Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-05 / 149. szám

¥929 fuTras 5. DÉLMAGYARORSZÁG A szegedi festőművészek nyili pályázat kiírását kérik a fogadalmi templom freskóira Pénteken határoz a templomépitfi bizottság 'Détuáuyyarurs ¿ág munkatársától.) A polgármester — mint ismeretes — péntek dél utánra hivta össze a fogadalmi templomépitő bizottságot, amelynek a templomfreskók meg­rendelésének kényes kérdésével kell foglal­koznia. A tanács eredetileg ugy határozott, hogy a fogadalmi templom három nagy fres­kójára nyilvános pályázatot ir ki megfelelő pályadijakkal és a beérkező pályamunkák el­bírálását egy szakértő zsűrire bizza. Ez a tanácsi határozat nem egyezett a templom­épitő Foerk Ernő professzor véleményével. Foerk ugyanis azt a megoldást ajánlotta, hogy a város, ha már pályázatot ir ki a freskók ter­vének elkészüésére, a pályázatnak ne adjon nyilvános jelleget, hanem az általa felsorolt hat festőművészt szólitsa fel a pályázaton való részvételre. A polgármester nem vett részt ezen a tanácsülésen, csak utólag értesült a határozatról, amelyet a tanács a legközelebbi ülésen a polgármester határozott kívánságára ugy módosított, hogy a kérdés elbírálását a fogadalmi templomépitési bizottságra bízta. A templomépitő bizottság dönti majd el, hogy előnyösebb-e a nyilvános pályázat a zártkörű pályázatnál és összeállítja a pályamüvek el­bírálására és a diiak kiadására hivatott mű­vészi zsűrit Csütörtökön délelőtt a szegedi festőművé­szek háromtagú küldöttsége jelent meg a pol­gármesternél. A küldöttség tagja volt Pfeiffer Elek, Pai\pbek Alajos és R. Molnár Lajos. A küldöttség a szegedi festőművészek nevé­ben azt kérte, hogy a város semmiesetre se irjon ki zárt pályázatot a templomfreskók terveinek elkészítésére, mert ez a tárt pályá­zol megfosztaná a szegedi festőművészeket még a pályázaton való részvétel lehetőségé­től is. Abból pedig, ha a pályázaton kivétel nélkül minden festő résztvehet, aki azon részt­venni óhajt, a városnak kára semmiesetre sem származhatik, csak haszna lehet belőle, mert hiszen így a zsűri nem hat, hanem esetleg 30 pályamunka közül választhatja ki a legjobbat A festők küldöttsége elmondotta a polgármes­ternek, hogy a szegedi művészek a zárt pályá­zat kiírásában már csak azért is sérelmet lát­nának, mert a Foerk Ernő által megnevezett hat művész közül egy sincs szegedi. A polgármester kijelentette a küldöttség előtt, hogy a kívánságot indokoltnak tartja, azonban attól tart., hogy a szegedi festők azért nem vehetnének részt a nyilvános pályázaton sem, mert soha sem festettek freskót és igy annak technikájával nincsenek tisztában. Erre viszont a festők kijelentették, hogy a freskó­festés technikája tizedrangu kérdés, azzal min­den valamirevaló festő tisztában van, ha nem is festett sohasem freskót, mert hiszen a mű­vész maga csak a freskók természetes nagy­ságú szines kartonjait készíti el, tervezi meg, a felületre a képet segédmunkások festik fel, a művész csak a kényesebb részleteket dolgozza ki rajta. A polgármester erre kijelentette, hogy a festők teljesen indokoltnak látszó kívánságát pártolólag terjeszti a templomépitő bizottság elé Csütörtökön voll az uj városházi rendszer »felmezes főpróbája« Már nem volt tanácsülés, a polgármester határozott a tanács helyett — Megálla­pították az uj rendszer részleteit (A Délmagyarország munkatársától.) Csütörtökön volt az életbeléptetett nj közigazgatási rendszer premierje, illetve jelmezes főpróbája a szegedi városházán. Ez a főpróba annyira érdekelte az érdekelteket, hogy tiz órakor, a rendes tanács­ülések megkezdésének megszokott időpontjában, a hajdani tanács minden tagja bekopogtatott a polgármester szobájába, még azok is, akik tulaj­donképen szabadságon vannak. Inkább félbeszakí­tották nyári pihenőjüket Nagyon kíváncsiak vol­tak, mi lesz, hogy lesz, jobb lesz-e ezután, mint eddig volt, vagy pedig rosszabb. A főpróba ftangulatát kissé megzavarta, hogy a tanácsterem nem volt szabad, valami kisajátítási bizottság ütött benne tanyát és igy ezt az utolsó bucsuülést nem tarthatták meg a rendes helyen. A polgár­mester szobájában gyülekeztek össze a szenátorok és kíváncsian faggatták a vadonatúj teljhatalmát élvező polgármestert az nj formák, intézkedési módok és határozati lehetőségek »ténykörülmé­nyeidről. A polgármester maga stílszerűen már nem is ült a tanácsnokok közé, hanem Íróasztala mögül büszkélkedett. Amikor megpillantotta a sajtó bi­zonytalanul beóvakodó képviselőit, nevetve kiál­totta feléjük, hogy megszűnt a nyilvánosság A tanácsnokok pedig félig gyászos, félig évődő hangulatban tárgyalták meg a változást. Nagyon megszokhatták a régi formákat mert szörnyen csodálkoztak az uj rend minden nüanszán. — Szóval ezután már nem tanácskozhatunk, nem vitatkozhatunk, a tanács helyett a polgár­mester határoz — mondta elgondolkozva valaki —, igy azután most már hatósági formában életre kel Tömörkény István régi asztaltársasága, ama nevezetes császári és királyi köztársaság, amely­ben az elnöknek mindig eggyel több szavazata volt, mint a többi tagoknak együttvéve... — Körülbelül igy lesz — egyezett bele a pol­gármester —, összeülhettek, beszélgethettek, de határozni csak nekem lesz jogom. Egyedül nekem. Ha akarom, elfogadom az előadó javaslatát, ha akarom nem fogadom el. — Az biztos, hogy ezután gyorsabb ütemfl lesz az ügyintézés, mert az előadók bármikor referálhatnak és nem lesz szükség határozatképes tanácsra sem. Eddig a tanács csak akkor volt határozatképes, ha az ülésen az elnökön kivül legalább két tanácstag vett részt. Most elég maga a polgármester, mert a polgármester mindig hatá­rozatképes állapotban lesz... — Beszélgetés közben a polgármester hirtelen asztala elé invitálta dr. Pálfy József tanácsnokot és felszólította, hogy már hx uj formában, kezdje meg darabjainak referálását. Pálfy ta­nácsnok már készült ezekre az nj formákra. Az előadói iveket átjavitgatta az uj korszellemnek megfelelően. »Szeged sz. kir. város Tanácsától* volt eddig az előadói ivek felirata. A Tanács szót Pálfy József már a polgármester szóval he­lyettesitette és a tanácsi határozatok többesszá­mát (plurális majestatis) polgármesteri, vagy dik­tátori egyesszámra változtatta át. Az első akta eredetileg ugy szólt hogy mi, tek Tanács elrendeljük, hogy dr. Hammer Fidél aljegyző ur, aki eddig a város kihágási bíróságát vezette, ezentúl a városi adóhivatal aljegyzői tiszt­ségét töltse be, a kihágási bíróságot viszont dr. Katona István aljegyző vegye át Most ugyanezt a polgármester első személyben rendelte el. El­rendelem, beosztom, atasitom, az elrendel/Ült, be­osztjuk, utasit/ii/r helyett. A polgármester nem árulta el, hogy njonca ő is ennek az uj rendszernek. Valaki félhalk cso­dálkozással meg is állapította, hogy : — Ugy csinálja jó Veszterünk, mintha mindig igy csinálta volna... — Eddig is igy csinálta — mondta rá Rack Lipót pénzügyi tanácsnok nagy derültséget keltve megjegyzésével, amelyből sokan a polgármesteri, most már intézményesített omnipotenciára hal­lottak ki félremagyarázhatatlan célzást Közben a polgármester behivatta Rőth aljegyzőt és utasította — szintén első személyben —, hogy készíttessen aj bélyegzőket a tanácsnokok, a polgármesterhelyettes és a fő­jegyző számára, mert az egykori tanács tagjai felhatalmazhatja a polgármester, hogy a kisebb jelentőségű ügyekben megbízásából és nevében ha­tározzanak. Az idősebb szenátorok sokszor csóválgatták a: fejüket, látszott rajtuk, hogy nehezen szoknak bele az nj rendbe, a polgármester pedig két aláírás között udvariasan, de igen határozott for­mában felkérte a nyilvánosság képviselőit hogyi »szüntessék meg jelenlétüket«, miután az nj tör­vény szerint nincs tanácsülés, a referálás pedig nem nyilvános. -t Amikor azután az összes előadók lereferálták rabjaikat és a polgármester meghozta a csü­törtöki napra rendelt határozatok százait ismét; fogadta az újságírókat mondván: ; — Most majd én tájékoztatom a sajtót a neve*' zetesebb határozatokról, összesen egy érdemi»^ ges dologról volt szó. Egy fontosabb, a nyilvá­nosságot is érdeklő határozatot hoztunk, pardon, hoztam első személyben. A tisztifőorvos már ré­gebben bejelentette a tanácsnak, hogy a nép­jóléti minisztériumban szerzett értesülése szerint, a miniszternek érdekes terve volt a szegedi váró®! szegényházzal. Ha a város nyilvánossá teszi a szegényházat ha abban helyet ad azoknak a szegényeknek is, akit nem szegedi illetőségűek, akkor a miniszter ma­gára vállalja az összes szegényházi ápoltak ápo­lási költségének felét. Ezt természetesen örömmel fogadtuk volna, most azonban kiderült, hogy le-; hetetlenné vált a miniszteri terv megvalósítása. Vétót mondott ellene a gazdasági miniszter. A! tisztifőorvos most azt jelentette, hogyha a sze­gényházban berendezzük a sínylődök osztályát és annak nyilvános jelleget adunk, az ott ápolt sze­gények ápolási költségeinek felét vállalja magára: a miniszter. Ebbe is belemennénk, illetve bele­menni és ezért bizottságot küldtünk kí, pardon* én küldtem ki, hogy a kérdést előzetesen letár­gyalja. A bizottságba delegáltam Pálfy tanácsno­kot, Scaltétg főszámvevőt, vitéz Szabó tanácsno­kot a tisztifőorvost ós a közkórház igazgatóját — Mai határozataim között más fontosabb nent volt. Megkérdeztük ezután a polgármestertől, hogyi a nyilvánosság tájékoztatása hogyan történik ez­után. — Majd én feljegyzem az érdekesebb dolgokat éri közlőm a sajtóval, — ajánlkozott a polgármester* Megkérdeztük, hogyan tetszik neki az uj rend, előnyösebbnek tartja-e a réginél? — Mindenesetre egyszerűsíti a dolgokat — mon­dotta elgondolkozva —, a régi rendszerből azt, ami előnyős volt benne, átvesszük, ha kényesebb, komplikáltabb dologról kell dönteni, akkor bizony összehívom a tanácsot, meghallgatom a vélemé­nyeket és azután határozok. A különbség csak az lesz, hogy a magam hatáskörében határozok, a tanácstagok nem szavazhatnak. Megtartom a hétfőt és a csütörtököt, a tanácsülések régi, megszokott napjait általános referáló napoknak, de közben is referálhatnak az előadók fontosabb és sürgősebb aktákit. Ugv gondolom, hogy a kormányt az a meggondolás vezette ennek az uj rendszernek a megterem­tésével, hogy a testületi felelősséget a súlyosabb egyéni felelősséggel cserélje fel. És ebben igaza is volt. Miután a régi rendszer előnyeit átvi­hetjük az újba, ezt az ujat nem tartom hátrá­nyosabbnak a réginél. HASS BENAISSAMCE BAB m rx i imiiumiminixxm Fényes ieiiiissi műsor Fellépnek: Sugár Rózsi Lya és Hella Sugár Manci Simon Ilona Monori Böske Ivette Qrey Kezdete éjfélkor. 265 Záróra reggel. Elsőrendű Jazz Band.Tánc. Hangulat

Next

/
Oldalképek
Tartalom