Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)
1929-07-05 / 149. szám
¥929 fuTras 5. DÉLMAGYARORSZÁG A szegedi festőművészek nyili pályázat kiírását kérik a fogadalmi templom freskóira Pénteken határoz a templomépitfi bizottság 'Détuáuyyarurs ¿ág munkatársától.) A polgármester — mint ismeretes — péntek dél utánra hivta össze a fogadalmi templomépitő bizottságot, amelynek a templomfreskók megrendelésének kényes kérdésével kell foglalkoznia. A tanács eredetileg ugy határozott, hogy a fogadalmi templom három nagy freskójára nyilvános pályázatot ir ki megfelelő pályadijakkal és a beérkező pályamunkák elbírálását egy szakértő zsűrire bizza. Ez a tanácsi határozat nem egyezett a templomépitő Foerk Ernő professzor véleményével. Foerk ugyanis azt a megoldást ajánlotta, hogy a város, ha már pályázatot ir ki a freskók tervének elkészüésére, a pályázatnak ne adjon nyilvános jelleget, hanem az általa felsorolt hat festőművészt szólitsa fel a pályázaton való részvételre. A polgármester nem vett részt ezen a tanácsülésen, csak utólag értesült a határozatról, amelyet a tanács a legközelebbi ülésen a polgármester határozott kívánságára ugy módosított, hogy a kérdés elbírálását a fogadalmi templomépitési bizottságra bízta. A templomépitő bizottság dönti majd el, hogy előnyösebb-e a nyilvános pályázat a zártkörű pályázatnál és összeállítja a pályamüvek elbírálására és a diiak kiadására hivatott művészi zsűrit Csütörtökön délelőtt a szegedi festőművészek háromtagú küldöttsége jelent meg a polgármesternél. A küldöttség tagja volt Pfeiffer Elek, Pai\pbek Alajos és R. Molnár Lajos. A küldöttség a szegedi festőművészek nevében azt kérte, hogy a város semmiesetre se irjon ki zárt pályázatot a templomfreskók terveinek elkészítésére, mert ez a tárt pályázol megfosztaná a szegedi festőművészeket még a pályázaton való részvétel lehetőségétől is. Abból pedig, ha a pályázaton kivétel nélkül minden festő résztvehet, aki azon résztvenni óhajt, a városnak kára semmiesetre sem származhatik, csak haszna lehet belőle, mert hiszen így a zsűri nem hat, hanem esetleg 30 pályamunka közül választhatja ki a legjobbat A festők küldöttsége elmondotta a polgármesternek, hogy a szegedi művészek a zárt pályázat kiírásában már csak azért is sérelmet látnának, mert a Foerk Ernő által megnevezett hat művész közül egy sincs szegedi. A polgármester kijelentette a küldöttség előtt, hogy a kívánságot indokoltnak tartja, azonban attól tart., hogy a szegedi festők azért nem vehetnének részt a nyilvános pályázaton sem, mert soha sem festettek freskót és igy annak technikájával nincsenek tisztában. Erre viszont a festők kijelentették, hogy a freskófestés technikája tizedrangu kérdés, azzal minden valamirevaló festő tisztában van, ha nem is festett sohasem freskót, mert hiszen a művész maga csak a freskók természetes nagyságú szines kartonjait készíti el, tervezi meg, a felületre a képet segédmunkások festik fel, a művész csak a kényesebb részleteket dolgozza ki rajta. A polgármester erre kijelentette, hogy a festők teljesen indokoltnak látszó kívánságát pártolólag terjeszti a templomépitő bizottság elé Csütörtökön voll az uj városházi rendszer »felmezes főpróbája« Már nem volt tanácsülés, a polgármester határozott a tanács helyett — Megállapították az uj rendszer részleteit (A Délmagyarország munkatársától.) Csütörtökön volt az életbeléptetett nj közigazgatási rendszer premierje, illetve jelmezes főpróbája a szegedi városházán. Ez a főpróba annyira érdekelte az érdekelteket, hogy tiz órakor, a rendes tanácsülések megkezdésének megszokott időpontjában, a hajdani tanács minden tagja bekopogtatott a polgármester szobájába, még azok is, akik tulajdonképen szabadságon vannak. Inkább félbeszakították nyári pihenőjüket Nagyon kíváncsiak voltak, mi lesz, hogy lesz, jobb lesz-e ezután, mint eddig volt, vagy pedig rosszabb. A főpróba ftangulatát kissé megzavarta, hogy a tanácsterem nem volt szabad, valami kisajátítási bizottság ütött benne tanyát és igy ezt az utolsó bucsuülést nem tarthatták meg a rendes helyen. A polgármester szobájában gyülekeztek össze a szenátorok és kíváncsian faggatták a vadonatúj teljhatalmát élvező polgármestert az nj formák, intézkedési módok és határozati lehetőségek »ténykörülményeidről. A polgármester maga stílszerűen már nem is ült a tanácsnokok közé, hanem Íróasztala mögül büszkélkedett. Amikor megpillantotta a sajtó bizonytalanul beóvakodó képviselőit, nevetve kiáltotta feléjük, hogy megszűnt a nyilvánosság A tanácsnokok pedig félig gyászos, félig évődő hangulatban tárgyalták meg a változást. Nagyon megszokhatták a régi formákat mert szörnyen csodálkoztak az uj rend minden nüanszán. — Szóval ezután már nem tanácskozhatunk, nem vitatkozhatunk, a tanács helyett a polgármester határoz — mondta elgondolkozva valaki —, igy azután most már hatósági formában életre kel Tömörkény István régi asztaltársasága, ama nevezetes császári és királyi köztársaság, amelyben az elnöknek mindig eggyel több szavazata volt, mint a többi tagoknak együttvéve... — Körülbelül igy lesz — egyezett bele a polgármester —, összeülhettek, beszélgethettek, de határozni csak nekem lesz jogom. Egyedül nekem. Ha akarom, elfogadom az előadó javaslatát, ha akarom nem fogadom el. — Az biztos, hogy ezután gyorsabb ütemfl lesz az ügyintézés, mert az előadók bármikor referálhatnak és nem lesz szükség határozatképes tanácsra sem. Eddig a tanács csak akkor volt határozatképes, ha az ülésen az elnökön kivül legalább két tanácstag vett részt. Most elég maga a polgármester, mert a polgármester mindig határozatképes állapotban lesz... — Beszélgetés közben a polgármester hirtelen asztala elé invitálta dr. Pálfy József tanácsnokot és felszólította, hogy már hx uj formában, kezdje meg darabjainak referálását. Pálfy tanácsnok már készült ezekre az nj formákra. Az előadói iveket átjavitgatta az uj korszellemnek megfelelően. »Szeged sz. kir. város Tanácsától* volt eddig az előadói ivek felirata. A Tanács szót Pálfy József már a polgármester szóval helyettesitette és a tanácsi határozatok többesszámát (plurális majestatis) polgármesteri, vagy diktátori egyesszámra változtatta át. Az első akta eredetileg ugy szólt hogy mi, tek Tanács elrendeljük, hogy dr. Hammer Fidél aljegyző ur, aki eddig a város kihágási bíróságát vezette, ezentúl a városi adóhivatal aljegyzői tisztségét töltse be, a kihágási bíróságot viszont dr. Katona István aljegyző vegye át Most ugyanezt a polgármester első személyben rendelte el. Elrendelem, beosztom, atasitom, az elrendel/Ült, beosztjuk, utasit/ii/r helyett. A polgármester nem árulta el, hogy njonca ő is ennek az uj rendszernek. Valaki félhalk csodálkozással meg is állapította, hogy : — Ugy csinálja jó Veszterünk, mintha mindig igy csinálta volna... — Eddig is igy csinálta — mondta rá Rack Lipót pénzügyi tanácsnok nagy derültséget keltve megjegyzésével, amelyből sokan a polgármesteri, most már intézményesített omnipotenciára hallottak ki félremagyarázhatatlan célzást Közben a polgármester behivatta Rőth aljegyzőt és utasította — szintén első személyben —, hogy készíttessen aj bélyegzőket a tanácsnokok, a polgármesterhelyettes és a főjegyző számára, mert az egykori tanács tagjai felhatalmazhatja a polgármester, hogy a kisebb jelentőségű ügyekben megbízásából és nevében határozzanak. Az idősebb szenátorok sokszor csóválgatták a: fejüket, látszott rajtuk, hogy nehezen szoknak bele az nj rendbe, a polgármester pedig két aláírás között udvariasan, de igen határozott formában felkérte a nyilvánosság képviselőit hogyi »szüntessék meg jelenlétüket«, miután az nj törvény szerint nincs tanácsülés, a referálás pedig nem nyilvános. -t Amikor azután az összes előadók lereferálták rabjaikat és a polgármester meghozta a csütörtöki napra rendelt határozatok százait ismét; fogadta az újságírókat mondván: ; — Most majd én tájékoztatom a sajtót a neve*' zetesebb határozatokról, összesen egy érdemi»^ ges dologról volt szó. Egy fontosabb, a nyilvánosságot is érdeklő határozatot hoztunk, pardon, hoztam első személyben. A tisztifőorvos már régebben bejelentette a tanácsnak, hogy a népjóléti minisztériumban szerzett értesülése szerint, a miniszternek érdekes terve volt a szegedi váró®! szegényházzal. Ha a város nyilvánossá teszi a szegényházat ha abban helyet ad azoknak a szegényeknek is, akit nem szegedi illetőségűek, akkor a miniszter magára vállalja az összes szegényházi ápoltak ápolási költségének felét. Ezt természetesen örömmel fogadtuk volna, most azonban kiderült, hogy le-; hetetlenné vált a miniszteri terv megvalósítása. Vétót mondott ellene a gazdasági miniszter. A! tisztifőorvos most azt jelentette, hogyha a szegényházban berendezzük a sínylődök osztályát és annak nyilvános jelleget adunk, az ott ápolt szegények ápolási költségeinek felét vállalja magára: a miniszter. Ebbe is belemennénk, illetve belemenni és ezért bizottságot küldtünk kí, pardon* én küldtem ki, hogy a kérdést előzetesen letárgyalja. A bizottságba delegáltam Pálfy tanácsnokot, Scaltétg főszámvevőt, vitéz Szabó tanácsnokot a tisztifőorvost ós a közkórház igazgatóját — Mai határozataim között más fontosabb nent volt. Megkérdeztük ezután a polgármestertől, hogyi a nyilvánosság tájékoztatása hogyan történik ezután. — Majd én feljegyzem az érdekesebb dolgokat éri közlőm a sajtóval, — ajánlkozott a polgármester* Megkérdeztük, hogyan tetszik neki az uj rend, előnyösebbnek tartja-e a réginél? — Mindenesetre egyszerűsíti a dolgokat — mondotta elgondolkozva —, a régi rendszerből azt, ami előnyős volt benne, átvesszük, ha kényesebb, komplikáltabb dologról kell dönteni, akkor bizony összehívom a tanácsot, meghallgatom a véleményeket és azután határozok. A különbség csak az lesz, hogy a magam hatáskörében határozok, a tanácstagok nem szavazhatnak. Megtartom a hétfőt és a csütörtököt, a tanácsülések régi, megszokott napjait általános referáló napoknak, de közben is referálhatnak az előadók fontosabb és sürgősebb aktákit. Ugv gondolom, hogy a kormányt az a meggondolás vezette ennek az uj rendszernek a megteremtésével, hogy a testületi felelősséget a súlyosabb egyéni felelősséggel cserélje fel. És ebben igaza is volt. Miután a régi rendszer előnyeit átvihetjük az újba, ezt az ujat nem tartom hátrányosabbnak a réginél. HASS BENAISSAMCE BAB m rx i imiiumiminixxm Fényes ieiiiissi műsor Fellépnek: Sugár Rózsi Lya és Hella Sugár Manci Simon Ilona Monori Böske Ivette Qrey Kezdete éjfélkor. 265 Záróra reggel. Elsőrendű Jazz Band.Tánc. Hangulat