Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-05 / 124. szám

1929 junius 5. 51 TV \tmS2 K(\ 3 A légszeszgyár ISveifelmezBséoe, az áramárak és a megváltás Igen lisztéit Szerkesztő ur I Nem kivánöm b. lapfát igen tisztelt barátom, Pongrácz Igazgató úrral folytatandó polémiával igénybe venni, annál kevésbé, mivel természetesnek találom, hogy a gázgyár igazgatója mintegy kötelességszerűen védi vállalatának álláspontját. Mindazonáltal remélem, meg fogfa engedni, hogy Pongrácz igazgató urnák egyenesen hozzám intézett megjegyzéseire röviden válaszoljak. Nem tartom szükségesnek Magyarország vidéki villanytelepeinek üzemeredményeit kutatni. mert a szegedi viszonyok oly különlegesek és ezen vidéki villanylelepek összes körülményei a szegediektől annyira eltérők, hogy ilt összehasonlítások, Illetve következtetések teljesen lehetetlenek és helyes eredményre nem vezetnek. A miskolcit mindig a gázgyár állilja oda kivételesnek, a többi vidéki villanytelepekről pedig tudiuk, hogy koránt sincsen oly tökéletes, modern berendezése, mint amilyent a szegedi gázgyár a város ismert átvételi garanciáfa mellett létesített, ahol nincsen még megközelítőleg sem 130,000 lakos, illetve százezer fogyasztó és sehol sincs 6.000,000 kilowatt évi fogyasztás. Határozottan tagadom és nem tudom, honián meriti Pongrácz igazgató ur azt az álKásf, hogy „Szeged városi hatósága tisztában 'an a légszeszgyár jövedelmezőségével", nert ha ezzel tisztában volna, akkor a gázlyár már régen a szerződés által adott jog dapján a város kezében volna és nem a magánvállalatéban. Ha pedig igaz az, amit > tisztelt igazgató ur állit, hogy 4 százaéknál többet a gázgyár ma sem hoz, akkor niért ragaszkodik a társulat annyira a vállaaf megtartásához, miért követ el kilenc év Ha mindent, hogy a város megváltási törekvését meghiúsítsa, hisz 4 százalékos vállalat na nem valami fényes dolog és rendbe fölélünk már holnap egy oly megállapodással, nely szerint a város oly megváltási összeget izet a gázgyárnak, amely a gyárba befekteett és korrekt alapon megállapítandó tőkétek biztos bankbetéti alapon nem 4, hanem i százalékos hozamát biztosítja. Sokkal reálisabb tehát az én számitásom, nely szerint »nemcsak a vizmütelep", hanem az öt klinika és az építés alatt álló többi egyetemi intézmények fogyasztásával, a 2 milliónál sokkal magasabbra felszökő bruttó bevételnél 1 millió pengő tiszta hasznot számitok, mint a tisztelt igazgató ur 4 százalékos állítása, amely azt felentené, hooy — mivel a Szegedi Légszeszgyár érf Villamtelepnek tudvalevőleg 3.000,000 alaptőkéje van, (készpénzben befizetve ez sem lett) a vállalat összes beruházása pedig ezen összegnél semmi esetre sem nagyobb —, a bebizonyított több mint 2 millió bruttó Jövedelem csak 120000 pengő tiszta hasznot eredményezeit volna A döntőbizottság munkájára ezúttal megjegyzést tenni nem akarok. De rámutatok e bizottság körültekintésének és előrelátásának teljes hiányára, amikor 1924-ben az árakat mintegy véglegesen állapította meg, kizárólag csak a szénárnak, munkadíjnak és a valutakülönbözetnek engedvén befolyást az árak megváltoztatására, amely három körülmény között a munkadíj és a valuta csak teljesen lényegtelen faktorai az árképződésnek, de tekintet nélkül hagyta azt a körülményt, hogy az általa az utolsó Ítéletében konstatált 36 millió kilowatt helyett a gyár ma 6 millió kilowattot termel és mai berendezésénél a termelés aránytalanul olcsóbb. A befektetés értékének 86 milliárdra történt becslését akkor, amikor a modern turbógenerátorok még felállítva nem vollak, változatlanul nem komolynak merem állítani és a lények egyenes elferdítése az, hogy a város, vagy akárki e városban a polgármester ur i által annyira kifogásolható módon kiküldött ' becslőbizottság munkája fölött elismerését fejezte volna ki. Ezzel szemben a tény az, hogy az 1925 juniusi nyilt közgyűlésen ezen famozus becslésnek több jelentős, kézenfekvő hibái konslatáltattak. Evidensen kényszerűségből illofálls a tisztelt igazgató ur azon odaállítása, hogy én 10 millióra becsültem a gázgyárat, mert vagy igaz ez, de akkor igaz az 1 millió évi tiszta haszon is, amelynek alapján jelöltem meg nem 4, hanem 10 százalékos alapon a gyár mai kereskedelmi értékét, vagy ha az 1 millió tiszta hasznot tagadja az igazgató ur, akkor ne hivatkozzék az ez alapon kiszámított 10 millióra sem. Nagyon örülök végre annak, hogy a gázgyár igazgatója már eleve visszautasítja a kiküldött bizottságnak a polgármester ur által evidensen csak elódázásképen tervbevett alkudozását a gázgyárral, rámutatva arra, hogy csak a döntőbizottság foglalkozhat árakkal. Ezzel igazolja a vállalat, amit szombaton a közgyűlésen elmondottam, hogy kár minden percért, amelyet a gázgyárral ily célból folytatott tárgyalásokra fordítunk, aminthogy eszem ágában sem volt a milliós haszonnal való érveléssel az árak leszállítását indokolni, hanem ezt kizárólag az azonnali megváltás propagálásának céljából tettem. A döntőbizottság 1924 ben történt ítéletére már fent utaltam. Helyreigazítanom még csak azt kell tehát, hogy a gázgyár az azóla be állott árengedményeket csakis a szén olcsób bodása folytán telte. Wimmer Fülöp fligner főispán nyilatkozik Szegedmegve ügyéről és válaszol a szentesi főispánnak (A Délmagyarország munkatársától) A Szegednregye tervének megvalósítása érdekében inditott akció még a kezdet legkezdetén van, de Csongrádmegye urai már megfújták a csatariadót és valóságos insurrectiót rendeznek Szeged ellen, a szegedi kereskedelmi és iparkamara ellen és mindazok ellen, akik helyeslik ezt a tervet. Legutóbb Farkas Béla, Csongrádmegye főispánja intézett igen éles támadást a gondolat propagálói ellen. Dr. Algner Károly főispán, aki nemrégen a gazdasági érdekeltségek nála járt küldöttsége előtt kijelentette, hogy Szegedmegye tervének megvalósítása már régen egyik legfontosabb pontja programjának, a szentesi megmozdulással kapcsolatban most a következő nyilatkozatot tette a Délmagyarország munkatársa előtt: — Szerintem a vármegye urai fcl«sé elsietve rágtak eléje az eseményeknek, mert egyelőre csupán arról volt szó, hogy egy átcsoportosítás! tervezetet fogunk barátságos megállapodás létesítése céljából eléjük terjeszteni s ha a megállapodás létesül, akkor járunk közösen az illetékes kormányhatóság elé megállapodásunk szankcionálása s az ehez szükséges törvényhozási intézkedések kérése végett. — Egy pillanatig sem gondolt senki a vármegye területi, vagy lélekszámbeli megcsonkítására, amit j legjobban igazol az a tény, hogy mindaddig, mig Pestmegye immár elhatározott felosztásával kapcsolatban nem látszott a rekompenzáció lehetősége, senki sem hívta életre az ország legnagyobb vidéki városának több évszázados igényét arra, hogy a minden tiltakozás ellenére idegravitáló és részben vele csaknem egybeépült községeknek közigazgatási központja is legyen. — Pestmegye küszöbön álló felosztása élő cáfolata annak az álláspontnak, hogy egy megyei egység megbonthatatlan Nem adjak fel tehát a reményt, hogy a vármegye részéről szerinüera elsietve történt minden tiltakozás dacára sikerül egy olyan átcsoportosítást plattformot találni, amely a vármegyét is kielégiíi s hiszem, hogy a részünkről is és pedig ilyen irányban informálandó kormányhatóság, hacsak országos szempontból Pestmegye más irányú átcsoportosításának kérdésével nem foglalkozik, tervezetünkhöz hozzá fog járulni. A főispán nyilatkozatához, annak kiegészítéseképen, mi csak annyit füzünk hozzá, hogy maga Csongrádraegye törte meg a vármegyék területi integritásának & • elvét, amikor — nem is olyan tulrégen — erős akciót inditott az úgynevezett tlszaugi nyúlvány megszerzéséért. Ez a terület Békésmegyéhez tartozik, de élesen beleékelődik Csongrádmegye területébe és szinte súrolja Szentes határát. Csongrádmegye ezen a cimen követelte a megyei határ kiigazítását és már ezzel is bebizonyította, hogy a megyei határokat nem tartja egészen szenteknek és sérthetetleneknek. Gyógyíthatatlan a Tiszába ugrott (A Délmagyarország munkatársától.') Makiári Sándor Sándor-uccai szabómester már évek óta gyógyíthatatlan betegségben szenvedett. Betegségét az idegen légióban szerezte, ahonnan 1926-ban került haza Itthon ismét felvette régi mesterségét, súlyos betegsége miatt azonban nem igen tudott dolgozni. Állandóan a halált emlegette és hétfőn reggel családja körében kijelentette, hogy öngyilkos lesz. Családtagjai sirva beszélték le végzetes elhatározásáról. Makiári színleg kapitulált, Ígéretet tett arra, hogy nem lesz öngyilkos. Hétfőn délben azután azzal, hogy bevásárolni megy, eltávozott hazulról és azóta nem adott magáról élei jelt. Kedden délelőtt felesége ¿negje^nt a rendőrségen és bejelentette, hogy férje eltűnt és a család attól fél, liogy Makiári öngyilkosságot követett el. Makiári Sándorné bejelentésével egyidejűleg megjeleni egy halász is a rendőrségen és a panasztfelvevő rendőrtisztnek egy kaionai igazolványtokot és egy levelet adott át A halász elmondotta, hogy kedden reggel a szerb határ közelében gazdátlan csónakot BELVÁROSI MOZI junius 5., 6 án Szerdán és csütörtökön Reginaid Denny^rDeREiy gyámieánya Vígjáték I fe.vonásban. — Azonkívül EX AMERIKA. Dráma 9 lel- náston. Főszeiep:« PATSY RIIIH MILLER. Elfladásck kezdete 5, 7, 9, vasár- ís ünnepnap 3, 5, 7, 9 ómkor rnmmmmmmmmm betegsége miatt egy szabómester pillantott meg a part mentén. A halász a csónakot kihúzta a partra és a csónakban legnagyobb meglepetésére gondosan összehajtott fekete férfiruhát talált. A ruhákon levél és igazolványtok feküdt A rendőrségen a levelet felbontották. A levelet Makiári Sándor irta hozzátartozóinak. Makiári a levélben elbúcsúzott és bejelentette, hogy a Tiszába ugrott. Tettét gyógyíthatatlan betegsége miatt követte el. A rendőrségen az öngyilkosságról értesítették a tiszamenti szerb hatóságokat. BRWOLSZÁLLÓ BUDAPEST. Újonnan berendezett szép éttermek. Kisebb-nagyobb termek. Modern berendezésű szállodai szobák. Hideg és meiegvizvezeték. Telefon és rádió minden szobában Bár. 182 Cioányzene. KORZÓ МО Z I Junius 5, б án Szerdán és csütörtökön Кож és Вож Párisban. Vígjáték 7 le vonóiban, Azonkívül Vadnyugati gigerll. Vidám tOitétm б íelvoirsban. Eifadáso' kezdete 5, 7, 9, vasír- és ünnepnap 3 5, 7, 9 órakor