Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-14 / 157. szám

SZEGED: SxerkeszlOiég: Somogyi ucca 22. L cm. Telefon: 13-33.^Klndóhlvntol, kHloHnkUnyvtAr é» Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 306. — Nyomda : Löw Llpól ucca 19. Telefon : 16—34. «»«»«» Vasárnap, 1929 julius 14 ®e>® C • V. évfolyam 149. szám II —III II' IPIHIWHWI'PH IIII MAKÓ: SzerkeszlO»ég és kiadóhivatal: Url ucca 6. Telefon: ISI. «2Am.11 »«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » Előfizetési ara havonta 3-21» vldéKen és a lóvirosban 3-6 », tUltiH in ci-tl psi-j ». egyes szArn 16, vasár- és 11 mepnap 24 fillér Elmés és szerencsés öllel Ideje korán kijelentjük, hogy ez az ötlet nem hazai gyártmány. Minálunk most nyár van és csak az uborka érik, nem az ötlet. Hiszen akad az is, például most Pestmegye urainak az jutott eszébe, hogy uj politikai pártot csinálnak, amely egységes párt lesz ugyan, de nemzeti pártnak vallja magát. Mire jó ez? Arra, hogy azok is keblére boruljanak, akik nem tartanak barátságot az egységes párttal. Tetszik látni, ugy-e, milyen srófos eszű ember találhatta ezt ki? Olyan magyart el lehet képzelni, aki azt mondja, hogy neki az egységes párt nem kell és még Csak ha­ragudni se lehet rá érte. De melyik magyar az, aki azt merné mondani, hogy ő a nem­zeti pártot se vállalja? Annak jobb lett volna nem születni, aki ilyen szégyentelen ember. Az ilyen elvetemedett destruktívnak a köszö­nését se fogadja többet a jegyző, meg a biró. Annak még a gyerekére is azzal pirítanak rá az iskolában, hogy az ő apja megtagadta a nemzetét. Elsőfokú ravaszság van ebben az egységespárti bérmálkozásban. Ilyent száz év óta nem pipált Európa. Akkor is csak Orosz­országban, ahol a parasztokat ugy lehetett rávenni a konstitúció éltetésére, hogy elhi­tették velük, hogy a cár újszülött fiának van ilyen cifra neve. Hát akármilyen nagy pszichológiával van kieszelve ez az uj pártalakulás, mi ezt az ötletet nem tartjuk se elmésnek, se szeren­csésnek. Csak valami nagyon szégyelnivalót érzünk abban, hogy amikor Európa nvugatán egy uj világ van kialakulóban, minálunk még mindig ilyen parasztfogó metódusokkal ké­szülnek az uj választásokra. Mert ez az ötlet még csak nem is eredeti. Sokféle párt hivta már itt magát nemzetinek, aminek egyéb nyo­ma sem maradt a nemzet történetében a rossz emlékénél. Ellenben egészen eredeti a bajor kormány­nak az az ötlete, amivel fején találta korunk legszurósabb szegét és megoldotta a szociális kérdést, megelőzve vele MacDonaldékat. A ba­jor kormány végre észrevette azt a sajnálatos tényt, hogy az ipari munkások számára nin­csenek olyan kitüntetési fokozatok, mint a többi társadalmi osztályok számára. Nemcsak észrevette, hanem sietve reparálta is ezt a társadalmi igazságtalanságot, noha a szakszer, vezetek ismételten tiltakoztak ellene. A bajor kormány azonban nem törődött a tiltakozással, hanem elhatározta, hogy akaratuk ellenére is üdvözíti a nyakas munkásokat. Az arra érde­mesek ezután megkaphatják a munkaügyi ta­nácsos cimet, ha jól viselik magukat és meg­érik a negyvenötéves kort. Ha még öt évet vár­nak, akkor előléphetnek országos munkaügyi tanácsosoknak. Akik pedig még ezután se te­szik le az élet hivatalát, azok közül kiválo­gatnak néhányat országos munkaügyi titkos tanácsosoknak, aminél nagyobb diadalát már képzelni se lehet a szociális igazság elvének. Hogyne, el lehet képzelni olyan gyárat is, ahol a vezérigazgató míg nem titkos tanácsos, — most már micsoda fölemelő látvány lesz az, mikor az ilyen gyárnak a kapujában három­négy titkos tanácsos munkást fognak várni szombatesti bérfizetéskor a mezitlabas, ron­gyos, tüdővészes unokái! Vagy az se lesz utolsó dolog, ha például sztrájk idején, ami ezek dacára sincs kizárva, a munkaügyi taná­csosok megígérik a vezérigazgatónak, hogy, amennyiben méltányosságot t i isztalnak aré­széről, ők se sajnálnak tőle egy-két jó szót illetékes körökben, ahol az ordókat oszto­gatják. Igen, nagyon ötletes, elmés reform a bajor kormányé és egy kis kiegészítéssel még sze­rencsés is lehet. így például ha törvényt hoz­nak arról is, hogy az olyan munkások, akik a gazdasági válság folytán kenyér nélkül ma­radnak, bizonyos idő elteltével megkaphatják a munkanélküliségi tanácsos, komoly éhség­gondok esetén a főtanácsos cimet. Sőt, ha be tudják bizonyítani, hogy bárom nap alatt éhen halnak, akkor ez uton szerzendő,érdemeik elő­legezett jutalmául a munkanélküliségi titkos tanácsosi címért is pályázhatnak. Ez egyrészt nagy mértékben csillapítaná a szociális elé­gedetlenséget, másrészt talán siettetné az éhen­halásokat s ezáltal is csökkentené a munka­nélküliek számát, amely, sajnos, világszerte növekvő irányzatot mutat. És hogy mennyire nem vezet bennünket semmi irónia se, mikor megemlékezünk a bajor szociális reformról, azzal is bizonyít­juk, hogy az elmés és szerencsés öl let magyar (Budapesti tudóitónk telefonjelentése.) Walkó Lajos külügyminiszter ma válaszolt a csehszlovák követ legutóbbi jegyzékére, amit a hidasnémeti konfliktus ügyében nyujlolt át. A magyar kormány válasza részletesen is­merteti Pecha Vencel tettenérését, beismeré­sét és letartóztatását. A jegyzék megállapítja, hogy Pecha letartó-tatása nem okozott za­vart a vasúti forgalomban, a letartóztatással a magyar hatóságok nem sértették meg a határpályaudvarokra vonat­kozó egyezményt, mert annak 29. szakasza kimondja, hogy a közös pályaudvarokon al­kalmazott vasutasok tartoznak annak az ál­(Budapesti tudósítónk t e 1 ef o n j e leü­tése.) Parisból jelentik: A francia pilóták »Kérdő­jelt gépét a Cap Finiszter fölött látták. A »Pil­9udszk|«-t egy görög gőzös a nyilt tengeren látta, a gép 250 méter magasságban röpült. Le Bourget, julius 13. A repülőtéren régóta volt olyan mozgalmas élet, mint ma reggel. Már a kora hajnali órákban számos érdeklődő ment ki a repülőtérre, hogy jelen legyen a lengyel re­sorsunk intézőinek is figyelmébe ajánljuk. Nemcsak azért, mert elvileg mi is a bajor kormány álláspontján vagyunk. Elvileg mi is azt tartjuk, hogy a titkos tanácsosi cím és a méltóságos ur megszólítás igen is meg­illeti azt a munkást, aki harminc-negyven éven át keményen kitartott a termelés gé­pezetéhen számára kirendelt helyen. Sőt in­kább megilleti, mint ahogy a főtanácsosi cím néhány esztendővel eze'.őtt megillette a tőzs­demanőverek azóta szerencsétlenül járt sze­rencselovagjait. De gyakorlati szempontból is követésre méltónak találjuk a bajor példát. Magyarországon kevés a tanácsos és főtaná­csos s legföljebb ha minden ötödik ember méltóságos ur. Hát mért ne legyünk mind­nyájan méltóságosok, a kiskésit annak a puri­tánságnak és annak a demokráciának! Min­denki érzi ebben az országban, hogy szükség van a demokratikus átalakulásra, hiszen ne­mes lordunk is egyre azt üzengeti. Hát le­gyen meg neki az öröme, engedjünk be min­denkit nem az alkotmány sáncai mögé, hanem az egész világot lefőző radikális lépéssel a rangok és kitüntetések sáncaiba. ktmnak büntetőtörvényeihez alkalmazkodni, amelyek területén szolgálatot teljesítenek. Pecha volt az, aki megsértette az egyezményt. A jegyzék kijelenti, hogy semmi alapja nincs annak, hogy a magyar hatóságok megsértették volna az egyezményt. Ezért tárgytalannak kell tekinteni a cseh jegyzék kívánságait. A jegyzék azzal végződik, hogy kívánatos vol­na a jövőben megakadályozni a hasonló ese­tek megísmét'ődését, de a magyar kormány a jövőben is át fog fa adni a kémeket az igazság­szol gáltnf ásnak. pülőknek az .oceánon túlra való indulásánál. A lengyel pilóták gépje, a »Pilsudszki«, közel ezer méternyi nekifutás után a levegőbe emelkedett. Közvetlenül utánuk egy francia repülőgép star­tolt, amely 1200 méternyi nekifutás után tudott csak a levegőbe emelkedni. A gép építői csak a repü­lőgép felszállása után hozták nyilvánosságra, hogy a gép pilótái, Costes és nellnnte szintén az oceáu • átrepülésére sí.-rlo'tak. Prágában nem fogadják el a magyar választ (Budapesti tudósítónk t e 1 e f o n j el e n- ; kormány sajnálkozása a történtek fölött és garan­tése.) Prágából jelentik: A cseh kormányt nem ciák nyújtása a jövőre. elégíti kl a magyar válasz és pedig azért, mert a A cseh kormány további magatartása a követeié­három követelést nem teljesítették. A három köve- I sek megtagadása után egyelőre ismeretlen, telés volt: Pecha szabadonbocsájtása, a magyar | A »Kérdője!« és a »Pilsudszki« Párisból elindult az Óceán átrepülésére Magyar válasz a cseh jegyzékre A csehek három követelésének teljesítését megtagadták, mert a magyar hatóságok nem sértették meg az egyezményt

Next

/
Oldalképek
Tartalom