Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-18 / 160. szám

1929 julius IS D£LM AG Y A RO «5 Z AG Változás a szegedi postaigazgatóság vezetésében György Vilmos nyugalomban, utódja dr. Zsögön Béla (A Délmagyarország munkatársától.') A szegedi posta életében változás történt. György Vilmos főigazgató, a szegedi postaigazgatóság vezetője, nyugdíjba vonult s helyét dr. Zsögön Béla foglalja el, aki most kapta meg főigazgatói kinevezését. Ez az intézmény mindössze csak néhány éves Szegeden s voltaképen Trianon révén került hozzánk, amennyiben nagyrészt a menekülésre kényszeritelt nagyváradi és temesvári igazgatóságból szerveződött meg. A kiegészítést aztán a budapesti és a miskolci igazgatóságtól kapta. Magát a szervezés munkáját 1922-ben György Vilmos végezte, aki régi székely családból származik s akinek egész hivatalos működése a temesvári kerületben folyt le. Kerületi biztos is volt ott, Szegedre azonban mint igazgató került s itt érte felettes hatóságának az elismerése, amikor főigazgató lett s a szegedi postaigazgatóság vezetője. Tipusa Gvőrgy Vilmos a kitűnő, lelkes hivatalnoknak s jellemzésére nem emiithetünk jobban mást, minthogy a szegedi társadalomnak alig egy kis része ismert személyesen. Jóformán csak az, amelyikkel hivatalosan érintkezett s amely épp ugy tiszteli benne az előzékeny, a közönség minden érdekét lelkesen felkaroló tisztviselőt, mint ahogy alantasai is csak áradozva tudnak beszélni a jó szivéről, emberségéről. Nagy része van abban, hogy a magyar posta világhírű és tökéletességben, megbízhatóságban, gyorsaságban nemcsak kiállja a versenyt a kontinens bármelyik postájával, hanem az élükre is kerül. Elsősorban postás volt György Vilmos, az intézmény tökéletesitője, aki minden alkalmat megragadott, hogy másoknak olyan kényelmet biztosítson, amit a nagyközönség nem is vesz észre. Az ilyen dolgokban az a megnyugtató, ami az egészséges ember közérzését is teszi: az egészség megvan, élvezzük öntudatlanul az áldásait, csak a beteg ember panaszkodik. Épp olyan zajtalanul, feltűnés nélkül, munkálkodott György is, mint ahogy nem a nyilvánosság előtt folyik le a postaigazgatóság nagyfontosságú életműködése. Ami szabad ideje maradt a főigazgatónak, azt a családjának szentelte. Itt érte Szegeden ebben is a legsúlyosabb gyász, viruló ifjuságu asszony-lánya itt halt meg legszentebb anyai kötelességének teljesítése közben s Szegeden volt már, mikor hirét vette, hogy fivére, akinek jelentős neve volt az irodalomban is, Amerikában hirtelen meghalt. A dupla csapás redkivüli súllyal nehezedett az érzékeny szivü emberre, aki most már attól a parányi nyilvánosságtól is visszavonult, amit addig megengedett magának. Soha a politika nem érdekelte, az egyesületi élet nem vonzotta, számára a nyilvánosságot csak egyes kartársi összejövetel jelentette, — aztán szaladt ki a természetbe, hogy a gazdaságnak, főleg a kertészkedésnek, élhessen. Már Temesvárott is volt néhány holdnyi földecskéje, amit azért tartott, hogy természetimádó szenvedélyének hódoljon. Ezt azonban sikerült eladnia még olyan időben, amikor a románok földbirtokreform ürügye alatt nem tehették rá a kezű- i ket. Jól sejtette, hogy Temesvárott ő maga sem maradhat sokáig, — a román posta önmagában is tökéletes annyira, hogy Aradról Nagyváradra nyolc nap alatt ér el a levél, a pénz pedig soha, — ideát vett Hódmezővásárhely mellett magának egy kis skvarkát, hogy hivatalos működésében kifáradva, mikor magára akar maradni, a sajátján gyönyörködjék a naüáldozatban. a maga rózsáit szemezze. Szegedi működéséhez fűződik a házhoz való kézbesítés újból való bevezetése, mert amint el lehetett takarilani a romokat, nyomban munkához fogott ő indította meg a teíefonátalakitás, bővités nagy munkáját, amely előbb-utóbb Szegeddel is megismerteti az automatatelefont, ő kezdeményezte a Bohn-féle ház megvételét a postaigazgatóság számára, amelynek tudvalevőleg fc* kellett költöznie a Leszámolópalotából. Amig különféle viharok kavarogtak a nevezetes ház körül, éles szemmel és helyes érzéssel hamarosan megszerezte ezt a város szivében le\ő épületet a posta céljaira. Most is furnak-faragnak a postán, hosszú idő óta a munkásemberek nagy serege dolgozik az épület Napernyők gyári árakon 619| Bembergselyem dlvnlcrnyök P 9-iőI Pollák Testvéreknél Caekonlc» ncca és Széphenyl ter. tudják, — számolva a helyzetadta körülményekkel, amennyiben a postahivatalhoz igazán nem lehet kívülről hozzátoldani semmit. A szegedi postások nagy lelkesedéssel készülnek szeretett vezérük búcsúztatására, ami a hónap végén történik meg, amikor György Vilmos átadja hivatalát utódjának, a szintén minta-postásként ismeretes Zsögön Bélának. Az uj főigazgató egyéb_ ként szerdán Szegeden járt és bemutatólátogatábelsejében s kiegészítik a hiányokat ugy, ahogy } sokat végzett a postahivatalokban. Könyvtár, előadás, mozi, rádió és gramofon a tanyai oktatás szolgálatában Csak egy nyilvános rádiókészülék működik a szegedi tanyákon, a gramofonokat jövőre helyezik üzembe — Beszámoló a Népművelési Bizottság működéséről (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi Népművelési Bizottság szerdáu délben a városháza tanácstermében tartotta meg záróűlését. Hübner József népművelési titkár ismertette a bizottság 1928—1929. évi működését. A beszámoló során bejelentésre került, hogy a kultuszminiszter az iskolánkivüli népmüvelés egyre terjeszkedő ügykörének központi irányítására külön népművelési ügyosztályt állított fel. v A bizottság az elmúlt tanévben öt analfabétatanfolyamot rendezett. Külön tanfolyamon tanultak a katonák és négy analfabétatanfolyam volt a tanyákon. A katonák részére ismeretterjesztő tanfolyamokat is tartottak. E tanfolyamok katonanövendékei nyilvános iskolában vizsgáztak és bizonyítványt is kaptak. A népfőiskolák a tanyákon kiváló sikerrel és eredménnyel működtek. A bizottság ezeken kivül 584 ismeretterjesztő előadást rendezett. Az eredeti tervek szerint 956 előadásnak kellett volna lenni. A jelentés szerint ennek oka az, hogy a solti katasztrófa következményeként a rendőrség minden egyes előadóteremnél megköveteli a tűzbiztonságot. Az előadótermek nagyrésze azonban nem felelt meg a követelményeknek és igy az előadások rendezésére nem volt megfelelő számú helyiség. Az előadók közül legtöbb tanító volt (89), tanár (40), orvos (10), közigazgatási tisztviselő (6), római katolikus lelkész (4), ügyvéd (4). Az összei előadók száma 163 volt. Csökkent a tiszti orvosi előadások száma, hét tanyai tiszti orvos közül három Budapesten volt tanfolyamon és ezért nem tudták meghatározott számú előadásaikat megrendezni. A bizottság területén 51 könyvtár működik. »Bizottságunkhoz érkező jelentések szerint a tanyai nép szívesen olvas, — mondja a jelentés. Tanyai iskolák és társadalmi egyesületek ujabb népkönyvBELVÁROSI MOZI Július 18-án Csatö.tükön Az élei tavasza. Dráma 7 felvonásban. Főszereplő: GRETE MOSHEIM. Azonkívül: Erő és szépség. Vígjáték 7 felvonásban. Főszereplő: ZORO és HURD. Elfadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3. 5, 7, S érakor KORZÓ MOZT Tulius l»-án CsüirtrMMn Douglas Fairbanks l83B?" Kard és korbács Vidám kalandok 8 felvonásban. Azonkívül: HARRY LIEDTKE TW KIS GARNIZON. Vidám katonai bohózat 7 felvonásban. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor a UdmsáqmndűMk fe&dt! ttínnít DUNLOP pátw&mddailltád: tárak adományozását és a meglevők fejlesztését kérik. 98 műkedvelő előadást rendezett a bizottság. Akadálya a rendes műkedvelői előadásoknak, hogy a szerzői jogdijak lefizetésének kérdése még rendezetlen. A műkedvelő előadások rendezői teljesen tanácstalanul állnak ebben a kérdésben. Tánctanfolyamok szintén az iskolánkivüli népmüvelés hatáskörébe tartoznak, — folytatja a jelentés. Miután azonban ezek ellenőrzésére utasítás nincs, tánctanfolyamok rendezésével nem foglalkozott a bizottság. »Rádió Szabadegyetem« révén a rádiót beállították az iskolánkivüli népmüvelés szolgálatába. A bizottság területén — a kocsmai rádiókat kivéve — nyilvánosan közvetítő rádiókészülék egy van. Ez a bizottság tulajdona. A tanyákon három taniló saját készülékével közvetített szabadegyetemi előadásokat. A népmüvelés szolgálatába bekapcsolódott a gramofon is. A bizottság 34 lemezzel kapott egy gramofont. »Miután a gramofont a tanév végén kaptuk — mondja a jelentes —, amikor a zenepedagógusok nagymértékben el voltak foglalva, a készüléket még nem lehetett bemutatni*. A belterületen idegen testületek végeztek iskolánkivüli népművelési tevékenységet. így elsősorban a Ferencz József-Tudományegyetem szabad egyetemi előadásairól kell megemlékezni, amelyek a felsőfokú iskolánkivüli népmüvelés céljait szolgálták. A müveit közönség számára rendezett még felolvasásokat, előadásokat: a Dugonics-Társaság, a Mikes Társaság, a Pusztaszeri Árpád-Egyesület, Katolikus Kör. A Stefánia Szövetség főleg az alsóbb társadalmi osztályok egészségügyi ismereteinek bővítésére végzett rendkivül értékes munkásságot. A szegedi szociáldemokrata párt saját kultúrházában rendezett. igen látogatott ismeretterjesztő előadásokat. Az egyik előadást — az alkohol veszedelméről — a bizottság rendezte. Az előadásokon kivül meg kell még emlékezni a zenei előadásokról is, a filharmonikusok hangversenyeiről, továbbá az egyes művészek önálló estélyeiről is. Ez utóbbiakat dr. Kun Izidor reudezte kiváló hozzáértéssel. Ezen előadások Szeged fejlett zenei életéről tanúskodnak, — állapítja meg a jelentés. Dr. Somogyi Szilveszter elnök a beszámoló után megállapította, hogy a bizottság értékes munkásságot fejtett ki és ezért a sok körültekintést, tájékozódást, agilitást és nagy munkakészséget kívánó munkáért elismerését fejezte ki Hübner József népművelési titkárnak. A jövő évi munkásságra vonatkozólag Veress József, Sugár Sándor, vitéz Máriaföldy Márton hozzászólásai és javaslatai után elhatározta a bizottság, hogy jövőre is különös gonddal fogja lefolytatni a szegedi iskolánkivüli népművelésig Kizárólagos képviselet: „RECORD" Autótechnikai Vállalat Szeged. Tisza L. körút 54. Telefon 20-15.