Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-09 / 152. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1929 íuiius 9. Olga Csellova szerda, csülörlök legragyogóbb filmje: A legpazarabb viglélék: a Belvárosi Moziban övakodf a nm férfiaktól ^n szerda, csülCrlök a Korzó Moziban. Vasárnap befejeződött a fogorvosok szegedi kongresszusa (A Dél magyar ország munkatársától.) A ipiagyar fogorvosok kétnapos szegedi kongreszBzusa vasárnap esle fejeződött be. A nagygyűlést reggel kilenc órakor az uj sebészeti ¡klinika előadólennében folytatták. Az ülés megkezdése előtt dr. Fried Ármin elnök bejelen lette, hogy dr. Csilléry András előadását ¡kénytelen vojt lemondani, mivel a Társadalombiztosító Intézet kollektív szerződéseinek tárgyalásai a szombat éjjeli órákba nyúltak ¡és igy nem jöhetett Szegedre. Bejelentése után megkezdte tudományos előadását, majd dr. !Hatlyasi Dezső, dr. Landgraf Ervin, dr. Varga István, dr. Lednitzer Sándor, dr. ]Bomjhárd Béla, a budapesti fogászati klinika tanársegédei, továbbá dr. Miklós István, dr. Moronyi Dezső, dr. Schwartz János és dr. Máfhé Gyula fogorvosok tartottak előadást. Nagy sikert aratott dr. Mát hé Gyula, a bécsi fogászati klinika gyakornoka »Arany tömések porcellánnal való kombinálása« címen megtar. tott előadása. Az előadásokat vita követte, »mely délután egy óráig tartott. A nagygyűlés dr. Sturm József egészségügyi ¡főtanácsos szavai után a Hiszekegy elmondásával ért véget. Délután félháromkor bankett volt a Tiszáién, amelyen résztvettek a Szegedre érkezett (összes fogorvosok. A vendégek az esti gyorsfcal utaztak el Szegedről. Alkalmunk volt a kongresszus több tagjával |>eszélgetést folytatni a kongresszusról, akik között dr. Szabó József, a budapesti stomatologiai (bljnika igazgatója a kővetkezőkép nyilatkozott: — Végtelen örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy hangot adjak annak az elragadtatásomnak, amivel a szegedi kongresszus meglepett, A szegedi egyelem igazi haráti megnyilatkozás, amikor még a meg sem nyilt sebészeti klinika előadótermét átengedte, a szegedi kollégák már rég nagyribecsü'-t, de most minden irányban megnyilatkozó és nagyszerű kollegialitása, a tudományos viták magas színvonala, Szeged vezetőségének lekötelező figyelmessége és Móra Ferenc csodás, közvetlen és felejthetetlen kedvessége, mind mint egyegy felejthetetlen benyomás ét lelkünkben. Hálás köszönet a szegedi fiók nagyszerű és agilis vezetőségének, hogy minden zavaró momentum nélkül, ilyen grandiózusán rendezte meg a Magyar Fogorvosok Egyesületének tudományos nagygyűlését és összegyűjtötte az ország orvosi karának egy tekintélyes csoportját. Dr. Öravccz Pál, a Magyar Fogorvosok Egyesületének főtitkára ezt mondta: — Az a vendégszeretet, az a minden izére kiterjedő figyelem, amely a szegedi kongresszusunk rendezésében megnyilvánult, az egész fogorvosi kart hálára kötelezi. A kartársi együttérzésnek mindig követésre méltó példáját találtuk Szegeden és ittidőzésünk minden peree kitörülhetetlen benyomást fog hagyni. Dr. Szepesi Imre, a szegedi fiók ügyvezetőtitkára ezeket mondotta: — Boldogok vagyunk, hogy fáradságos munkánknak a vendégeink megelégedettsége az eredménye. A szegedi fiók nagy igyekezettel készült a tudományos nagygyűlés megrendezésére és sok akadály leküzdésével sikerült is minden zökkenésnélküli és eredményeiben is szép kongresszust ugy lebonyolítani, hogy senkinek sem volt panasza. A szegedi fiók köszöni a kellégák önzetlen fáradozását, azok áldozatkészségét, a város segítségét és a sajtó szíves és készséges szolgálatait, amelylyel mindenkor a rendezés segítségére állott Paprikái szőri velélylérsnője szemébe Az Ítélőtábla 500 pengőre ítélte a merénylőt ' (A Délmagyarország munkatársától.") A szegedi Ítélőtábla szüneti tanácsa ma tárgyalta Krizsán György nő orosházi piaciárus pőrét. Krizsánné a mult év augusztusában az oros házi tanyák között Hruska György segítségével piegkötözte Mncha fsfvánnét és a tehetetlen asszony szemébe paprikát szórt. Krizsánné haragja abból keletkezett, hogy észrevette, férje sokat forgolódik Mucha Istvánné körűi. A féltékeny asszony felelősségre is vonta urát, aki azonban kitérő választ adott. A bosszú ezután nem sokáig késett A mult év augusztus nyolcadikán Krizsán György bement Békéscsabára Az elkeseredett asszony ekkor magához vette kocsisát, Hruska Györgyöt, kimentek a tanyák közé, hogy Muchánét felkeressék. Műchánét a konyhában egyedül találták. A kél asszony kőzött izgalmas szóváltás keletkezelt. A féltékeny asszony a szóváltás hevében rárontott Muchánéra, a földre teperte, majd a kocsis segítségével a védtelen asszonyt összekötözte és paprikát szórt a szemébe. A szerencsétlen asszony szeme csak hónapok ra nlva gyógyult meg. A gyulai törvényszék Krizsán Györgynét és Hruska Györgyöt súlyos testi sértés címén bűnösöknek mondotta ki és ezért 500, illetve 200 pengő pénzbüntetésre ítélte őket A szegedi tábla a törvényszék ítéletét indokaival együtt helybenhagyta. Az ítélet ellen a felek további pörorvoslattal éltek. Marccal végződött az IPOSz által összehívott szegedi iparosgyülés CA Délmagijarorszáff munkatársától.') Vasárnapra demonstrativ jellegű iparos nagygyűlést hirdettek Szegeden is, mint az ország minden nagyobb városában. Ez a nagygyűlés igen érdekesen folyt íe és fejeződött be anélkül, hogy az összehivók elérték volna céljukat és a nagygyűlésen résztvett iparosok határoztak volna az elibük tárt javaslatok fölött. Már maga az a körülmény kellemetlen volt az összehívók számára, hogy Szeged sokezer iparosából alig hatóan jelent meg a nagygyűlésen és a megjelentek közül senki sem akadt, aki kormánypárti szellemben szólalt volna fel a napirendre tűzött kérdésekhez, sőt a felszólalók kivétel nélkül erősen ellenzéki húrokat pengettek. A nagygyűlésen Rácz Anlal ipartestüleü alelnök elnökölt. Megnyitóbeszédében elmondotta, hogy a nagygyűlést az IPOSz kezdeményezésére hívták össze nemcsak Szegeden, hanem mindenütt az ország területén. A nagygyűlés célja az, hogy megtárgyalják az iparosok az ipartörvény sérelmes pontjait és országoss akciót indítsanak a sérelmek orvosoltatása érdekében. Ismertette ezután a törvény sérelmes rendelkezéseit különösen a kontárkérdés megoldási módja ellen van kifogása. Hivatkozott arra, hogy a város hatósága ismét iparosellenes tendenciával kezelt a hatáskörébe tartozó kérdéseket, igy legutóbb a kenyérankéten olyan felszólalások hangzottak el, hogy fel kell állítani ismét a városi péküzemet amely semmi másra nem alkalmas, mint csak a pékiparosok helyzetének megnehezítésére. Bácz Antal beszéde végén felolvasta az IPOSz által szerkesztett határozati javaslatot, amely a törvény sérelmes rendelkezéseinek megváltoztatását követeli. Elsőnek Gombos István szólalt fel. Csodálkozva állapította meg, hogy a nagygyűlést éppen az IPOSz hívta össze, mert hiszen köztudomásu, hogy a sérelmes ipartörvény nagyrészben az IPOS'Z müve. Az IPOSz kétszínű játékot folytat iparossérelmekről beszél, gyűléseket rendez, de közben a kormány felé hajbókol. Az ilyen nagygyűlések nem lehetnek alkalmasak az igazi sérelmek orvosoltatásának kivívására éppen azért, mert az IPOSz akcióit ma már nem veszi senki sem komolyan. A kontárkérdésben a szegedi kereskedelmi és iparkamara legutóbbi teljes ülésén az iparosokból és kereskedőkből alakított hatosbizottság javaslatot terjesztett elő, ez a javaslat egyetlen szavazatkülönbség miatt bukott meg, Körmendy Mátyás szavazatával. Ez a puccs a kérdés megoldását legalább öt esztendőre ismét visszavetette. Indítványozta, hogy gróf Hadik Jánost, aki mindig önzetlenül dolgozott az iparosság érdekében, táviratilag üdvözöljék. Az indítványt a gyűlés elfogadta. Ugyanilyen értelemben szólalt fel Kertész József is, aki a kamarai gyűléssel kapcsolatban elmondolta, hogy Körmendy Mátyás és Papp József magatartása általános meglepetést és felháborodást keltett a kisiparosok körében, mert éppen azok árulták el az iparosok érdekeit, akik a kisiparosság vezérének hirdetik magukat Kertész után ismét Gombos jelentkezett szólásra és kérte, hogy a nagygyűlés ne tárgyalja a határozati javaslatot hanem kérje fel az ipartestület elöljáróságát hogy rövid időn belül az IPOSz.tól függetlenül hívjon össze uj iparosgyü. lést és azon foglalkozzon majd az iparosság a sérelmekkel. Hasonló szellemben szólalt fel Sódl Gyula, Rubin József, Stéhli István, majd Deutsch Mór a Társadalombiztosító Intézet működéséről szólva kívánatosnak mondotta, hogy az OTI keretében a kisiparosok is ugyanolyan kedvezményekben részesüljenek, mint a munkások. Legalább is a rokkantsági és nyugdíjintézménybe vegyék föl őket. Kiss Géza azt kifogásolta, hogy a nagygyűlés összehívásáról még az ipartestület elöljáróságának tagjai sem tudtak, pedig ennek a gyűlésnek csak akkor lenne létjogosultsága, ha az ipartestületből indul ki. Erután került volna sor a szavazásra, azonban a megjelent iparosok egymásután felkeltek helyeikről és elhagyták a gyűlés színhelyét úgyhogy az elnök — bár előzőleg erősen kapacitálta az iparosokat — már a szavazást sem rendelhette el. A „CinthMksk" amatörmozi felvevő és KtumtsimtH bemutatására érdeklődőket szívesen látok ' Gratfs próbafelvételek készitése kedden délelőtt 10 órától dél* után 3 óráig. fandberg Henrik! Széchenyi-tér 16. Telefon 12—04. j sraoEffi mssBiM G. F. B. a tökéletes Bembergselyem harisnya lerakat Pollák Testvéreknél