Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-07 / 151. szám

16 OfiLMAGYARORSZÁÍÍ 1029 iujius 7. Szobafestést, mázolást ÄkI"l,es,4,t meg,epö 0,csó áron kéS2it A DCLMA6YAR0RSZA6 REGÉNYT Gertrud« Alberton: Fordította: Jiibósi Andor * 15 J — Eladni nem fogom, de ha valamikor nagyobb jövedelembe lesz szükségem, bizonyosan bérbeadom. — Ezt majdnem olyan rosszul tenné — mormolta Mr. Donald, aki azért nemileg m gis megkönnyebbült. — Persze belátom, ez meglehetősen sivár otthon egy fiatal lány számára és én nagyon jól el tudom képzelni, hogy — Szeretném rögtön eladni az atlantic-cityi házal és ezt egy kissé rendbehozatni. A bútor legnagyobb részét természetesen megtartom. a többi azonban kérlelhetetlenül a padlásra kerül. Nagyanyám szobáját teljesen érintetlenül akarom megtartani, ugy fogom őrizni, mint egy emléket, a Carteretek emlékét. — Nos. ennek csak örülhetek. De a States szívesebben élne egv ideig nagyvárosban. DP í Avenuen lévő ház bérszerződése csak egv év éppen ilyen bizonyossággal érzem azt is, hog később nz éleiben boldoggá fogja tenni a tudat, hogy őseinek ez a régi, szinte már történelmi emlékezetű birtoka még az óné. — Az őseim nem nagyon izgatnak örülök, hogy nincsenek rokonaim, akik körül sürgölődnöm kellene. De szeretem ezt az ódon vidéket és ragaszkodom hozzá. — Ah... igen... helyes... örülök, hogy ezt hallom. Szabad érdeklődnöm pillanatnyi tervei iránt? — Egyelőre Itt akarok maradni. — Jobbat nem is tehetne. Ez a világ legnagyszerűbb éghajlata. — Egy kaliforniainak mondja ezt? Sajnálom, hogy már mennie kell. Mr. Donald igazított egyet a szemüvegén és fölemelkedett. De a tia'.ai háziasszony ekkor egészen váratlan kedvességgel fordult hozzá: — Nagyon hálás vagyok önnek, Mr. Donald. Es nagyon hálás vagyok a nagyanyámnak. Ha nem hagyta volna rám ezt a nagy vagyont, o most dolgoznom kellene és én gyűlölöm a szoknyát vett föl hozzá, csak azért, hogy egvik múlva jár le. Ha az örökösödési adót elintéztük, utánanézek, hogy mit lehet csinálni. — Köszönöm Minél hamarabb, annál jobb. Talán rá tudom venni Pelhaméket, hogy előbb költözködjenek ki. Topper a<ct mondja, hogy leadták a névjegyüket és ez ürügyül szolgálhatna. hogy átmenjek hozzájuk. Donald arca finom és széles mosolyra derült — Próbálja meg. Az ön szerencséje ugv látszik fordulóponthoz érkezett. No de most már igazán búcsúznom kell öntől. Nemsokára újból tiszteletemet fogom 'enni és majd elhozom az aláirni való okmányokat HETEDIK FEJEZET. HusVét vasárnap volt és Gita a Boardwalkon sétálgatott. Mr. Donald tapintatosan egy csekket küldött neki. amihő' egy kis fekete s^lyemkalapot vásárolt. Ezt azonban előszeretettel a feje búbján viselte, hogy kilássék lenyirt haja és igv kimutassa további teljes közönyösségéi a nőies disz iránt Fekete sportés Szabó, Dugonics fér 11. § TeSefou 1—07. (Folyt, köv.) Akkor talán szerelmes is tudnék lenni, Így azonban ugy látszik, ez örökre lehetetlen. De azért ez nem volt igazi bánat. A nap kék, felhőtlen égből tűzött alá, a tenger be-be csapkodolt a fehér fövényre, hosszú, ragyogó, nyugtalan hullámok szántották a partot. A strandon fiatatemberek lovagollak, gyerekek tologattak kis kocsikat, vagy építettek a homokban. A láthatár szélén egy nagy teherszállító hajó vonult el. A Boardwalk annyira zsúfolva volt, hoffy Gita nem tudott akkorákat lépni, mint szokott Ugy érezte, ebben az egész hatalmas tömegben csak egv érzés uralkodik, a gondolatnélküli megelégedettség. Ezek is emberek voltak, igaz, a közös emberi szerencsétlenségek és gondok osztályosai, de most, ebben a pilla natban ez egyiküknek sem jutott az eszébe Itt-ott egy-egy divatosan öltözött nő vonta magára a figyelmét, de arra a világra, nm^.lvhez tartoztak, Gita még gondolni sem mf-rt Volt itt talán száz divathölgy, soványak, mint a léc. kikészítve és teljes tudatában annak, hogy a legelső divatkirályok szalonjaiból kerültek ki De a közönség nagyrésze csak egyszerű turista volt, akiknek nem volt kiadni való pénze, legföljebb az uralkodó stilus olcsó utánzatait engedhette meg magának. Voltak iskolásfiuk is, akik négyesével jöttek, összefogózkodva és kinyalt ficsurok, villogó szemekkel. A parti sétány közepén vonult a tolókocsik zárt egyhangú precessziója, színesek vagy fehér naplopók hajtották föl-alá azokat a tulzsiros, tultáplált, vagy tulöreg és tulfáradt hölgyeket és urakat, akik nem tudtak már járni Néhány öregebb nő és férfi olyan arccal sétált, mint aki ismeri a strandot m.g fénykorából és most már csak ajz ózon kedvéért jár ide, amit semmiféle divat nem tud me« változtatni. munkát és azt a sok hazug beszédet, ami ekörül folyik. Senki sem dolgozna, ha nem volna szüksége rá. Csak az dolgozik, akinek tehetsége vau valamilyen irányban, amely érvényesíteni akarja erőit és szórakozást talál ebben az idegölő kőtörésben. — Nincs öröm a munkában, akármilyen jól végzi is valaki Az egyetlen öróra benne, ha nem kell elvégezni. Mr Donald éppen vissza akart térni az irodájába, hogy olt nekiüljön egy bonyolult jogesetnek, amelyben holnap reggel mint védő fog szerepelni a bíróság előtt. Nem igeu éráéit most hajlandóságot arra, hogy egy i'ialal lánnyal való vitában fárassza ki magát. aki bizonyosan egyik provokálást a másik után fogja a fejéhez vágni, annak örve aiatt, hogy ő modern. Ezért összeszedve minden kedvességót, így válaszolt: — Nagyon tiszteletre méltó, hogy így tisztában van sajálmagával. És határozottan nem illenék egy Cafteret hölgyhöz, liogv a megélhetésért dolgozzék. — Eh mit! Nekem egyedül csak személyes okaim vannak arra, hogy gyűlöljem a hivatást és a létért való küzdelmet. — Ön nagyon modern — sóhajtotta Mr. Donald. — Ö, ezek meglehetősen régi divatú okok. — Ugy értem, hogy a hagyományok iránti teljes közömbössége modern. De ugy látszik, ez a mai nyugtalan kor egyik tünete. Persze, a háborúi Volna ezenkívül még egy és más, amiben a szolgálatára lehetnék? — Kérem, kezelje a birtokot továbbra is. £n reménytelenül tudatlan vagyok ezen a léren. — A legnagyobb örömmel. — Mr. Donald válláról o.gy másik mázsás kő hullott le. Legalább pénz dolgokban nem akart ez a fiatal lázadó kirúgni a hámból. — Ha bármii'éle tanácsra lesz szüksége, ne felejtse el, hogy szerény szolgája mindig készséggel ál] a rendelkezésére. kezét a zsebében tarthassa, a másikban sétapálcát szorongatott. Keményített fehér ingmell és fekete nyakkendő egészítette ki toalettjét Abban tetszelgett magának, hogy ő tulajdonkénen egy nőnek maszkírozott fiu és valósággal szomorú lett. amikor nem kevesebb, mint két férfi súgta a fülébe-. »Csinos baba«, amikor elhaladt mellette. Ekkor hirtelen átváltozott gőgös, fiaíai nővé, Carferetté, aki elriasztja a szemtelen tolakodókat. — De bár volnék fiu — sóhajtotta. — Azt hiszem, még talán a munkát se bánnám. És a lányok százszor vonzóbbak, mint a férfiak Felelős szerkesztő: PÁSZTOR JÓZSEF. Nyomatott a kiadótulajdonos Délmagyarország Hírlap- és Nyomdavállalat Rt. könyvnyomdájában. Külföldi képviseletek» AUSZTRIA: Bécsi szerkesztősig: Wien, II., Taborstrass» 7. (Wr. Aaslandskorrespondenz'). Telefon: *0—3—52. Bécsi kiadóhivatal, olvasóterem és hirdetési képviselet Ausztria részére: Wien, /, Wildpretmarkt 1. (ósterr. Anzeiger A -G.). Telefon. Serie 63-5-95. JUGOSZLÁVIA: tntcrreklam (t. d. Zagreb, /.-78, Marovska-ulica 2S. Telefon: ír-65. NÉMETORSZÁG: Ala Anzeigen A.-G, Berlin N W6, Am Zirkns 9. Telefon: Norden 7607/12 SVÁJC: Orell Püxsli-Annoncen A.G., Zürich, Sonnen•íja) W. Trtrfvn: fíntt. tttno. 1929 uf lypusu HiiMUi kerékpárok leszállított Árban, csekély részletfizetésre Pfafff varrógépek Rádiók és alkatrészek D E S& Y gépáruház, Kis ucca, Keleti-palota. 83Ö fesicntiiit^msc , SÄ1Ä mr szobafestést, másolást, bútor! fényeszést, cimfestést és aranyozási. lr^.Seíeír " feroielO »xBreíkeae/e 22 <K2 Szentlukács"** Kristályvizét kérje mfndenü't, meit ez gyégyit és íerekat: LáSZiÓ fß?k3S ÍÓZSEi nél Szeged, Dunontc^lér fel. 15-48 Bármely szakmában -vidéki gyárak, nagykereskedők! Budapest, esetleg az egész ország részére elvállalja agilis, reprezentáló és organizáló képességgel biró kereskedő, ki elsőrendű referenciával és príma összeköttetésekkel rendelkezik Bevásárlói megbízásokat is elvéUel. I Szíves megkereséseket „Sokoldalú ÍOOO" jelige alatt Rosti hirdetési I ;vállalat Budapest, VII., Erzsébet körút 33. lovábbif. K.33