Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-07 / 151. szám

Df ­1929 julius 7. AZ ANGOL Wellington^ Seliona ömszinező- és S.C.P. gázfénypapiroüta! «maleur iényKépezö minden , KézikfinvveSs díjtalanul! Kapható \€ieJhmann Ilí/sгeréssné, Kelemen n. Is nagyobb deficitet mutatnak ki. még pedig 4 pengő 30 fillér helyett 4 pengő 08 fillért három­száz kiló buza feldolgozásánál. — Pedig art reméltem, hogy legalább két fillérrel leszállítják a kenyér árát. — A szegedi fogyasztóközönség azt várja a téliektől — mondotta tovább —, hogy a kenyérárakat legalább négy fillérrel le­szállítják. Kérdem, fel vannak-e jogosítva az itt megjelent pékiparosok, hogy erre a kérdésre nyilatkozzanak? — Xem vagyunk felhatalmazva —, mondták egy­szerre a pékek. — Biztos tudomásom van arról — mondotta ezután emelt hangon Pálfy Jzósef —, hogy nagyon sok kis pék, ha nem félné az önök kartelljétől, már régen leszállította volna a kenyérárakat. — Mi szabad kezet engedünk minden péknek! — mondja erre Wolf Endre. Magyar László hivatkozva Gracza János felszó­lalására, megállapítja, hogy a kartell létezését maguk a pékek is elismerik, amikor arra hivat­koznak. hogy Szegeden azért drágább a kenyér, mert itt nincsen verseny, Gracza János kijelenti, hogy nincs kartell a szegcdi pékek kőzött; a szakosztály vezetősége csak felvilágosította a kisiparosokat a helyes árkalkulálás szabályairól és meggyőzte őket arról, hogv a verscmi meqöli ükét. — A szakosztály nem terrorizál, csak érintkezik a pékekkel, mondta Gracza. Kartell nincs, mert hiszen az unintelligens kisiparosok között nem is lehetne megcsinálni a kartellt. Akinek drága a pékkenyér, az ne vegyen pékkenveret. hanem süt­tessen maga házikenyeret. .Ezután Magyar László azt javasolta, hogy az értekezlet tegyen javaslatot a polgármesternek a városi kenyérgyár újbóli üzembehelyezésére, mert a kenyérárakat csak ilyen módon szabályozhatja e város hatósága, amelynek a pékekkel szemben semmiféle ármérséklő eszköz nem áll különben rendelkezésére. Hcuser Rezső Sándor felszólalásában végül arra kérte a pékeket hogy lássák be áraik indokolatlan­ságát és szállítsák le legalább négy fillérre1 a kenyérárakat, elégedjenek meg kisebb haszonnal, mert a fogyasztóközönség elégedetlensége napról­napra fokozódik. Wolf Endre ezután kijelenttete, hogy a kérdést a szakosztály elé terjeszti és ha a kereskedők, akik a kenyér viszontelárusi­tásával foglalkoznak és akik most négy fillért kapnak egy-egy kiló kenvérérL megelégszenek két fillér haszonnal, akkor talán sor kerülhet a ke­nyérárak két fillérrel való leszállítására. Ezzel az értekezlet véget ért. Utána a polgármester érdeklődésünkre kijelentette, hogy abban az esetben, ha a pékek nem szállítják le önként legalább a fel­barna kenyér árát, felterjesztésben kér majd en­gedélyt a kereskedelmi minisztertől a városi ke­nyérgyár üzembehelyezésére. Kerékpárokban s Slyrla és Trlumph vezető márka. Egyedül kapnató Szántó^SándorK: Az élei moziiából (Hogv leszünk ...?) A törvényhatóság életében történt változásról beszámol naponkint a közigazgatással foglalkozó munkatársunk. Mi ezen a helyen nem bocsátkoz­tunk a lényegébe, akármennyire fáj is minden változás, amely megszokott formákat, kereteket tör össze. Hogy miért van rá szükség, — egyszer talán az is kiderült Vannak dolgok, amiket nem jó frirsi­ben megismerni; vannak, amik ugy áldásosak, ha magyarázat nélkül szárnyalnak el a fejük felelt. Szeged nyugodt lehet, amiért a tek. Tanács helyébe a polgármester lépett, hiszen az ö egyé­nisége garancia arra, hogy akkor sem történik jogtalanság, igazságtalanság, ha vita nélkül ha­tároz valamely ügyben. Kér lés azonban, hogy lesz-e nyugalma a polgármesternek? Eddig hat tanácsnok kőzött oszlott meg az a buzgalom, amit a protekciókercsés. az informá­lás és a többi hasonló jót jelent. — ezután ki kell bővíteni a polgármesteri előszobát, mert min­denki őhozzá tódul. S ha Wimmer Fülöp gáz­gyári jókedvében diktátornak nevezte, ez szolgál­jon figyelmeztetésül arra, hogy nem jó az ördögöt a falra festeni, mert megjelenik. íme, a lórvény adta meg — mondjuk így — a jelleghez a cí­met is. Azt emiitettük, tartunk tőle. hogy sokkai több lesz a dolga, hiszen köztudoinásu, hogy a pol­gármester senkit sem tud elküldeni. Lerázni a nyakáról, ahogy azt magyarán mondják. Lázár György a szájába dugott a hosszadalmas laló­gatónak egy szivart, (nikotin-mentes Rozittát, vagy kubát, aszerint, hogy melyik tanyarész előkelő­sége volt) s szaporázván a szót, maga is kieresz­tette szájából az összegyűjtött füstöt­— Most menj, most menj, kérlek, mert dolgom van. Somogyi Szilveszter azonban mosolyog a már­tírok idvezültségével, mintha harmincötös cipő vol­na a lábán és hallgatja a fölösleges hadarást. Olyan tisztán látni rajta, hogy bizonyos fokon tul csak hallgatja a szószaporitást, de nem hallja. Utóvég­re az ő idegei sincsenek drótkötélből. — Hát igen, na persze... vigyáz, hogy ne ellen­kezzék. Aztán megnyilvánul, az ő hirhedt »erősszakossá­ga< is egy kurta szóban. — Nna... mondja az eddiginél is nyájasabban mosolyogva s valami bátortalan mozdulatot tesz, mintha búcsúznék. Sokszor hiába mindén, de hogy mi lesz ez­után, azt elgondolni se jó. Beszéljünk a lényegről is? Öreg szegedi em­ber mesélte el nekünk. — Pálfy Ferenc polgármesterrel együtt öre­gedett meg egy hivatalszolgája, becsületes, derék lélek, akárcsak a gazdája. A galamblelkü polgár­mester szivesen elbeszélgetett üres perceiben a másik öreggel, azt mondja hát neki egyszer, mi­kor egész sereg aláírását itatja: — Tudja-e, hogy itt a restauráció? Mit gondol, hogy leszünk? A'E ajtónálló nagyokat bök íz italóssal az alá­írásokra. , — Hogy leszünk? Hát ahogv eddig voltunk. A nagyságos ur tovább szivarozik idebenn, én pe­dig pipázok az előszobában. Marad mindeu a régiben. ... Mintha mondtak volna már mostanában is hasonlót. (Kis szónokok tömegelése) Kedves iskolai történet, elmondjuk frissiben, hi­szen csak most kezdődött meg a vakáció­Szokásban van, hogy mikor a tanitó felvezeti apró buksijait a negyedik osztályba, érzékenyeb­ben búcsúzik tőlük, mint más évben. Végtére szep­temberben visszakerülnek a kis lókötők, az »édes­fiam akasztófavirágok«, s az ősz hűvösebb leve­gőjében folytatódik minden, arait kitermelt a ta­vasz s elfeledtetett a kánikula. A negyedik osztály záróünnepén azonban nagy ellágyulások vannak, mert a fiuk nem térnek vissza, hanem középiskolákban vadásszák a sze­kundákat, épp azért megszokták édesíteni a ta­nító sok keserűségét valamilyen emléktárggyal. Ez történt most is az egyik szegedi iskolában. Valamelyik buzgó mama gyüjtőivet ragadott ós meghordozta a szülök bírod almáiban. — Ajándéktárgyat emlékül a tanító urnák! A kezdeményezés sikerrel járt; az ilyesmiből sen­ki sem vonja ki magát, — azonban más nem tör­tént, sem ünnepszerzés, se más. Az ajándéktárgy ott pihent az asztalon s mikor elérkezett a kellő pillanat, előugrott nevezett buz­gó mama kisfia s kivágott néhány meghatott szót, azzal végezve. — Ezt a csekélységet pedig szíveskedjék el­fogadni el nem muló hálánk jeléül. A közönség is meg volt halva, csak egy má­sik kisfiú feszengett mód felett a padban, hom­lokig pirul tan. — Ki akarsz menni? — szólt oda hozzá egy vendég. — Igen. - • — Hát menj! . ^ ^ ^ ... — De csak azután! A szónok befejezte a beszédjét s a tanitóbáesi még nem is válaszolhatott,' mikor elébe ugrott * feszengő fiu. — Most, kezdte, mikor négy esztendő elteltével... Mondta mindazt, amit ilyenkor szokás és végez­te mondókáját a következőképpen: — Ezt a csekélységet pedig szíveskedjék el­fogadni el nem muló hálánk jeléül. A tanitó ur figyelni kezdett Ejnye, micsoda túlzás ez a sok ajándékkal! Nézeget hol ide. hol oda, melyik csekélységet emlegetik, de a kisfiú mutat már az asztalra. — Azt, azt! ... Nem történt különösebb baj, mindössae any­nyi, hogy a mamák ambiciózusabbak a cseme­téiknél. Hogy melyik gyerek legyen a szónok, ar­ról nem tárgyaltak. A gyűjtés kezdeményezőie természetesnek találta, hogy az övé. A másik ma­ma pedig meg volt győződve, hogy beszélni... na igen, szavalni, csak egy gyerek tud az isko­lában. Az övé. Elmondták hát a fiuk kétszer a köszöntöt. Végtére mégis csak jobb, mintha némák maradtak volna. MIH ••!!!• IIMWM—IIM IIBÍIP — I—RWR AM—TR—FM—RR* Ölesé nyári ruha-vásar!* Voálruho. gyönyörű színekben .... Pengő 5"- ­Batlsziruha, kiváló minőségben .... » 8 — Selyemruha, mintás és sim«, a legszebb fazonokban » 12 — Kiolt fürdőruha 7 — Kap fláni*7 Ipffifí niH ruhaáruházáiian ható: UMlUfc IwHÜ Széchenyi i&r i3. (Btrcsay p-i'lka mellett). Vanísl borolt anyaabft' isolesAn »411« «rak Csak 1-4 napig Julius s—aat-t® y r a világhírű Benaberg-selyem harisnyákból 4mm gFb P0i!ák Testvéreknél Arany nyomósa Csekonics u. és I Széchenyi tér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom