Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-29 / 145. szám

192?) junius DÉLM AGY A RORSZ A<? 9 A sszinésszeii felügyelő, a szzinés&egyesüleli elnök, Csorlos, Gótí} és Hegedűs nyilaikoxnak a &ázilceszelésről és a sxegedi sxin-a t)ássiKexelésről és Őáxról összeférhetetlenség szin&ázi kérdésekben, kritika a f>dxlke­xeléses sxlnQáx második esztendeiéről és követelmények, a fövö szezonnal szemben (A Délmagyarország munkatársától.) A házikezel éses színházi rendszer második esz­tendeje is lezáruL A házi használatra ké­szülni szokott mérleg felállítását megelőzően a Délmaggarorszáy elsősorban azt akarta el­dönteni: volt-e, esetleg lesz-e az ország egész színészetére sorsdöntő jelentősége annak, hogy Szeged több mint két évvel ezelőtt házikeze­lésbe vette a színházat és hogy föltétlenül beváltnak tekintik-e ezt a rendszert. Megkér­deztük a vidéki színészet országos felügyelő­jét, az Országos Szinészegyesület elnökét és a színészetnek három olyan kimagasló kiváló­ságát, mint aminő Csorios Gyula, Góth Sán­dor és !Hegedűs Gyula. A vélemények a házi­kezeléses rendszerről legnagyobb meglepeté­sünkre nem teljesen egyöntetűek. Igen mele­gen beszélnek ugy a házikezelésről, mint a szegedi színház mostani nívójáról a sziné­szeti felügyelő, a szinészegyesületi elnök és Hegedűs Gyula. Az egyes nyilatkozatok a kö­vetkezők: Dr. SALLAY GÉZA, n vidéki színészet országos felügyelője: — Nagy örömmel láttam, hogy Szeged vá- j rosa házikezelésbe vette a színházat és most ! még nagyobb az örömöm, amikor látom, hogy J ez a módszer bevált. Meggyőződésem, hogy I a színházak városi kezelése — amelyet nagyon hasznosnak és üdvösnek tartok — az egyet­len biztos szanálási módja a vidéki színé­szetnek. Nagy érdeklődéssel kisérem a szegedi színház működését, mert az a meggyőződé­sem, hogy a szegedi színház sikere serkentő­leg fog hatni azokra a vidéki városokra — itt elsősorban Debrecenre, Miskolcra és Pécsre gondolok — ahol szintén szó lehet ilyen meg­oldásról. Remélhetőleg mielőbb bekövetkezik az az idő, amikor ezek a városok is be fogják látni, hogy azzal az anyagi áldozattal, amit most hoznak színházaikért, megoldható a vá­rosi kezelés kérdése is. STELLA GYULA, az Országos Szinészegyesület elnökei — Amikor Szeged városa a színházat házi­kezelésbe vette, ezt a legnagyobb hozsanná­val üdvözöltük, mert ebben láttuk az egész magyar színészet jövőjének egyetlen megoldá­sát. Ezért nemcsak nagyon hálásak vagyunk Szegednek, hanem példaként állítjuk a többi város — elsősorban Debrecen, Miskolc, Pécs, Győr — elé, hogy ők is Szegedet követve, vegyék házikezelésbe a színházat. Tesszük ezt abban a meggyőződésben, hogy a városi kezeléses színház semmiképen sem kerül többe a városnak, mint amibe most kerül a magánvállalkozók szubvencionálása és tesszük abban a szent meggyőződésben, hogy a színház épp olyan fontos kulturtényezője a városnak, mint az iskola, a muzeum, vagy akár — merjük állítani — a templom, ame­lyeknek fentartása kétségtelenül nagy áldo­zatába kerül a városoknak. — Ezzel szemben a szinház, ha a modern igényeknek megfelelően és a közönség igé­nyeit kielégítően vezetik, akkor feltétlenül meg | is tériti a befektetett kiadásokat. — Ezért óhajtjuk és kiuánink a várositást az egész vonalon és hisszük, hogy a városok előbb-utóbb ráeszmélnek erre az igazságra. Ha pedig megvalósítják a többi városban is, akkor nemcsak a vidéki színészet fog egy­szerre fellendülni és morális helyzetében meg­erősödni, hanem annak az egész magyar sziné­Útra, nyaralásra csak ruganyos Cipőfűzőt használjon! Nem kell kitűzni, befűzni s cipője mégis mindig fel- és lehúzásra kész. Elegáns, kényelmes, tartós. MlndentUt kapható! BL 61 Gyártja: WELTSCH GOTTFRIED utódai BUDAPEST, Vt, Pnulay Edcu. 30. Két ok és egy bizonyíték Minden autópneu két főrészből áll: a futófelületből és a karkasszból. A tflieu két főrészének fölényes kiválóságát "a következő két kísérlet igazoltat mm H» erősen rá­nyomja té­ny erét az All­"Weather­profllra, érzi, •mint az éles­szóid kookák s tenyér ha­sába mélyed­nek. Ugyan­így fogj a meg a Goodyear* profil a* út­testet la. Akarkassz Bz a gép bizonyítja, hogy sGood* yoar Snpertwirt Cord SOV.-fcal jobban nyqjthati minden mie oordnáL A Supertwist e nagyobb nyojthatk sága adja meg a Goodyear-kar­kassz hasonlíthatatlan rugalmas­ságát, aminek következtében a gumi aa állandó erős Igénybevételt' is sokkal jobban bírja. A bizonyíték; Több autó fnt Goodyearon, mint bármilyen mAs márkán. fordulton a legközelebbi GOOD-YEAR lerakathoz. szetre és a magyar irodalomra is korsza-j alkotó jelentősége lesz. CSORTOS GYULA, a Nemzeti Szinház tagja: — Nem tudok érdemben nyilatkozni, mert' nem ismerem a szegedi viszonyokat. A kul-1 tuszkormánynál annak idején a Színész Egye­sület megbízásából én is eljártam a vidéki; színházaknak városi kezelésbe vétele érdeké­ben; hogy ez a szegődi színháznál mennyire' vált be, nem tudom. — Mégis azt hiszem, hogy ez az egyetlen lehetőség a vidéki színét-' szet megmentésére. > GÓTH SÁNDOR, a Vigszinház tagja: -.j 4 — Nem igen tudok beleszólni a dologba, mert nem tudom milyen a helyzet Szegeden. Általánosságban legfeljebb annyit mondhatok a városi kezelésről, hogy nem tartom üdvöt- j nek és nem tartom károsnak. Szerintem egé­szen mindegy, hogy egy színház városi keze­lésben van-e, vagy magánvállalkozó kezében. Én nem ebben látom a vidéki színészet szaná­lásának módját. Erről nekem egészen más — egyéni — véleményem van, de ezt nem lehet egy rövid nyilatkozatban kifejtemi és nem is kívánom ezt a véleményemet a nyil-1 vánosság elé vinni. HEGEDŰS GYULA t — Meggyőződésem, hogy csak a becsületes házikezelés tudja megmenteni a vidéki színé­szetet. Megerősített ebben a meggyőződésem­ben az a néhány nap, amelyet legutóbbi ven­dégszereplésem során Szegeden töltöttem. Jó­kedvű, derűs szinészgárdát ismertem meg, a színházban rend van, fegyelem. Láttam, hogy a publikum szereti, látogatja a szín­házat és így hiszem és vallom — boldogság, gyönyörűség játszani e nagyszerűen fejlődő város kitűnő színházában. Budapesti munkatársunknak ez után a köz­leménye után készítsük el most már a mi kis mérlegünket házi használatra. Az el­múlt hetekben az iguzffató személye körül tor­nyosodtak viták és leginkább az igazgató mo­dora ellen hangzottak el kifogások. Tagadha­tatlanul baj, ha egy színházigazgató, különö­sen Szegeden, nem tud bánni az emberekkel. Majdnem nagyobb baj, mintha nem tud pro­dukálni a szinpadon. Eddig mindig sikerült kitérnünk személyes természetű kérdések tárgyalása elől. Most ugy­látszik elháríthatatlan kötelességünk ennek a kényes feladatnak vállalása is. Nem hall­gathatjuk el azonban, hogy minden társadalmi szempontot megelőzően elsősorban mégis csak az Igazgató színpadi alkotásai! kellene felmérni és hogy ettől ma sem tudunk eltekinteni. A legutóbbi hetek eseményeivel kapcsolatosan teljes nyíltsággal meg kell mon­danunk még valamit. MI Ismerünk színházi kérdések­ben is összeférhetetlenségei. Sok vita és egyes részleteiben valósággal ko­mikus kavarodás támadt a májusi közgyűlés két felszólalása körül. Az egyik felszólalónak úgynevezett kritikáját komoly ember nem ve­heti komoflyan. Ez a felszólaló legalább évek dftx nem tette be a lábát a szegcdi színházba, nincs közvetlen tapasztalata az ott történt dolgokról, tehát a legkisebb jogosultsága sem ahoz, hogy; atár az igazgató, akár az intendáns, akár a

Next

/
Oldalképek
Tartalom