Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-19 / 161. szám

1929 julius 19. DfXMAGY^TROIÍSZACr Móra Ferenc 50-ik születésnapján Kosztolányi Dezső, Pásztor Árpád, Laczkó Géza és Karinthy Frigyes nyilatkozik a magyar mezők énekeséről (A Délmagyarország munkatársától.') Manapság. amikor az értéknélküliség, a felszinesség foglal le magának minden tömjént, minden babért, az igazi érték, a hamisítatlan tehetség pedig megértetlenül, mellőzve bujkál a magyar ugaron, kétszeres elégtétel nekünk, .szegedieknek az a szeretet, amelyben Móra Ferencnek, a szegedi rauzeum igazgatójának, mint irónak és publicísztának van része mindenütt, ahol beszélnek és értenek magyarul: gránicon innen és gránicon tol. Ez a szeretet nem hivatalos, sőt, ha nem profán a megállapítás, ellenzéki, csakazértis szeretet csakazértis elismerés, csakazértis megértés, mint ahogy a kiskunok nemes városa, Félegyháza, amelynek homokjában nem termett még hízelgő szó sem a polcon lévők, a hatalmasok számára, csakazértis Mórát választotta meg országraszóló lelkesedéssel díszpolgárává. Móra Ferenc most ismét jubileumhoz érkezik el, julius 19-én tölti be életének ötvenedik esztendejét és ebből az ötven esztendőből több mint harmincat mondhat a magáénak az irás, az irodalom és tejtestvére, az újságírás. Ha a félegyházi kiskunok a születés jogán követelik maguknak Mórát, mi, szegediek, élete jogún formálunk jusst rá. Mert öreg, szegedi redakciókban kezdte meg pályáját, szegedi betüvetők voltak a mesterei és fiatal szegedi betüvetőknek vált a mesterévé. Az élet és a gond itt festette meg fekete haját fehérre és a Tisza szegedi partján szivódott tele a lelke azokkal a szépségekkel & igazságokkal, meglátásokkal és meghallásokkal, amelyek színesen kivirágzanak minden írásának minden során, szóljon az a pisai toronyról, vagy a granadai bikaviadalról, a szeptemberi emlékekről, vagy jó Isten foltozó szűcséről. Minden írásában a szegedi buz\amezők énekelnek és minél hoszszabban hangzik, annál szebben szól ez az ének. Szeged büszke lehet ötvenesztendős Mórájára, mert a Móra-irás, a Móra-szó többet használt ennek a városnak minden politikus barátságánál, minden idegen nagy jóindulatánál. Ha Szegedből igazi város lesz valamikor, az alapjában meg lehet majd találni Móra Írásait, mert nagyon sok helyén a világnak Mórán keresztül vettek tudomást erről a határvárossá degradálódott szegény, gazdiag városról. Mórát nem a divat dobta felszínre, hiszen már régen beérkezett, amikor az irodalmi front élére került, ötven életév és vagy harmincesztendei irás, tudományos munkálkodás, önzetlen lelkesedés és fáradhatatlan tudásgyűjtés volt az előjáték a nagyszerű célbajutáshoz. * A fehérhajú, örökfiatal, ötvenéves Mórát most nagy, büszke és igaz szeretettel köszönti az egész magyar világ és a le^igazabban, legőszintébben és leglelkesebben a Délmayyaror. szág, amely magáénak mondhatja a búzamezők énekesét, amelynek hasábjai mindig otthona volt a Móra-írások minden gyöngyének. Az ötevenéves fordulón néhány magyar írót kerestünk fel, mondják el ők: mit jelent Móra Ferenc. Kosztolányi Dezső így beszélt: — Mórát nagyon szeretem. Móra, aki az Alföld költője, azokat a pipacsszineket hozza az irodalomba, amiket otthon láttam gyermekkoromban és azokat az embereket szólaltatja meg, akiket nagyon szerettem. Laczkó Géza • izeket mondotta: — A legelső, ami meglepi az embert Mórával kapcsolatosan: rokonszenves, kedves írói megjelenése. Vannak, akik Napóleonként jelennek meg az irodalmi életben és vannak, akik ugy érkeznek, mintha repülőgépen jönnének. Móra ugy jelent meg a magyar irodalom területen, mint ahogy egy külföldi állam nagykövete diplomáciai fogadtatások alkalmával derűsen, mosolyogva, rokonszenvesen jelenik meg. — Hogy mit értünk rokonszenv és szimpátia alatt, azt én Móra esetében ugy értem, hogy rokonszenves azért, mert közeledésében legjobban magyar énünket látjuk felénk közeledni. Irásiaiban ráismerünk gyermekkori emlékeinkre, benyomásainkra, találkozásainkba, kis jelenségekre, amelyek talán jelentéktelenek voltak az életünkben, de most, amikor csokorba kötve kapjuk őket, egyszerre felismerjük jelentőségüket. írásaiból érzelmes magyar képe tűnik elénk, aki elmerül ugyan a külföldi irodalom és magyar őstörténet kutatásában, de csak azért, hogy ezekből a szellemi kalandozásokból mint izgalmasan aktuális magyar jelenjék meg előttünk. Ez rokonszenves megjelenésének belső alapja. — Külső köntöse: sajátságos magyar nyelve, amelyben megtaláljuk a falu friss, harmatos vadvirágait és történelmi herbáriumokból kikerült, régi, préselt virágokat és az egészet összefogja egy finom selyemszál, Móra egészen különös és egyéni mondatvezetése és ebbe belefűzve az ő bonhoiviijának csillámai. — Mindezek okozzák, hogy Móra irodalmi megjelenésével azonnal meghódítja az olvasót. Ezt tartom benne a legértékesebbnek, a legérdekesebbnek és a legegvénibbnek. Pásztor Árpád a következőket mondotta: — Ha Móra Ferenc nevét hallom, ugy érzem, mintha illatos szénán feküdném és lehunyt szempillámra melengető őszi nap sütne. Rózsaszínű fénybe borid minden. Meleg melankóliát rejt magában; szelíd, de az elmúlás reszket benne, a nyár leszürődése. Ejgy hangulatba olvasztja magát a dolgokkal és mindent elönt aranyos, csalóka fénye. Tájat, emk leob-illiánsobb együttes: MYA MAY CONRAD VEIDT IVAN MOSJOUKINE csak felnőtteknek 1 hétfőn, kedden a Belvárosiban. berekel, történéseket »elmórásit«, egyéni, te-l hát művész. Derűje a benne élő polihisztort! is beragyogja. Talán az egyetlen magyar iróv aki harmóniát jelent. Amikor Karinthy Frigyest csengettük fel telefonon és közöltük vele, hogy* Móra Ferenc ötvenedik születésnapja alkalmsu ból kérünk tőle nyilatkozatot, a következőket mondotta: — Nagyon szeretem Móra Ferenoet, de hát mi a csodát mondjak róla ebből az alkalomból'? Valami olyasmit irjou kérem, hogy elemzéssel és jellemzéssel nem is akarom pótolni! azt az egyszerű szót, amit az előbb mondottam. A személyes barátság révén is nagyon; szeretem Mórát ós boldogan emlékszem vissza, arra a néhány órára, amit az ő társaságában legutóbb a szegedi múzeumban könyvek és ásványok között töltöttem. — Hogy milyen kitűnő és nagyszerű embernek és irónak tartom Mórát, arra vonatkozólag elmondom egv esetemet. A napokban zsúfolt villamoson utazva, belenéztem egy útitársam újságjába. Szórakozottan olvastam az egyik cikk címéi, amely így szólt: »Megfilmesítik Móra ásitásait'!:. Ma már tudom, hogv csak szórakozottságomban olvastam igy a címet, mert Móra ásatásairól volt szó. Akkor azonban csodálkoztam ezen a népszerűségen* de hamarosan megnyugtattam magam és teljesen indokoltnak tartottam a 'dolgot, mert: szerintem Móra ásjtásai mulatságosabb, mintha más szellemeskedik. Hát valami ilyeneket: irjon. Házába hivatta a kiszombori orvost és egy névtelen levél tartalma miatt leütötte Tisztázódott a kiszombori társadalmi botrány ügye (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország már beszámolt arról a társadalmi botrányról, amely napok óta izgalomban tartja a közeli Kiszombor nyilvánosságát. A botránynak bűnügyi fejleményei is támadlak, amelynek során az ügy főszereplőjét, Dóczy János kfczombori kőművesmestert őriőrizetbe vették, a szegedi ügyészség utasítására letartóztat Iák és beszállították a szegedi ügyészség fogházába. Dóczy János ellen su. lyos testi sértés cimén indult meg az eljárás. A vizsgálat során azonban kiderült, hogy Dóczynak rendes foglalkozása van, vagyonos és elkövetett cselekménye sem olyan súlyos, hogy további fogaatartása indokolt volna, amiért a vizsgálóbíró szerdán szabadlábra helyezte. Dóczy szabadlábra helyezésével kapcsolatban a kiszombori botrány helyes megvilágításba került. A szegedi ügyészséghez beérkezett első csendőri jelentés szerint ugyanis Dóczy János bosszúból orvul megtámadta és leütötte dr. Grönczinger Antal kiszombori községi orvost, aki életveszélyes sérülésekel szenvedett. Dóczy! az első csendőri jelentés alapján tartóztatta le az ügyészség. Később azonban az ujabb csendőri jelentések arról szóltak, hogy a községi orvos sérülései nem sulyösiak. Dóczyt* a vizsgálóbíró is kihallgatta és kihallgatása: utáfl azonnal szabadlábra helyezte. A kihallgatás után teljesen tisztázódott a botránya ügye. Az eddigi megállapítások szerint Dóczy néhány nappal ezelőtt névtelen levelet kapott. A névtelen levél az iparos feleségével kapcsolatban súlyosan meggyanúsította dr. Grönczinger Antal községi orvost. Az iparos a névtelen levél tartalmát minden gondolkozás nél-j kül valónak fogadta el és elhatározta, hogy, bosszút áll az orvoson. Ezért elküldte hozzá tanoncát azzal, hogy a háznál beteg van• A. mit sem sejtő orvos készséggel tptl. eleget a kérésnek és azonnal az iparos házába sietett. Alig lépelt be azonban a kapun, hátulról ha-, fal ma s ütés érte. Az orvos összeesett az ütés súlya alatt, az iparos azonban tovább ütlegelte, majd amikor látta, hogy már alig mozog, kerékpárra kapott és elmenekült. Az orvost barátai azonnal autóra tették és beszállították a makói kórházba. A sérülések azonban nem bizonyultak súlyosnak, úgyhogy rövidesen elhagyhatja betegágyát. Dóczy ellen egyébként súlyos testi sértés cimén indult meg az eljárás. BELVÁROSI MOZI Julius 19., 20., 21-T Pén'ek szombat, vasárnap N AFTALIN. Heltai lenft bodzafának filmvált illa 8 felvonásban. Főszerep.* AlTlCjÓ Koméi. Aíonkivoi: Burleszkek. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és Ünnepnap 3, 5. 7, f) órakor. KORZÓ MOZI lulius 19, 20., 21-én Péntek, szombat, vasárnap Petrovich Szvefiszláv é, Marcella fllbani löszereplésével: ORFEUM HERCEGE. Maurice Dec-'bra nagysiker» regénve >ilmen 7 felvonásban. Aionkivüi Burleszkek. , Előadás it'kc -de!' 5. 7. U, vasár- cs Ünnepnap ;(, ü, 7, '.) órakor.