Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-02 / 146. szám

4 DÉLMAGYABORSZ/CG 1029 .jiüius 1. A rókusi állomáson a személyvonat halálra gázolt egy 94 éves embert (A Délnmgyarország munkatársát ói) Hétfőn este hat órakor a rókusi állomáson a Békéscsata felől jövő személyvonat eigázolta fíajdik János 94 éves Aigner-telepi lakost. Hajdik a vasúti sínek mellett haladt. Kavicsokat szedett és nem vetfe észre, hogy a vonat a háfamögött dübörög. A mozdonyvezető az utolsó pillanatban pillantotta meg a sinek között haladó emberi, de már késő volt. A mozdony elkapta az öreg és teljesen süket embert és borzalmasan összeroncsolta. A vonat azonnal megállott, de Haidik Jánosban ín ár nem volt élet. Az elgázolásról értesítették a mentőket, a rendőrség részéről Kovács rendőrfelügyelő szállt ki a helyszínre. A helyszíni szemle és a szemtanuk kihallgatása alapján megállapították, hogy a halálos elgázolásért a vonat vezetőjét nem terheli felelősség. Egy ügynök vakmerő csalása a renáőrséai tisztviselők Közölt (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi rendőrség néhány nappal ezelőtt érdekes csalási ügyben kezdett nyomozást. A csalási ügynek különös érdekességet kölcsönöz az a tény, hogy az ügyes szélhámos rendőrtiszteket és rendörtisztviselőket csapoJ' be. Junius közepén történt, hogy a rendőrségen megjelent egy jól öltözött fiatalember és egyik szegedi divat árucég utazójának mondotta magát. Különböző ruházati cikkeket kínált eladásra. A jó fellépésű ember munkája sikerrel is járt, alig volt rendőrtisztviselő, aki ne vásárolt volna valamit. Néhány nappal ezelő!t azután kellemetlen meglepetésben részesültek a készpénzre fehérneműt vásárló rendőrtisztviselők. Megjelent náluk a divatárucég pénzbeszedője és kérte a megvásárolt áruk kifizetését. Az érdekellek természetesen tiltakoztak a számla ellen, ők már egyszer kifizették tartozásukat. Ekkor tűnt ki, hogy a szélhámos a divatárucégnél nem számolt be arról, hogy a rendSrtisztviselők neki készpénzzel fizettek. A divatárucég pedig teljesen jóhiszeműen iárt el, amikor a számlákat kiküldötte. Az érdekelt rendőrtisztviselők pontos személyleirást adtak a szélhámosról, aminek alapján kézrekerítésére megindult az eljárás. Befejeződött a szegedi Ugyvédkongresszus „Az ügyvédeknek mindig a szabadság védelmében kell dolgozni" (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ügyvédkongresszus negyedik napján, szombat délelőtt az ügyvédi kar kegyeletes részvéttel adózott a szegedi kamara hősi halált halt tagjai emlékezetének. Leleplezték a kamara épületében elhelyezett márványtáblát, amelyre huszonkilenc hősi halott neve van bevésve. Az emléktáblát dr. Winkler Elemér ügyvéd megrázó beszéd kíséretében 'avatta fel. A leleplezési ünnepély után folytatták a bizottsági üléseket Dr. Eisner Manó szegedi ügyvéd »Psychoanalysis és jogtudomány« cimén tartott előadást. Rámutatott a természettudományok és a jogtudomány világnézeti különállóságára, amellyel szemben szükséges, hogy találkozási pontok alakuljanak ki, mert enélkül a jog területén bekövetkező reformok korszerű előkészítése lehetetlen. Főbb vonatkozásaiban ismertette a psychoanalysis nagyjelentőségű felismeréseit, amelyek különösen a büntetőjog alapkérdéseit világítják meg hagyományos irányzatoktól eltérően és ugy a tettes, mint a társadalom psychologiáját a büntető jogvitában uj megvilágításba helyezik. Részletesen utalt a német és egyéb külföldi jogtekintélyek állásfoglalására, akik már ma is szükségesnek tartják azt, hogy a jogtudomány, főként a büntetőjog, alaptanait a modern lélektan felismeréseivel összhangba hozni igyekezzék. Azzal fejezte be előadását, hogy kívánatos, hogy Magyarország gyakorlati jogászai is kivegyék a részüket az idevonatkozó kérdésekkel való foglalkozásból. Utána dr Markos Olivér, dr. Gláckathal Andor, dr. Király Ferenc beszéltek, majd dr. nettre JáFrankó Iknűor^^rtlr^ Dugonics-tér t. Dugonics Itr és Kárász ueca sarok <Drcher-s5rGzGvel szemben) kaphalA a felülmúlhatatlan hatású „Viráglcrém", Kerékpárokban » Slyria és Triumph vezető márka. Egyedül kapható Siántó^SáisíforSí! nos a »Nemzetek Szövetsége és kisebbségi jogvédelem« címmel tartott előadást. Először a kisebbségi jogvédelem gondolatának fejlődését vázolta, majd rátért a kisebbségi jogok forrásainak s az anyagi és eljárási kisebbségi jogok tartalmának ismertetésére. A kisebbségi jogok nem a kisebbségek jogai. A kisebbségek nincsenek felruházva perképességgel, jogalanyiságuk nincs elismerve, a kisebbségi védelmi szerződések csak a szerződő államok között teremtettek jogviszonyt, de a kisebbségek és államhatalmaik között nem. A nemzetközi jognak a kisebbségek nem aktiv alanyai, csak passzív tárgyai. Még kell szervezni a Népszövetség kisebbségi diplomáciáját. A Népszövetség küldjön diplomáciai megbízottakat mindazokba az államokba, melyekben kisebbségek élnek. Ezek a helyszínen, a kisebbségek kőzött élve, ellenőrizzék azt, hogy az egyes államok a kisebbségi védelmi szerződés rendelkezéseit betartják-e s ha azt észlelik, hogy a kisebbségek sérelmet szenvednek, jelentéseik alapján hivatalból induljon meg az eljárás a Népszövetség előtt. A kisebbségek ma a jogkultura ellátatlanjai, a részükre a nemzetközi jog által megalkotott védelmet hatályossá és érvényesithetővé kell tenni. Délután öt órakor záróülés volt a városházán, amelyen a bizottságok beszámoltak munkájukról. A bizottságok javaslatait a kongresszus egyhangúan elfogadta, ami után dr. Baracs Marcell országgyűlési képviselő mondott záróbeszédet. Beszédében a lelki és gazdasági puritánizmust hirdette. — A becsületesség — mondotta — az ügyvédi hivatás erkölcsi fundamentuma. Az ügyvédnek mindig a szabadság védelmében kell dolgozni. — ... Itt folyik a Tisza, amelynek eredete és torkolata ma már nem magyar. Az arcvonalon ott áll a magyar ügyvéd és ha megfújják a kürtőt, a magyar ügyvéd is megy előre. Dr. Baracs Marcell beszédét nagy tapssal köszönte meg a hallgatóság, majd dr. Fixler Ernő elnök mégegyszer megköszönte a város közönségének és a kamarának a négy napon át tapasztalt meleg és baráti együttérzését Este kilenc órakor bucsulakoma volt a Tisza nagytermében, ahol dr. östőr József és dr. Kovács József szólaltak fel. A kongresszus tagjai a vasárnap reggeli vonattal Kecskemétre utaztak át Férfiingek és nadrágok óri&si v&lasziekban, csoda olcsón BOROS MIKSA cégnél Széchenyi tér 15. 176 Telefon 18—76. A szegedi törvényszék nyár! szünete (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszéken julius elsejével megkezdődtek a szabadságolások. A polgári tanács julius 1-tól augusztus il-ig a kővetkező: elnök: dr. Tóth Gyula, bírák dr. Kulir Rezső és dr. Bőlcsházg Zoltán (előadó). Augusstus 12-től szeptember 22-ig elnök dr. Weisz Aladár táblabíró, birák dr. Bistpák Ferenc CalSadóí és dr. Honheiser Sándor. A büntetőtanács julius 1-től augusztus 11-ig. Elnök: Gömörg Andor, birák: dr. Bátkg Zoltán és dr. Scháffer Lajos. Augusztus 12-től szeptember 22-ig. Elnök Vild Károly í birák: dr. Rácz Andor és dr. Molnár István. Tárgyalási napok: Kedd, szerda és péntek, kedden és pénteken főtárgyalás; szerdán vádtanács, büntető felebbvitel és uzsorabirósági tárgyalás. , Fegyelmi bíróságok. Törvényszéki fegyelmi bíróság julius 1-től augusztus 11-ig. Elnök: dr. Tóth Gyula, birák: dr. Berze Árpád és dr. Bőlcsházg Zoltán. Augusztus 12-től szeptember 22-ig. Elnök: a törvényszék elnöke, birák: dr. Szőllősu. Ernő CM. dr. Bistyák Ferenc. Közjegyzői fegyelmi bíróság. Julius 1-től augusztus 11-ig elnök: dr. Tóth Gyula tanácselnök, birák: Kis* Balázs és dr. Bőlcsházg Zoltán (előadó). Augusztus 12-től szeptember 22-ig elnök: a törvényszék elnöke, birák: dr. Honheiser Sándor és dr. Zöld Jenő. A büntető egyesbirák a szünet alatt hetenkint két nap tartanak tárgyalást és pedig egy nap foglyos, egy nap más ügyekben. Tárgyalási nap: foglyos ügyekre kedd, más ügyekre csütörtök. Jövedéki és adócsalási ügyekben a tárgyalás az előadó birák szabadsága alatt szünetel. R Szegedi Gyorsírók Egyesülete memorandumban kéri a gyorsírás használatát az igazságszolgáltatásban (A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedi Gyorsírók Egyesülete szombaton este a kereskedelmi és iparkamara nagytermében. Dr. Széli Gyula felsőházi tag, egyesületi elnök nyitotta meg a díszközgyűlést. Ezután dr. Kallós Károly orvos tartott érdekes előadást »A pszichoanalízis és a gyorsírás« címen. Sok megfigyelésigazolta jelenségre utalt, amelyek a gyorsirási praxisban előforduló hibák okára enged következtetni. A nagy érdeklődéssel hallgatott előadás után dr. Szőke Sándor »Rejtvény és gyorsírás« címen szellemes előadást tartott, felsorolva azokat a rokonvonásokat amelvek a gyorsirási és a rejtvények áttételénél előfordulnak. Bálint Antal, a Társadalombiztosító Intézet főtanácsosa, »A gyorsírás jelentősége a közgazdasági életben« cimen igazolta azt a fokozott szerepet, amely a gyorsírásra vár. Dr. Kállai Emil szegedi ügyvéd »A gyorsirás szerepe és jelentősége a magyar jogszolgáltatás« című előadásában ismertette a magyar és külföldi törvényes intézkedéseket az igazságszolgáltatás körében a gyorsirás térfoglalásáról. Felsorolta azokat az előnyöket amelyekkel a gyorsirás kötelező használata az igazságszolgáltatás előnyére válik. Dr. Kelényi Imre budapesti járásbiró szólott hozzá a felvetett kérdéshez, amely után a díszközgyűlés egyhangú határozatát hirdette ki Széli Gyula elnök, mely szerint az egyesület memorandummal fordul az igazságügy minisztériumhoz és kéri, hogy mielőbb törvényesen szabályozza a gyorsírásnak az igazságszolgáltatás minden ágában, ugy a polgári, mint a büntető eljárásoknál való teljes mérvű keresztülvitelét, szervezzen minden Ítélőtábla székhelyén gyorsirási tanfolyamokat a segéd- és kezelő* személyzet számára és írja elő képesítési kellékül a bírósági jegyzői és kezelői kar minden tagjára nézve az egységes magyar gyorsirás teljes tudását és abból az irodai gyorsírói vizsga letételét. G. F. B. a tökéletes Bemberqselyem harisnya lerakat Pollák Testvéreknél