Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-05 / 124. szám

1929 junius 5. 51 TV \tmS2 K(\ 3 A légszeszgyár ISveifelmezBséoe, az áramárak és a megváltás Igen lisztéit Szerkesztő ur I Nem kivánöm b. lapfát igen tisztelt barátom, Pongrácz Igaz­gató úrral folytatandó polémiával igénybe venni, annál kevésbé, mivel természetesnek találom, hogy a gázgyár igazgatója mintegy kötelességszerűen védi vállalatának állás­pontját. Mindazonáltal remélem, meg fogfa engedni, hogy Pongrácz igazgató urnák egye­nesen hozzám intézett megjegyzéseire rövi­den válaszoljak. Nem tartom szükségesnek Magyarország vidéki villanytelepeinek üzemeredményeit ku­tatni. mert a szegedi viszonyok oly különle­gesek és ezen vidéki villanylelepek összes körülményei a szegediektől annyira eltérők, hogy ilt összehasonlítások, Illetve következ­tetések teljesen lehetetlenek és helyes ered­ményre nem vezetnek. A miskolcit mindig a gázgyár állilja oda kivételesnek, a többi vidéki villanytelepekről pedig tudiuk, hogy koránt sincsen oly töké­letes, modern berendezése, mint amilyent a szegedi gázgyár a város ismert átvételi ga­ranciáfa mellett létesített, ahol nincsen még megközelítőleg sem 130,000 lakos, illetve százezer fogyasztó és sehol sincs 6.000,000 kilowatt évi fogyasztás. Határozottan tagadom és nem tudom, hon­ián meriti Pongrácz igazgató ur azt az álK­ásf, hogy „Szeged városi hatósága tisztában 'an a légszeszgyár jövedelmezőségével", nert ha ezzel tisztában volna, akkor a gáz­lyár már régen a szerződés által adott jog dapján a város kezében volna és nem a magánvállalatéban. Ha pedig igaz az, amit > tisztelt igazgató ur állit, hogy 4 száza­éknál többet a gázgyár ma sem hoz, akkor niért ragaszkodik a társulat annyira a válla­af megtartásához, miért követ el kilenc év Ha mindent, hogy a város megváltási törek­vését meghiúsítsa, hisz 4 százalékos vállalat na nem valami fényes dolog és rendbe fö­lélünk már holnap egy oly megállapodással, nely szerint a város oly megváltási összeget izet a gázgyárnak, amely a gyárba befekte­ett és korrekt alapon megállapítandó tőké­tek biztos bankbetéti alapon nem 4, hanem i százalékos hozamát biztosítja. Sokkal reálisabb tehát az én számitásom, nely szerint »nemcsak a vizmütelep", hanem az öt klinika és az építés alatt álló többi egyetemi intézmények fogyasztásával, a 2 milliónál sokkal magasabbra felszökő bruttó bevételnél 1 millió pengő tiszta hasznot szá­mitok, mint a tisztelt igazgató ur 4 százalé­kos állítása, amely azt felentené, hooy — mivel a Szegedi Légszeszgyár érf Villamte­lepnek tudvalevőleg 3.000,000 alaptőkéje van, (készpénzben befizetve ez sem lett) a válla­lat összes beruházása pedig ezen összegnél semmi esetre sem nagyobb —, a bebizonyí­tott több mint 2 millió bruttó Jövedelem csak 120000 pengő tiszta hasznot eredményezeit volna A döntőbizottság munkájára ezúttal meg­jegyzést tenni nem akarok. De rámutatok e bizottság körültekintésének és előrelátásának teljes hiányára, amikor 1924-ben az árakat mintegy véglegesen állapította meg, kizárólag csak a szénárnak, munkadíjnak és a valuta­különbözetnek engedvén befolyást az árak megváltoztatására, amely három körülmény között a munkadíj és a valuta csak teljesen lényegtelen faktorai az árképződésnek, de tekintet nélkül hagyta azt a körülményt, hogy az általa az utolsó Ítéletében konstatált 36 millió kilowatt helyett a gyár ma 6 millió kilowattot termel és mai berendezésénél a termelés aránytalanul olcsóbb. A befektetés értékének 86 milliárdra tör­tént becslését akkor, amikor a modern turbó­generátorok még felállítva nem vollak, válto­zatlanul nem komolynak merem állítani és a lények egyenes elferdítése az, hogy a város, vagy akárki e városban a polgármester ur i által annyira kifogásolható módon kiküldött ' becslőbizottság munkája fölött elismerését fejezte volna ki. Ezzel szemben a tény az, hogy az 1925 juniusi nyilt közgyűlésen ezen famozus becslésnek több jelentős, kézen­fekvő hibái konslatáltattak. Evidensen kényszerűségből illofálls a tisz­telt igazgató ur azon odaállítása, hogy én 10 millióra becsültem a gázgyárat, mert vagy igaz ez, de akkor igaz az 1 millió évi tiszta haszon is, amelynek alapján jelöltem meg nem 4, hanem 10 százalékos alapon a gyár mai kereskedelmi értékét, vagy ha az 1 millió tiszta hasznot tagadja az igazgató ur, akkor ne hivatkozzék az ez alapon kiszámított 10 millióra sem. Nagyon örülök végre annak, hogy a gáz­gyár igazgatója már eleve visszautasítja a kiküldött bizottságnak a polgármester ur által evidensen csak elódázásképen tervbevett alkudozását a gázgyárral, rámutatva arra, hogy csak a döntőbizottság foglalkozhat árakkal. Ezzel igazolja a vállalat, amit szombaton a közgyűlésen elmondottam, hogy kár minden percért, amelyet a gázgyárral ily célból foly­tatott tárgyalásokra fordítunk, aminthogy eszem ágában sem volt a milliós haszonnal való érveléssel az árak leszállítását indokolni, hanem ezt kizárólag az azonnali megváltás propagálásának céljából tettem. A döntőbizottság 1924 ben történt ítéletére már fent utaltam. Helyreigazítanom még csak azt kell tehát, hogy a gázgyár az azóla be állott árengedményeket csakis a szén olcsób bodása folytán telte. Wimmer Fülöp fligner főispán nyilatkozik Szegedmegve ügyéről és válaszol a szentesi főispánnak (A Délmagyarország munkatársától) A Szegednregye tervének megvalósítása érdekében inditott akció még a kezdet legkezdetén van, de Csongrádmegye urai már megfújták a csatariadót és valóságos insurrectiót rendeznek Szeged ellen, a szegedi kereskedelmi és iparkamara ellen és mindazok ellen, akik helyeslik ezt a tervet. Leg­utóbb Farkas Béla, Csongrádmegye főispánja inté­zett igen éles támadást a gondolat propagálói ellen. Dr. Algner Károly főispán, aki nemrégen a gaz­dasági érdekeltségek nála járt küldöttsége előtt kijelentette, hogy Szegedmegye tervének megvaló­sítása már régen egyik legfontosabb pontja prog­ramjának, a szentesi megmozdulással kapcsolat­ban most a következő nyilatkozatot tette a Dél­magyarország munkatársa előtt: — Szerintem a vármegye urai fcl«sé elsietve rágtak eléje az eseményeknek, mert egyelőre csu­pán arról volt szó, hogy egy átcsoportosítás! ter­vezetet fogunk barátságos megállapodás létesítése céljából eléjük terjeszteni s ha a megállapodás létesül, akkor járunk közösen az illetékes kor­mányhatóság elé megállapodásunk szankcionálása s az ehez szükséges törvényhozási intézkedések kérése végett. — Egy pillanatig sem gondolt senki a vármegye területi, vagy lélekszámbeli megcsonkítására, amit j legjobban igazol az a tény, hogy mindaddig, mig Pestmegye immár elhatározott felosztásával kap­csolatban nem látszott a rekompenzáció lehető­sége, senki sem hívta életre az ország legnagyobb vidéki városának több évszázados igényét arra, hogy a minden tiltakozás ellenére idegravitáló és részben vele csaknem egybeépült községeknek közigazgatási központja is legyen. — Pestmegye küszöbön álló felosztása élő cáfo­lata annak az álláspontnak, hogy egy megyei egy­ség megbonthatatlan Nem adjak fel tehát a re­ményt, hogy a vármegye részéről szerinüera el­sietve történt minden tiltakozás dacára sikerül egy olyan átcsoportosítást plattformot találni, amely a vármegyét is kielégiíi s hiszem, hogy a részünkről is és pedig ilyen irányban informálandó kormányhatóság, hacsak országos szempontból Pestmegye más irányú átcsoportosításának kérdé­sével nem foglalkozik, tervezetünkhöz hozzá fog járulni. A főispán nyilatkozatához, annak kiegészítése­képen, mi csak annyit füzünk hozzá, hogy maga Csongrádraegye törte meg a vármegyék területi integritásának & • elvét, amikor — nem is olyan tulrégen — erős akciót inditott az úgynevezett tlszaugi nyúlvány megszerzéséért. Ez a terület Békésmegyéhez tartozik, de élesen beleékelődik Csongrádmegye területébe és szinte súrolja Szentes határát. Csongrádmegye ezen a cimen követelte a megyei határ kiigazítását és már ezzel is bebi­zonyította, hogy a megyei határokat nem tartja egészen szenteknek és sérthetetleneknek. Gyógyíthatatlan a Tiszába ugrott (A Délmagyarország munkatársától.') Mak­iári Sándor Sándor-uccai szabómester már évek óta gyógyíthatatlan betegségben szen­vedett. Betegségét az idegen légióban szerezte, ahonnan 1926-ban került haza Itthon ismét felvette régi mesterségét, súlyos betegsége miatt azonban nem igen tudott dolgozni. Állandóan a halált emlegette és hétfőn reggel családja körében kijelentette, hogy öngyilkos lesz. Csa­ládtagjai sirva beszélték le végzetes elhatá­rozásáról. Makiári színleg kapitulált, Ígéretet tett arra, hogy nem lesz öngyilkos. Hétfőn délben azután azzal, hogy bevásárolni megy, eltávozott hazulról és azóta nem adott ma­gáról élei jelt. Kedden délelőtt felesége ¿negje^nt a rend­őrségen és bejelentette, hogy férje eltűnt és a család attól fél, liogy Makiári öngyilkosságot követett el. Makiári Sándorné bejelentésével egyidejűleg megjeleni egy halász is a rendőr­ségen és a panasztfelvevő rendőrtisztnek egy kaionai igazolványtokot és egy levelet adott át A halász elmondotta, hogy kedden reggel a szerb határ közelében gazdátlan csónakot BELVÁROSI MOZI junius 5., 6 án Szerdán és csütörtökön Reginaid Denny^rDeREiy gyámieánya Vígjáték I fe.vonásban. — Azonkívül EX AMERIKA. Dráma 9 lel- náston. Főszeiep:« PATSY RIIIH MILLER. Elfladásck kezdete 5, 7, 9, vasár- ís ünnepnap 3, 5, 7, 9 ómkor rnmmmmmmmmm betegsége miatt egy szabómester pillantott meg a part mentén. A halász a csó­nakot kihúzta a partra és a csónakban leg­nagyobb meglepetésére gondosan összehajtott fekete férfiruhát talált. A ruhákon levél és igazolványtok feküdt A rendőrségen a levelet felbontották. A le­velet Makiári Sándor irta hozzátartozóinak. Makiári a levélben elbúcsúzott és bejelentette, hogy a Tiszába ugrott. Tettét gyógyíthatatlan betegsége miatt követte el. A rendőrségen az öngyilkosságról értesítet­ték a tiszamenti szerb hatóságokat. BRWOLSZÁLLÓ BUDAPEST. Újonnan berendezett szép éttermek. Kisebb-nagyobb termek. Modern berendezésű szállodai szobák. Hideg és meiegvizvezeték. Telefon és rádió minden szobában Bár. 182 Cioányzene. KORZÓ МО Z I Junius 5, б án Szerdán és csütörtökön Кож és Вож Párisban. Vígjáték 7 le vonóiban, Azonkívül Vadnyugati gigerll. Vidám tOitétm б íelvoirsban. Eifadáso' kezdete 5, 7, 9, vasír- és ünnepnap 3 5, 7, 9 órakor

Next

/
Oldalképek
Tartalom