Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-07 / 151. szám

1929 július 7. Df.LV ' cv * igen sok kiváló reklámötlet, jelmondat és versespályázat érkezett be, melyek közül a bírálóbizottság, Bereczky Sándor ur, Budapest, VI., Andrássy-ut 88., megzenésített versespályázatát az 500 — pengőn fölül külön 50"— pengős dijjal A pályanyertes müvet a közönség és a pályázók tájékoztatására íme itt közöljük: ilüítú csárdás. Ka-pl -lány úr.ísahijy la • S2tk^ én a maga baba--ja, Haai^a vl-lág^ri-ree Jkk*» panXáT^ KagzreÜ JJ. ja. ¥ i^ma-lah-kor mh1»stób -bet a tü-kor-re oulí-sé • gem, Ma-ga-TOta tft-tórfé•>!)№«csórni-Já-Un mtgnrfj-asm. EzeuM mm a Swetkezsí pályázókat jutalmaztuk: 50 pengővel: Vargha Éva Hódmezővásárhely, Dakó Kálmán Debrecen és Sebastyén-Kiss Jolán Győr, 20 pengővel: Zartler Ferenc, Barnász István Budapest, Kaplony György, Fekete Géza Debrecen, Balbierer János Szeged, Kertész Béla Győr, Ruttkay M. Géza Sopron, Bedő Miklós Székesfehérvár, Sándor Pál Pápa, Petik Antalnó Turkeve. 10 penoővel: Paár Anna, Wels Rezső, Koleda Vilmosné Budapest, Ifj. Lakatos András, Réczey Zoltán, Losonczy Gyula Debrecen, Gerzsabek Lajos, Nyikos József, Lehner Ferenc Sopron. Ritter Jolánka, Molnár Antal Győr, Kocsis Józsefné Pécs, Dragon János Szolnok, Rózsa Andor Újpest, Lehóczky Ella, Rákospalota, Richtmann Loli Pápa, Molnár Sándor Acs, Erdős Lajos Hajdúböszörmény, Ernst Józsefné Celldömölk, Piliktu Teréz Békés és Goldstein Lipót Berettyóújfalu. Az összes tcbbi páiyázóknak is köszönetünket fejezzük ki szép és értékes munkájukért és kérjük, foglalkozzanak továbbra is a „KAKAS" pasztának uj hiveket szerző ötletekkel. így az a kellemes kapcsolat, amely a közönség és a „KAKAS" paszta gyártója között eddig is fennállott, csak tartósabbá lesz. • M. 60 Kakas-paszta minden másl felülmúl! VASARNAPI KONFERANSZ Hölgyeim, Uraim, méltóztatnak-e még élni e mindenkit Tiszába sodró kánikulában? A színház kórnyékén tikkadt csönd van, be?árták a kapukat, a kiskapu padjain már csak az unatkozó tűzoltók ásítoznak. Eltűnt a délelőtti hangos, kacagós szinészcsapat — üres a ház, nincs kacagás —, megkezdődik a két hónapos csöndes színházi vakáció. Éppen az utolsó percben csukták be a kapukat, mert ugyebár 30 fokos envheségbcn mégsem lehet színházat kívánni sem színésztől, sem közönségtől... Zárás előtt egy perccel mégis leszerződött jövőre Szórád is, akinek szerződése talán a legnehezebben ment. Ellenben még mindig tisztázatlan Főidényi és több hölgy dolga. Szakács úrhoz sem lesz szerencsénk a jövő évben, Miskolcra szerződött Sebestyénhez... Egyébként, aki csak teheti, mind sietett menetülni a szegedi kánikulából. Kedden este volt az utolsó előadás, a gázsi fizetés és szerdán reggel már kiürültek a régi sziuészlakások. Tolnay még kedden elutazott feleségével, először Szentendrére mentek — megnézni az összebonvivánkodott Tolnay-házat, aztán Almádi követekezik és a Balaton... Vágó egyelőre régi városába ballagott, Kassára, ahová meghívták két estére: az Ida regényében és a Régi nyárban fog vendégeskedni... Peéry Piri és Németh Antal Olaszországba vitorláztak, a fiatal rendező ott készül a szegedi drámákra és még valamire: — szinpadmüvészcti kiállítási szeretne rendezni az őssrel Szegeden, bemutatni a modern színpadot... Págernét sokan irigylik: Nizzában üdül. a Cote d' Azúron nővérénél... Sziklaiak is elvitorláztak Szliács felé ... Nyaral a színház, uj erőket gyűjt az őszi és a makói küzdelmekhez... Az eddigi tervek szerint 27-én estig tart az angyali vakáció, 28-án már megkezdődnek a makói előkészületek és elsején a társaság átrándnl a Maros mellé egy kicsit megmutatni a szegcdi színházat... Közben talán kirándulnak a tani/ára is, mert Pálfy intendáns nem akarja elejteni a tanyai előadás kultureseményét... Tarnay direktor még nem kezdte meg szabadságát, egyelőre Pesten. Temesvárott és Aradon tárgyal és tanulmányoz a Janovics-társulat környékén. A társulat ugyanis még nincs egészen együtt, a hiányokat akarja még pótolni előbb. Megnézi a ragyogó szépségű Kondor Ibit, aki jó hirü primadonna Erdélyben, szó van egy fiatal és állítólag nagytehetségű operaénekesnőről, közben azonban Szilágyi Marcsával és Erényi Bőskével is tárgyal, mert Mayer Katón kivül szükség van még egy szubrettre. Felfedező utján lehet, hogy mások is felmerülnek a szerződtetések vizén... Nagy és meleg sikere volt ai utolsó vendégszereplések között Gál Francinak az angyali Nádas-krokiban. Előadás után sokan iesték, amikor föltűnt egy elegáns és magas pe^ti ur büszke oldalán. Llvouuit a hangos ünneplések társaságából, kettesben húzódtak meg egy csöndes vendéglő kert» jében. A hir szétfutott a szegedi éjszakában — csöndes vacsora kettesben —, de Gál Franci azonnal tisztázta a helyzetet. »Az ügyvédem! —mondta és elvágta a hir szárnyalását... Vele kapcsolatban másról is beszéltek a jól beavatottak. — vasárnap ugyanis minden bejelentés nélkül Szegedre érkezett Kóbor Tamás, a főszerkesztő és az Aranyhajú Rózsika, a Hamupipőke őnagysága felejthetetlen költője. A pakli azonnal készen volt, a beavatottak azonnal szerte suttogták a fölfedezést: Kóbor Tamás Gál Franci: miatt jött le Szegedre... Nemsokára pedig kiderült. hogy az érzékeny szavú mesélőnek fogalma sem volt arról, hogy mi van és ki van Szegeden, csak lejött a Tisza mellé egy vasárnapra pihenni... Nem akarták elhinni, hogy egy magyar irő lejöjjön Szegedre vasárnapolni, week-endezni... Kóbor Tamás pedig mosolyogva mondta: — Nem akarjátok elhiuni, pedig így van: lejöttem Szegedre minden ok és cél nélkül, csak pihenni egy vasárnapra... Ezelőtt Bécsbe ugrottam fel egy-egy ilyen napon, most sorra niegyekr a megmaradt magyar városokba minden ok és céi nélkül, csak pihenni, csak vidéket nézni! Végtére pedig mégis csak illik, hogy lejöjjek ide a' Tisza mellé, amikor én adtam ki a jelszót cikkeimben, hogy Vidékre Budapest! A szegedi álmélkodók pedig alig akarták elhinni, hogy van még ilyen iró is, aki ok és cél nélkül leutazik ide hozzánk, csak nézelődni, week-endezni... (Vájjon mit láthat itt nálunk a week-endezől..) De Kóbor Tamás szereti a tréfát és este elment a színházba, megnézni Gá! Franciskát, — hogy legyen miről suttogni a fámának... Nagy kereslet volt a szegedi görlök közölt, 12-ből nyolc már szerződést kapott a jövő szezonra.Négyet a szegedi színházhoz szerződtettek: Sándor Stefit, Bódy Hajnalt, Toldy Máriát, Borbás: Jucit, hármat Kiss Árpád vitt el: Lévay Erzsit, Kubacskó Icát és Borbás Zsuzsit, Csordás Irmát pedig Miskolcra szerződtették... Két és fél év után haza jött Szegedre a hősi hangú Balassa Jóska, aki nagyszerű szerződésben dolgozik Berlinben. Négy magyar énekes kvartettet alakított Berlinben — az egyik tagja Vigh Jenő, aki épugv, mint Balassa Jóska, a szegedi redakciókon keresztül indult el a tenoristák országútjára — és ma már ez a négy magyar énekes országos hirre csapott fel egész Németországban: ők a német Rcvcliersek! Végigjárják Németországot speciális számaikkal — szimultán operájuk Is van —, de állandóan lekötötte őket egy berlini gramofongyár. Az elmúlt szezonban 70 lemezre énekeltek 1 Dic ficr Abels-nek hívják őket és szenzációsan népszerűek egész Németországban. Minden slágert ők énekelnek és csak az lesz sláger» amit ők énekelnek. Kedves dolog volt most. ahogy, hazajött Balassa Jóska Szegedre egv kis pihenésre és kiment Újszegedre strandolni kicsit a régi Tiszára, egyszer csak fölhúztak egy gramofont és a lemez rákezdett: leh küsse ihre Hand, Madame... A szegedi strandon a Balassa—Vigh —, a Die fier Abcls-Iemez forgott a gramofonon, amit Berlinben gyártoltak és amire a német Reveilers-ek énekeltek: négy magyar cnekcs, két szegedi tenorista... Ezen a héten nincs több jelenteni valóm, — ich küsse ihre Hand, Madame... (vér.)