Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-04 / 148. szám

1929 jntius 4. DÉLMAGYARORSZAO rsc 3 Megkezdték a törvényhatósági választások előkészítését lulius közepére még összehívják a régi közgyűlési, hogy lelárgyalfa az uf szabályrendeleteket (A Délmagyarország munkatársától.) A belügyminiszternek az uj közigazgatási törvény végrehajtására vonatkozó most megjelent rendelete, amelyet a Déliriagyarország szerdai száma részletesen ismertetett, valóságos forradalmat keltett a szegedi városházán is. A polgármester még kedden délután rendkívüli és bizalmas értekezletre hivta össze a tanács tagjait, akikkel a legaprólékosabban megtárgyalta azokat a rendelkezéseket, amelyekre a belügyminiszter sürgető hangú végrehajtási utasítása hivja fel a város hatóságát. Szerdán délelőtt pedig már megkezdődött >a lázas munka, hogy a végrehajtási rendelet terminusait betarthassák az illetékes hivatalok. A polgármester első rendelkezése az volt .szerdán délelőtt, hogy a városi adóhivatal a lehető legrövidebb időn belül állitsa össze azoknak a legtöbb adót fizető polgároknak a névjegyzékét, akik majd a belügyminiszter által később kitűzendő napokon megválasztják a közgyűlés hetvenkét virilis tagját. Mivel a miniszteri rendelet kimondja, hogy a virilistagokat hatszor annyi virilis választja, mint amennyi be kerülhet a törvényhatósági bizottságba, a névjegyzékbe a négyszázharminckét legtöbb adót fizető szegedi polgár neve kerül, illetve tiz százalékkal több, mivel csak az választó és választható a virilis alapon, aki betöltötte harmincadik életévét. A választás technikai lebonyolítása is érdekes lesz. A végleges névjegyzékben szereplő virilis Választók első harmadából választja meg a négyszázharminckét virilista a közgyűlésbe kerülő hetvenkét virilisjogu városatya első harmadát, vagyis huszonnégyet A második harmadból választják meg valaa kerületek kettő, négy, esetleg hat tagot küldenek majd a közgyűlésbe. A polgármester érdeklődésünkre elmondotta, hogy a régi közgyűlést még ebben a hónapban, valószínűleg a liónap közepe felé, összehivatja és letárgyaltatja ezeket a szabályrendeleteket, hogy azokat az esetleg benyújtandó felebbezésekkel együtt augusztus elsejére felterjeszthessék a belügyminiszterhez jóváhagyás végett. Elmondotta a polgármester azt is. hogy az érdekképviseletek városatyaválasztásának Idejét a miniszter egy később kibocsájtandó rendeletében állapitja meg. Szeged város közgyűlésének 202 tagja lesz, ebből hetvenkettő a választott virilista, hetvenkettő a választott, huszonöt az érdekképviseletek által választott, tizenhat a városi tisztviselő, nyolc az állami tiszt« viselő és kilenc az örökös tag, akiket még ez * régi közgyűlés választ a jelenlegi városatyák közül a főispán és a polgármester által kinevezendő jelölő bizottság kandidálása alap' ján. Ebbe a bizottságba a főispán is, a polgármester is két-két rendes és egy-egy póttagot delegál. Elmondotta még a polgármester, hogy mivel az uj közigazgatási törvényt már kihirdették és az életbe is lépett a mai nappal, a változások már most megkezdődnek a városi közigazgatásban. Nem lesz több tanácsülés, a tanácsnokok egyenkint referálríak a polgármesternek, aki első fokon határoz. Addig pedig, amig a közgyűlés nem alkotja meg a kisülést, ennek hatáskörét átmenetileg a tanács pótolja. A törvény szerint a szakbizottságok ülései ezentúl nem lesznek nyilvánosak. Hogy a gyakorlatban ezeket a kérdéseket hogy lehet majd megoldani, azt egyelőre a polgármester sem tudja. Halántékon lőtte magát egy rendőr Két nap múlva fedezték fel tettét az újszeged! ligetben (A Délmngyarország munkatársától.) Szerdán reggel 7 órakor az uj szegedi park bokrai között a járókelők egy férfi holttestére bukkantak. Az ismeretlen holttesten rendőr közlegényi egyenruha volt, kezében revolvert szorongatott és a halántékán alvadt vér jelezte, hogy önkezével vetett véget életének. Az öngyilkos arca egészen meg volt feketedve és ez valószínűvé tette, hogy az öngyilkosság már napokkal előbb történhetett A járókelők felfedezésüket azonnal jelentették a rendőrségnek, majd értesítették a közelben lévő rendőrkerűleti főparancsnokságot is. A helyszíni szemle alkalmával a holttest kilétét többen megállapították, majd az életunt zsebeiben talált igazoló iratokkal hivatalosan is konstatálták, hogy az öngyilkos Krajcsooics József 89 éves rendőr, aki legutóbb a bejelentőhivatalban, mint hivatalszolga szolgált. mennvien a következő huszonnéflvet és 87 Zsebeiben két levelet találtak. A rendőrséghez mennyien a KoveiKezo nuszonne^et es az dmzett leve!ében n.; munkakörében elvégutolsó huszonnégyet a Harmadikból. Minden csoportra a névjegyzékben felsorolt valamenynyi virilista szavaz. A közgyűlésnek hetvenkét olyan választott tagja is lesz, akiket a lakosság választ, még pedig az 1929. évre készített képviselőválasztói névjegyzék alapján. A névjegyzék kiigazítása azonban nagy munkát jelent, mert egyenkint kell elbírálni minden egyes képviselőválasztásra jogosult választó közigazgatási választójogát, amelynek egyik alapfeltétele a hatévi helybenlakás. A város hatósága 1925-ben uccák és terek szerint, alfabetikus sorrendben összeiratta a lakosságot. Ebben az összeírásban feltüntették azt is, hogy ki mióta lakik Szegeden. A választók névjegyzékét most ezzel az összeirási névsorral hasonlítják össze. A polgármester utasítására a tanácsi ijgyosztályokból tiz tisztviselői vezényellek ki erre a munkára. Ezek a tisztviselők minden más munka alól mentesülnek és délelőtt, délután dolgoznak majd a közigazgatási választók ideiglenes névjegyzéktervezetének összeállításán. * A tanácsi értekezlet nagyjából elkészítette azokat a szabélyrendelettervezeteket is, amelyeket még augusztus elsejéig le kell tárgyalnia a közgyűlésnek és amelyek szintén a választás technikai lebonyolítására vonatkoznak, tehát a választókerületeket meghatározó szabályrendeleltenezetet és az egyes választókerületekre eső bizottsági tagok és póttagok számát meghatározó tervezetet. A tanács megalapítása szerint a szavazékerületek száma huszonöt lesz, mivel pedig minden kerület csak páros számú tagot választhat, ezek zett és elvégzendő munkájáról tesz jelentést. A családjához irt levelében elbúcsúzik hozzátartozóitól. Attól félt, hogy meavakul és ezért inkább a halált választotta. Holttestét szerdán délben felboncolták és megállapították, hogy Krajcsovics József szolgálati revolverével halántékon lőtte magát. A lövés azonnali halált okozott. Tettét még két nappal előbb, valószínűleg még julius elsején éjjel követte és azóta holtteste ott feküdt a bokrok kőzött. Krajcsovics József már régebben betegeskedett Szemidegsorvadása volt. Már alig látott és orvosai sem biztatták, hogy valaha megjavul a látása. Emiatt buskomorrá vált, ivásnak adta fejét. Julius elsején reggel azzal ment el hazulról, hogy végez magával. Már be sem ment a hivatalába. Felesége eltűnését reggel jelentette a rendőrsé'jen, keresték is, de már nem találták meg, csak két nap múlva a liget bokrai kőzött bukkantad »4. ahol átlőtt halántékkal feküdt élettelenül. Meghalt a tek. Tanács (A DélmaggarorszAg munkatártától.) Most aranytintás kalamárisba kellene mártani az Írógépet hogy méltó stílusban Íródjék meg a tek. Tanács sírfelirata, mert — miként az lapunk más helyén olvasható, az életbeléptetett uj közigazgatási törvény megölte a városi közigazgatásnak ezt a régi, megszokott öreg testületet. A tek. Tanács kimúlása nem jött váratlanul, az agónia már nagyon régen bekövetkezett, az utóbbi időben, amint az a nagybetegeknél történni szokott, már csak árnyéka volt önmagának, de azért senki sem gondolt arra, hogy ilyen gyorsan itt legyen a vég. Volt-nincs. Még csak temetése sem lesz. A hálátlan utókor valószínűleg nagyon hamar elfelejtkezik róla, mihelyt megszokja az uj rendet, mihelyt megbarátkozik a tkisülésseh, a »nagyüléssel», meg egyéb uj szervezetekkel, csók az ujságiró siratja el a megholtat, mint hírforrást mint anyagszállitót és témaadót és mint türelmes céltáblát. Hétfőn, amikor még együtt volt a tek. Tanács, senki sem gondolt arra, hogy ez az ülés az élet utolsó megnyilatkozása, hogy saját torát üli meg a magisztrátus. A szemekben nem tükröződött még csak szelid meghatódottság sem. Pedig már — láthatatlanul ugyan —, de ott lebegett az öreg tanácsterem levegőjében e könyörtelen végzet, a reform. Halottakról vagy jót, vagy semmit — találták ki a gyáva élők, mert bizony a halottak már nem sokat törődnek az elevenek utólagos véleményével. A tek. Tanácsról nehéz lenne akár jót, akár rosszat írni. Amig megvolt, szükség volt rá, most, hogy nem lesz többé, talán észre sem veszik majd hiányát. Amig megvolt tett jót is, rosszat is. Tűrte a tréfát, állta a bókot, mint valami totyogó öregúr, aki fiatalabb életétíek emlékpresztizsén mereng és szidja az uj időt, amely könyörtelenül elszáguldott fölötte. Pedig valamikor, virágjában, nagy volt a tek. Tanács. Még előbb élet és halál ura, a szabad város pallósjogának Ítélkező birtokosa. Tanácstagnak lenni tekintélyt, méltóságot jelentett,olyan tekintélyt és olyan méltóságot, amilyent manapság nagyon nehéz lenne találni a közéletben. Pedig akkortájt még csak tekintetes urak voltak a tanács tagjai, nem pedig méltóságosak, mint manapság legnagyobb részben. A méltóságos szenátorok ma hivatalnokai, tisztviselői ennek a városnak, régebben teljhatalmú, rettegett urai voltak. Meghalt a tek. Tanács és vele együtt sirbaszálltak a tanácsülések is. Az uj rend nem ismeri a határozathozatalnak ezt a formáját. Nem is lesz többé tanácsi határozat, minden ügyben első fokon a polgármester határoz. A rosszmájú statisztikusok kiszámították, hogy abban az esetben, ha a tanácsi határozáshoz szükséges és raktáron lévő nyomtatványokat a kisvasuton Alsótanyára akarnák elszállítani, a kisvasút bőséges munkaalkalomhoz jutna a nyári uborkaszezon hónapjaiban is... Most ugy lesz, hogy a tanácsnokok — többé már nem tanácstagok — egyenkint belátogatnak a polgármesterhez, halkan é3 titokban előterjesztik ügyeiket és bátortalan javaslataikat, de határozni csak a polgármesternek lesz joga. Nem lesz többé tanácsi határozat sem, csak polgár-