beledobbant a csongrádi csendbe: Ujraf el vételt... Csongrádon most sokat várnak ettől, habár nem fognak hivatkozni uj tanukra, uj bizonyítékokra. Csupán azt kérik, vegyék revízió alá az első főtárgyalás anyagát bizonyos szempontok figyelembevételével. Hallgassák ki újból a nyomozó közegeket, mondjanak el mindent és azt is, hogy ki és hogyan vezette el a detektiveket a szentesi Tiszahid. alá, ahol megtalálták a másik bombát. Hallgassák ki még egyszer a hatósági tanukat, valamint még néhány más tanút is, kik esetleg felvilágosítással szolgálhatnak arról, hogy állítólag presszionálni akartak némelyek néhány tanút nemcsak Csongrádon, hanem talán még a főtárgyalási teremben is. £s hallgassák ki azokat is, akik előtt mindent bevallottak, minden jegyzőkönyv nélkül és talán a felmentett vádlottak volt rabtársai is tudnának néhány adattal szolgálni; hiszen a rabok egymás kőzött nem titkolódznak. Csak bizonyos szempontok szerint mérlegeljék még egyszer a főtárgyalás adatait Az ujrafelvétel meglesz. Csongrád kivánja... A polgármester mondta: tudjuk, hogy kik voltak a tettesek.« A . cikk egyéb részeiben egyébként névszerint emlegeti »Piroska Jánosék«-at, »Piroskáék«-at, Piroska Jánost, Sági Jánost, Sinkó Lászlót, »Piroska-társaság, a felmentettek«-et, a »bombaper szereplői«-ről szól. Semmi kétség tehát, hogy a hirlapi cikk az egyénileg világosan felismerhető főmagánvádlókra vonatkozik 8 ezeknek bizonyíték hiánya folytán történt jogerős felmentésók dacára, amellyel az állam büntető igénye velők szemben megszűnt: azt a gyanút támasztja, éleszti és táplálja, hogy birói tévedés történt a csongrádi bombamerénylet bünperében: a jogerősen elbirlt büntető pernek ujabb elbírálására van szükség, még pedig a bűnvádi perrendtartás vonatkozó szabályainak sutba Vetésével: minden uj tény vagy bizonyíték nélkül, mert mégis csak a fentnevezett vádlottak a csongrádi bombamerénylet tettesei, de a bíróságok tévesen mérlegelték a bizonyítékokat. S igy e bírói tévedés correcturára szőrül. A vád tárgyává tett cikkből kétségtelenül kiütközik e tényállás, mint a cikk belső értelme, főérdekessége — az u j, szenzációs hirekre éhes közönség számára. De a vádlott — cikke megírásának indokául a közérdeket, a bűncselekmény tetteseinek felderítésére való törekvést jelölvén meg, mégis tagadta bűnösségét és a valódiság bizonyításának megengedését kérte a Bv. 13 1. bek. 2. pontja alapján: először is arra, hogy vádlott a vád tárgyává tett közleményben csupán azokat irta meg, amiket az ott névszerint felsorolt csongrádi egyének s mások neki mondtak. E célból tanukra is hivatkozott. Másodszor a Bv. 13. §. 2. pontja alapján arra kéri a valódiság bizonyítását, hogy főmagánvádlók ellen Csongrádon az 1926 decemberében megtartott országgyűlési képviselőválasztásoknál kifejtett ténykedéseik miatt ugy a csongrádi rendőrkapitányságnál, mint a járásbíróságnál bűnvádi eljárás van folyamatban. Ezt a vonatkozó, beszerezni indítványozott iratokkal kivánja bizonyítani. A kir törvényszék azonban e kérelmet elutasította A Bv. 13. §. 1. pontja alapján kért előbbi valóságbizonyitást a Bv. 13. §. 2. pontja alapján, mert a főmagánvádlókat, mint a csongrádi bombamerénylet vádlottjait a bíróság e vád alól a Bp. 326. §. 2. pontja alapjáu a csatolt ítéletek szerint jogerősen felmentette, nem lévén bizonyítva, hogy ők követték el a cselekményt Ezzel szemben a valódiság bizonyításával eaváltalán nincs helye a törvény szerint De egyébként vádlott a cikk bűncselekményt megállapító részére bizonyítás tárgyául szolgáló, tényeket nem is hozott fel. Mert annak bizonyítása, hogy ő csak híresztelt: a Bv. 1. §. értelmében jogilag teljesen közömbös. Ugyanis a törvényhely szerint a hírként való álljtás is tényállás. A hir terjesztője a tettéért épp ugy felel, mint a hir kitalálója. Az állított tény valósága "«m tévesztendő össze a hallomás tényének valóságával. Ami pedig főmagánvádlók választási visszaélésének állítólagos tényét illeti: Az vád tárgyává nem tétetvén, a valóság bizonyításnak ezirányu indítványa, mint az ügy eldöntése -szempontiából lénveotal»«» - m»otagadandó volt. Megjegyzi különben a kir. törvényszék, hogy a valóság bizonyításának a sajtótörvény 53. §-ában irt alaki előfeltételei fennforognak. A vádbeli közlemény fenti kitételei gyilkosságok és azok kísérleteinek tényét állítják főmagánvádlókról, amelyek miatt valóságuk esetén bánvádi eljárás indulna ellenük s kitéve. így vádlott cselekménye — hat személy becsületet becsületét támadván meg — a Bv. 1. §-ába ütköző a 3. g. 2. bek. 1. pontja szerint minősülő hat rendbeli sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségének t&rvénvszerinti tényálladéki elemét foglalja magában. , Beszámítást büntethetőséget kizáró ok hiányában a bíróság őt e vétségben bűnösnek nyilvánította. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként értékelte a biróság vádlott egy gyermekes családos állapotát. Ezzel szemben súlyosbító a bűnhalmazatot és a többszőrösen büntetett előéletét. A vádlott ugyanis büntetve volt 1. a budapesti kir. büntető törvényszéknél 1924-ben sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége mialt egy hónapi fogházra és őt millió korona pénzbüntetésre, 2. a szegedi kir. törvényszéknél 1926-ban tiltott közlés vétsége miatt 1,500.000 K és 3. ötrendbeli tiltott közlés vétsége miatt szintén pénzbüntetésre, 4. majd ez evben harmadszor ugyancsak tiltott közlés vétsége miatt 700.000 K pénzbüntetésre és 5. ez évben negyedik büntetéseképpen, felhatalmazásra hivatalból üldözendő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt 1,500.0UU korona pénzbüntetésre. Mjndtme bunösségi körülmény mérlegelésével a bi-